Súgópéldány

Az egyre közelebbinek tűnő jövőben, miközben Nyugat és Kelet zéró összegű játszmát indít egymás és a bolygó ellen az Északi-sark utolsó jégtábláin, egy diszfunkcionális apa-fiú kapcsolat globális ökokatasztrófát idéz elő. A világ legbefolyásosabb potentátjai és legkiszolgáltatottabb kisemberei viszont egyaránt a saját mentális állapotukkal vannak elfoglalva. Egyre zavarosabb emberi kapcsolataikat egyre intelligensebb mesterséges asszisztenseik segítségével próbálják megérteni.

A Vígszínház számára készült ősbemutató műfaja politikai szatíra, amelyet erősen inspirált Stanley Kubrick két filmje, a Dr. Strangelove és a 2001 Űrodüsszeia. A történet a disztópikus közeljövőben játszódik, és olyan nézőpontból vizsgálja a jelent, ahogyan a Black Mirror című sorozat reflektál a kortárs valóságra. A szereplők társas magányban élnek, magukba vannak zárva, majdnem mindenkinek van egy mesterséges intelligencia alapú társa, ami sok esetben valódi kapcsolatot pótol. „Különösen érdekelt, hogy egy olyan előadás esetében, ahol a világépítésnek nagy szerepe van, milyen eszközökkel lehet egy kis térben játszódó kamaradarabot úgy megalkotni, hogy a nézők egy sokkal nagyobb világot sejtsenek a háttérben. Így született Dabóczi Noémi díszlettervező ötlete, hogy az akusztika kerüljön a középpontba. Ez egy kísérlet: a nézők speciális fejhallgatót viselnek az előadás alatt, amely immerzív élményt teremt: mintha a közönség is belekerülne ebbe a világba” – emeli ki Nagy Péter István rendező.

Dargay Marcell és Keresteš Szabolcs sound designja és zenéje kulcsszerepet játszik az előadásban. Az akusztikai megoldások játékosak és kísérletezőek: olykor a szereplők nem a saját hangjukon szólalnak meg, melynek természetesen dramaturgiai funkciója van. A történet egy zárt plexidobozban játszódik, amely lehetővé teszi a hang teljes leválasztását. A színészek számára ez különleges kihívás: egyszerre kell intimen, filmes szikársággal játszaniuk, miközben a szélsőséges érzelmi helyzetekben nagy amplitúdón kell mozogniuk.

„A darab abszurd humorral könnyíti fel azt a valóságot, amiben nemcsak itt Magyarországon, hanem szinte az egész Földön élünk. A mának a problémáiból fakadnak azok a lépések, amiket a nem túl távoli jövőben a szereplők tesznek. Számtalan előadásban vettem már részt, a legkülönbözőbb műfajokban, de ehhez hasonlót még sosem csináltam. Elképesztően izgalmas és színészileg számos kihívást tartogat a speciális tér és az akusztikai megoldások miatt. Filmszerű jelenetekből építkezik, némelyikben saját magunkat vagy épp egy másik színészt szinkronizálunk. Mindenki minimum két szerepet játszik úgy, hogy a szövegmennyiséget és a dramaturgiai fontosságát nézve mindenki főszereplő” – meséli Sághy Tamás.

Az előadás tehát igazi csapatmunka: hét színész – Balázsovits Edit, Gyöngyösi Zoltán, Kovács Tamás, Márkus Luca, Petrik Andrea, Sághy Tamás, Seress Zoltán – egyenrangú, azonos súlyú szerepekben lép színpadra, de hang- és videófelvételen megjelennek a Vígszínház további művészei is. „Komplex feladat, nemcsak színházi, hanem kicsit filmes is, többek között, amikor a kamerának dolgozunk. Amikor a plexidobozon belül zajlik a jelenetünk, csak egy tükröt látunk, nem érzékeljük a kint ülőket. Amikor pedig AI-t játszunk a benti jelenetben úgy kell részt venni, hogy ők nem látnak engem, csak én látom őket. A különleges feladatok és a technika miatt hatalmas koncentrációt igényel ez az előadás. Ráadásul mivel mindenki több szerepet játszik, rengeteget öltözünk közben, s hirtelen kell a figurák között váltanunk. Hogy minden flottul menjen, valódi csapatként kell együttműködnünk. De nagyon jó csinálni, elképesztően szórakoztató. Aktuális és nehéz kérdéseket feszegetünk groteszk formában arról, ami körülöttünk történik a világban. Az ijedtség és a szörnyülködés mellett kicsit talán jól esik rajta nevetni mindannyiunknak.” – teszi hozzá Balázsovits Edit.

A Rebbenő pillantások a kihalás pereméről március 7-től látható a Vígszínház Házi Színpadán.

Az előadást 18 éven felüli nézőinknek ajánlják!

Mihez kezdjen Swanilda, az ifjú menyasszony, ha vőlegénye, Ferenc más lány után néz, különösen, ha gyönyörű riválisa valójában egy mechanikus baba? Ezt a kérdést járja körbe a Delibes varázslatos zenéjére készült balettkomédia, a Coppélia. A darab A diótörőhöz hasonlóan E. T. A. Hoffmann egyik romantikus írását dolgozza fel, a vidám, bájos szerelmi történet azonban ezúttal A homokember című fantasztikus lélektani horrorból született, amiből Offenbach Hoffmann meséi című operájának Olympia című epizódja is táplálkozik. A balett napjainkban világszerte Marius Petipa 1884-es szentpétervári koreográfiája nyomán ismert, míg Magyarországon Harangozó Gyula 1953-as színpadi változata vált meghatározóvá.

Radina Dace a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei számára készített korábbi adaptációihoz, a KisHattyúk tavához és a KisCsipkéhez hasonlóan állította színpadra a balettmesterekkel együttműködésben saját Coppélia-keresztmetszetét. A különböző életkorú gyerekek tudásuknak megfelelő, egyedi koreográfiában mutatnak be klasszikus és modern balettszámokat, de karakter- és sztepptánc is szerepel az előadásban. A szólókat, duetteket, triókat és együtteseket a növendékek Rományi Nóra színpompás jelmezeiben adják elő, míg a táncjeleneteket összefűző mesét Bátor Anna tolmácsolásában hallgathatják meg az érdeklődők. A formátum különlegessége, hogy a kisiskolás közönséget nagyrészt kortársaik ismertetik meg a balett és a különböző karaktertáncok mozdulataival. A főbb szerepeket a Magyar Nemzeti Balettintézet rangos versenyeken többszörösen díjazott növendékei közül Varga Lilla Emese és Pollák Julianna Éva (Swanilda), Pálfi Adél és Fövenyi Róza (Coppélia baba), valamint Hosachynskyi Viacheslav (Ferenc), alakítják, mellettük a Magyar Nemzeti Balett tehetséges fiatal tagjai, Guerra Yago, Topolánszky Vince (Ferenc), Genet Sacha, Kökény Hámori Kamill (Coppelius) és Li Jingxuan (Swanilda) lépnek színpadra. Az alkotók reményei szerint az előadások nem csupán nézőként, de akár jövendőbeli előadókként is megihletik a jövő generációit.

A KisCoppélia az idei évadban hat alkalommal látható. A március 14-i premier napján és március 21-én két-két ízben, majd március 22-én és 29-én matiné-előadásokon tekinthető meg a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházában.

A Bartók Tavasz keretében, a Müpával közös szervezésben megvalósuló rendezvénysorozaton a legfrissebb vers- és prózamegjelenésekkel találkozhat a közönség.

„Tizenöt évvel ezelőtt a Margó Irodalmi Fesztivállal bizonyítani akartuk, hogy az irodalom és az olvasás lehet közösségi élmény. Azóta fesztiválokat szervezünk, elindítottuk a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat, több ezer középiskolásnak tartottunk már rendhagyó irodalomórákat. Bármi történik a világban, mi a Margón ugyanazt csináljuk a kezdetektől: ünnepeljük a kortárs magyar irodalmat” – idézi a közlemény Valuska Lászlót, a Margó Irodalmi Fesztivál igazgatóját.

A tájékoztatás szerint a fesztivál nyitónapján Bereményi Géza nyolcvanadik születésnapja alkalmából dalokkal, történetekkel és filmrészletekkel idézik fel az alkotó életművét Cseh András, Járai Márk és Másik János közreműködésével.

A második esten a 2025-ben irodalmi Nobel-díjjal elismert Krasznahorkai Lászlóé lesz a főszerep. A program egyúttal emléket állít az író alkotótársának, a 2026 januárjában elhunyt Tarr Béla filmrendezőnek is. Az irodalmi-zenei esten Máté Gábor színész-rendező és Víg Mihály zeneszerző lép színpadra.

A zárónapot a verseknek szentelik: „Ez a kor néma” címmel költők, slammerek és rapperek, köztük Simon Márton és a Glsch x DDT formáció lépnek színpadra.

A fesztivál keretében számos új kötetet mutatnak be, többek között Grecsó Krisztián, drMáriás, Halász Rita, Fehér Gáspár, Pion István, Rényi Ádám, Szajbély Mihály, Seres Lili Hanna, Szűcs Krisztián és Terék Anna is ismerteti legfrissebb művét. A könyvbemutatókat dedikálás követi.

A tájékoztatás szerint a Tavaszi Margó programjai – az esti jegyköteles produkciók kivételével - ingyenesen látogathatók. Az esemény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.

A szabályok nem változtak: a legfeljebb 25 perc hosszúságú jelenetek felölelhetik a teljes történetet, reflektálhatnak az operettmusicalre, de fókuszálhatnak a mese akár egyetlen jelenetére is. A megvalósításnak szinte csak a fantázia szab határt – lehet modern köntösbe ágyazott adaptáció, vagy klasszikus mesei elemeket felsorakoztató színdarab.

A színház művészeiből álló zsűri minden évben nagy örömmel várja azokat a feldolgozásokat is, melyeket a gyerekek saját maguk írtak, ebből idén sincs hiány. A Budapesti Operettszínház a felkészülésben is segítséget nyújt, a fiatalok a színház falai között próbálhatnak a versenyre színész-mentoraikkal, akik hasznos tanácsokkal segítik a produkció sikerét.

Az első mentorszakaszra az Operettszínház Lehoczky Zsuzsa Kisszínházában került sor február végén. Kékkovács Mara, Siménfalvy Ágota, Altsach Gergely, Angler Balázs, Magócs Ottó és Nagy Lóránt ekkor találkoztak először a gyerekekkel és felkészítőkkel, a találkozás után pedig izgatottan meséltek az első élményekről.

Elsőként a Zrínyi Miklós Gimnázium színjátszó köre, az Örvénylő Színkör érkezett meg az Operettszínházba, mentoruk, Siménfalvy Ágota egy téren és időn átívelő történetbe csöppent. A szöveget maguk a diákok írták, koncepciójuk szerint Hamupipőke és a királyfi különböző korokban találkoznak, és szerelmükért próbákat kell kiállniuk.

„Megható volt betekintést nyerni a gyerekek gondolataiba, lelkivilágukba és erkölcsi normáikba. Személyükben nagyon fogékony csapattal találkoztam, és a technikai instrukciókon túl arra is jutott időnk, hogy a színészi játékkal foglalkozzunk” – mesélt a találkozásról Ágota, aki inkább egyfajta iránymutatást próbált adni a csapatnak, illetve humorral oldani az egyébként kicsit szomorkás történetet. „Azon is dolgoztunk, hogy technikailag hogyan jelenítsük minél filmszerűbben azt az örvényt, ami az időutazást jelképezi.”

A másik csapata, a Nézsai Színjátszókör Topánka műhelye, általános iskolásokból áll. A negyedikesek felkészítő tanára, Nándori Kitti maga is aktívan foglalkozik színházzal, drámainstruktor szakot végzett, így a gyerekekkel egy, már szinte kész produkcióval érkeztek az Operettszínházba. Előadásukban a népi elemeket ötvözik a mai világzenével. „Nagyon nyitott és fogékony csapat, akiket leginkább arra bátorítottam, hogy merjenek nagyobb mozdulatokkal dolgozni és hangosabban beszélni – hiszen a Kálmán Imre Teátrum, ahol majd a verseny zajlik, egy sokkal nagyobb tér –, illetve azt próbáltam megmutatni nekik, hogy egy-egy hangsúllyal hogyan tudják segíteni a partnerük játékát” – mesélt a jelenetek kidolgozásáról a mentor.

Nagy Lóránt első csapata, a Szigetszentmiklósi Ádám Jenő Általános Iskola és AMI színjátszói már rutinos versenyzőként érkeztek, sőt mentoruk sem ismeretlen számukra. Nem csoda, hogy a közös munka is gördülékenyen ment, ahogy Nagy Lóránt fogalmazott: „A történetbe álmodott sokszínűségük magával ragadó; az ötleteiket határozottan képviselik, és fogékonyak az instrukciókra. Csupán az általam szükségtelennek ítélt szünetekre próbáltam felhívni a figyelmüket. Több melodráma, tömörebb szövet” – mondta, majd felkészítő tanáraik Enikő és Xénia munkáját méltatta.

Siménfalvy Ágota másik csapatánál is meghatározó szerepet játszanak a pedagógusok. A Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola negyedikesei, a Taksonyi Aprók különleges formáját választották a mese feldolgozásának: a gyerekek egérkeként szaladnak át a történeten, egészen egyedi perspektívából láttatva a mesét. „Az első próbán leginkább a térrel ismerkedtünk, hogy az átöltözések és visszaérkezések gördülékenyek legyenek, és egy igazán jó ritmusú előadás szülessen” – mesélte a mentor. Persze, most még kicsiben, hiszen a Lehoczky Zsuzsa Kisszínház színpada egészen más, mint a Kálmán Imre Teátrum. „Biztos vagyok benne, hogy a mozgások és a mondatok pontosítása után egy nagyon aranyos, élvezetes előadás születik majd” – biztatta csapatát Ágota.

Ahogy a szigetszentmiklósiak, úgy a Málnás Cukor Társulat sem először képviselteti magát a Tiétek a Színpad versenyében. A fiatalok ezúttal is egy szellemes történettel érkeztek, és az első pillanatban megtalálták a közös hangot mentorukkal, Angler Balázzsal. „Amint megérkeztek a gyerekek, azonnal el is kezdtük a munkát. Veresegyházi Béla, a darab írója egy, a kiíráshoz tökéletesen illő, humorral teli történetet álmodott színpadra” – mondta az első találkozásról Balázs, aki „megharcolt” a csapatért mentortársával, Altsach Gergellyel, ugyanis már a beküldött videó után érezte, hogy mindenképpen a Málnás Cukor Társulattal szeretne dolgozni. „Egy nagyon lelkes csapattal találkoztam, akik nemcsak tehetségesek, hanem rendkívül instrukcióérzékenyek is, figyeltek a tanácsaimra, és igyekeztek megfogadni azokat. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem szerettem volna nagyon belenyúlni a koncepciójukba, inkább csak finomítottunk a jeleneteken.”

A 9. kerületi Molnár Ferenc Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola MOFE Cipész Bt. csapatának mentora, Kékkovács Mara szerint a gyerekek különösen nyitottak az irodalomra és a humorra, erősségük pedig, hogy figyelik és támogatják egymást, ami a színpadon különösen fontos. Az első találkozás alkalmával is fantáziadús ötletekkel gazdagították a már meglévő anyagot. „Nagyon jó gondolataik voltak arra, hogy mivel dúsíthatnánk fel a darabot, ehhez pedig valódi figyelem és fegyelem társult” – hívta fel a figyelmet a mentor a csapat erősségére, kiemelve, hogy fontosnak tartja a kereteket, mert ezen belül szárnyal a gyerekek fantáziája. „Külön öröm volt látni, hogy olvasnak, örömmel járnak próbára, közösségben gondolkodnak – ez pedig ajándék nekünk és az oktatóknak egyaránt” – mondta Mara, aki izgatottan várja a következő találkozást, hiszen akkor már a Kálmán Imre Teátrumban dolgozhatnak tovább a kis előadáson.

Nagy Lóránt másik csapata, a Thália Tanoda zenés tini osztálya számára nem ismeretlen a színpad, hiszen A cipő projekt tagjainak az éneklés és játék a szenvedélye. Produkciójuk minden elemében a mai zenés színház elemeire épít, értelmezésükben Hamupipőke története egyszerre lett modern és érdekfeszítő.

„Határozott elképzelése Juditnak és Gyurinak nagy koncentrációt követel a kis színészpalántáktól, amiket fiatal koruk ellenére meglepően kiválóan hoznak. A gondolatiság átjön; az akarás, ha szerencsésen mozgatják energiáikat, odaszegezi a nézőket” – méltatta a gyerekeket a mentor, ugyanakkor praktikus tanácsokkal is ellátta őket: azt kérte tőlük, hogy tömörítsék a történetet és figyeljenek a hangsúlyokra. „Biztos vagyok benne, hogy sokat tanultunk egymástól.”

A Tháliások után egy másik zenés irányból érkező csapat, az Országos Musical & Operett Kurzus és a Várkerti Általános Iskola diákjai vették birtokba a Lehoczky Zsuzsa Kisszínházat. A SzínpadKalandorok mentora, Magócs Ottó egy dramaturgiailag átgondolt produkciót láthatott, amit bevallása szerint inkább csak finomhangolni kellett. A fő feladatuk ezért az volt, hogy az aktuális térhez igazítsák a jeleneteket. „Persze, ez egy kicsit blikkfangos szituáció, mert egy másik színpadon fogják előadni a történetet, úgyhogy sok dolgot egyelőre csak fejben képzeltünk el” – avatott be a kulisszatitkokba Magócs Ottó. A SzínpadKalandorok egy modern Hamupipőke-feldolgozással készültek, amiben megjelennek azok a dolgok, amelyek a mai gyerekek mindennapjaiban is feltűnnek – például a TikTok. Néhány szerepet ugyan megváltoztattak, de a struktúra ugyanaz maradt: van benne hatalmi szál, alárendeltség, kirekesztettség, és természetesen a jó a végén elnyeri méltó jutalmát. Mindez pedig egy mai tinédzsertörténetbe van ágyazva. „Nagyon szeretek velük dolgozni, mert felkészültek, éhesek az instrukciókra, és látom rajtuk az igyekezetet, hogy még jobbak akarnak lenni. Közben pedig hihetetlenül tehetségesek!”

„Amikor a Xántus Társulat videóját megnéztem, azonnal kitűnt, hogy mennyire tehetségesek” – mesélt a másik csapatáról Magócs Ottó, kiemelve, hogy a Xantus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium diákjainak kiváló hangi adottságaik vannak, emellett jó a mozgásuk és a színészi képességeik. „Magán a szövegen kellett még egy kicsit csiszolni. Igyekeztem nagyon aprólékosan minden jelenetet átvenni velük, így bízom benne, hogy végül a zene-szöveg-látvány egysége lenyűgözi majd a zsűrit, mert nagyszerű lehetőségek vannak a csapatban” – mondta Ottó a próba után, majd kiemelte a karaktereket kidolgozottságát, valamint a darabot író és rendező Cserkuti Elizát, aki rengeteg ötletet vitt bele a történetbe. „Ebben az előadásban vannak a történettől elemelkedett szálak: sírból visszatérő mama, Hamupipőke bánatát hallgató fehér madár, aki leszáll hozzá, hogy megvigasztalja, de nagyon izgalmas a fuvolahang alkalmazása is. Utóbbi kifejezetten lélekemelő, aztán az egész egy váratlan fordulattal ér véget” – elemezte a mentor az adaptációt.

A háromnapos első mentorálási szakaszt március elején egy második követi, ahol a csapatok az előző próbákra építve, immár a Kálmán Imre Teátrum színpadán gyakorolhatják be produkciójukat. Pár nappal később pedig bemutatkozhatnak a szakmai zsűri előtt, akik kiválasztják, hogy mely produkciók juthatnak a március 28-i döntőbe.

Az elődöntőbe jutott produkciók videói visszanézhetők a Budapesti Operettszínház Szervezési Osztályának Facebook-oldalán, és lájkkal szavazni is lehet rájuk. A legtöbb szavazatot szerző csapat egyenes ágon továbbjut a döntőbe, a szavazók között pedig a szervezők két jegyet sorsolnak ki a színház egyik előadására.

A fesztivál programjáról március 4-én megtartották a sajtótájékoztatót, amelyen Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója elmondta, a nemzet színházának tavaszi eseményei között az egyik legfontosabb a JELEN/LÉT fesztivál. Visszaemlékezett arról, miszerint egy épülő történet a fesztivállal való szoros kapcsolat, hiszen anno 9 évvel ezelőtt egy pár napos eseménnyel kezdődött, ma pedig már több, mint 40 színházzal tartanak fent kapcsolatot szerte a világból, melyek közül sokan meg fognak jelenni az idei rendezvényen is. Kiemelte azt is, hogy töretlen szövetség van a nemzetiségi fesztivál és a Nemzeti Színház között.

Csasztvan András, a fesztivál igazgatója kifejtette, hogy mennyire hálás a Nemzeti Színház teljes stábjának, hogy befogadják a rendezvényt, melynek idei megnyitójából kultúrdiplomáciai szintű eseményt szeretnének csinálni. Ezután megszólította Rusz Milánt, a JELEN/LÉT főszervezőjét, aki elmondta, nagyon örül annak, hogy a tavalyi esemény óta sok előrelépés történt. Kiemelkedő ezek közül, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem színművész szakirányán elindul a nemzetiségi kultúrák specializáció, ami igazán megható számára.

Felszólalt továbbá Pataki András, a fesztivál zsűrielnöke is, aki a Duna Művészegyüttes megnyitó produkciójában látott Sopron környéki heinz táncok láttán nosztalgikus hangulatba került. Elmondta, hogy a fesztivál programjai közül minden előadás üzen valamit az adott nemzetiség kultúrájából, és kimondottan fontos a kulturális identitásunk fenntartása, mert ez ad tartást az embernek.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára is részt vett a sajtótájékoztatón, aki megköszönte a nemzetiségek munkáját, jelenlétét és elmondta, nem csak neki személyesen, de Magyarország Kormányának is kiemelten fontos a nemzetiségek, így a JELEN/LÉT fesztivál támogatása, mert ahogy elmondta, a különbözőség az egységben jelenik meg.

A Magyarországi Szerb Színház szervezésében megvalósuló fesztiválon 13 hazai nemzetiség előadóművészei lépnek majd színpadra az egy hetes rendezvényen a Nemzeti Színházban, melynek március 14-i megnyitóünnepségén a Duna Művészegyüttes: A Duna balladái - Táncok és imák a Duna mentén című produkcióját láthatja a közönség.

A formabontó kiállításon a Virág Judit Galéria alapító-társtulajdonosainak kincsei kerülnek a publikum elé. Törő István a ‘90-es évek elején vette kézbe Csenkey Éva Szecessziós Zsolnay kerámiák című könyvét – a sikeres üzletember festményeket és érméket már korábban is gyűjtött, ehhez csatlakozott a Zsolnay iránti szenvedély.

„1996-ban kaptam egy fülest, hogy eladó egy 10 darabból álló, elképesztő kerámia gyűjtemény, köztük olyan különlegességekkel, mint például a Boszorkányfigura, vagy a tulipánkelyhek egyike. Ezekből csak pár darab létezik” – elevenítette fel Törő István. „Kiderítettem, hogy a gyűjteményt Virág Judit hozta át Szerbiából Magyarországra, és sikerült megállapodnunk.” A pár rövidesen megnyitotta a Mű-terem galériát a Falk Miksa utcában, amely Virág Judit Galéria néven vált a hazai műkincspiac egyik ikonikus helyszínévé.

„A 70-es, 80-as években - nyolc évtized után - újra felfedezték a gyűjtők a szecessziót, és elkezdődött a Zsolnay kerámiák ’vadászata’. A tárgyak eleinte fillérekért cseréltek gazdát és Nyugat-Európába, valamint Amerikába vándoroltak ki, mert idehaza nem volt kereslet az értékes darabok iránt. A kétezres évek elején fordult a kocka: megjelentek az első fizetőképes magyar Zsolnay gyűjtők és elkezdődött a remekművek visszaáramlása Magyarországra. Mára a Zsolnay a világ legdrágább szecessziós kerámiájává vált, a nagy gyűjtemények 70%-a ma már idehaza található” – mondta el Törő István.

A Virág Judit Galéria tudatosan építette fel a Zsolnay kereskedelmi központját. Az aukciókon folyamatosan szerepelnek a manufaktúrához tartozó darabok, tavaly pedig már az ötödik dedikált Zsolnay árverést tartották meg, ahol számos kerámia százezer dollár feletti áron kelt el.

Törő István magángyűjteménye több száz szecessziós darabból áll, ezekből mintegy százhuszat csodálhat meg a közönség a március 6-án megnyíló kiállításon. A kiemelt műtárgyak között szerepel a Rózsaillat című kisplasztika, amely a szépség és az erotika költői megfogalmazása. Ugyancsak megjelennek a tárlaton azok a kivételes tárgyak, amelyeket a Zsolnay manufaktúra a századfordulós világkiállításokon mutatott be – ezekből mindössze néhány példány készült.

A Virág Judit Galéria új kiállítása összkulturális élményt kínál, hiszen nemcsak a ritka és értékes tárgyakat mutatja be, hanem a Zsolnay gyár 150 éves történetét és az alkotók életét.

A Virág Judit Galéria fontosnak tartja, hogy ezeket a kiemelkedő művészi igénnyel és technikai bravúrral készült tárgyakat minél többen megcsodálhassák, ezért az utóbbi 30 év legjelentősebb Zsolnay szecessziós kerámia kiállítása nyitvatartási időben ingyenesen megtekinthető.

A diótörővel az elmúlt héten az olaszországi Velencében nagy sikert aratott Magyar Nemzeti Balett Kortalan kortárs estjével adja újabb bizonyítékát sokoldalúságának. A világhírű koreográfusok és zeneszerzők műveiből összeállított műsor a tánc nyelvén, szavak és cselekmény nélkül mesél mélyen átélhető módon férfi és nő kapcsolatáról. Legyen szó vidám szerelemi civódásról, folyamatosan változó párkapcsolati dinamikáról, féktelen sodródásról vagy érzékiség és elegancia többrétegű megfogalmazásáról, a tánc és zene esztétikus ötvözete mindenki számára könnyen érthető és felemelő pillanatokat tartogat egy világszínvonalú együttes tolmácsolásában.

Az 1982-ben bemutatott Trois Gnossiennes-ben a nemrég elhunyt kiemelkedő holland koreográfus, Hans van Manen Erik Satie három varázslatos szépségű zongoradarabjára formálta mozdulatokká két ember kimondatlan gondolatait. A gesztusokól az egymásra utaltság, a bizalom, az alá-fölérendeltség viszonylagossága rajzolódik ki. A darabot kettős szereposztásban Felméry Lili és Radziush Mikalai, valamint Pap Adrienn és Zhurilov Boris mutatja be Lázár György és Pinelis Nataliya zongorakíséretével.

Philip Glass lüktetően ismétlődő zenéjének sodrása kel életre a Magyar Nemzeti Balett korábbi szólistája, Lukács András az együttes számára 2010-ben készített, Örvény című koreográfiájában. A kilenc párosra készített, spirális mozdulatokban gazdag alkotásban is megjelennek a férfi-női kapcsolati dinamika és az egymásra utaltság motívumai. Az előadás kettős szereposztásában szólót táncol Carulla Leon Jessica és Kekalo Iurii, valamint Földi Lea és Scrivener Louis, zongorán közreműködik Fomin Yevhanii és Kovacevic Elena.

A műsor második felében a világhírű cseh származású koreográfus, Jiří Kylián két Mozart-művekre készített alkotása látható. A zeneszerző halálának 200. évfordulója alkalmából 21. és 23. zongoraversenyének lassú tételeire készült Petite Mortban hat nő, hat férfi és hat tőr játszik főszerepet. Az elegáns és merész, érzéki és fegyelmezett koreográfiában a balettegyüttes szólistái közül Melnyik Tatyjana, Kiyota Motomi és Lee Soobin, valamint Beck Maria, Felméry Lili, Yakovleva Maria, Pap Adrienn, Balázsi Gergő Ármin, Kekalo Iurii és Rónai András is színpadra lép, zongorán Lázár György és Pinelis Nataliya működik közre.

Az üdítően friss Hat tánc című záródarab Mozart zenéjének játékosságát formálja mozdulatokká. A Hat német tánc dallamaira 1986-ban készült pergő, abszurd pantomimmal kevert jelenetek remek megmutatkozási lehetőséget jelentenek a tánckar művészeinek, akik rizsporos parókákban sok humorral segítenek nevetni önmagunkon. A színházi élmény fokozásaként a két Kylián-koreográfiát és Lukács András alkotását a Magyar Állami Operaház Zenekara élőben kíséri a magyar származású fiatal karmester testvérpár, Marsovszky Paul és Marsovszky Johannes vezényletével.

A Magyar Nemzeti Balett Kortalan kortárs című programja március 11-én és 17-én este, valamint március 21-én és 29-én délelőtt látható a Magyar Állami Operaházban.

A sorozattal párhuzamosan a műsor főként középiskolásokat célzó változata is látható márciusban a Petőfi Kulturális Program részeként. A Kortalan kortárs kaland című összeállítás az Örvény, a Petite Mort és a Hat tánc hármasával kínál bevezetést a modern balett világába. A beavatókon ugyancsak a „felnőtt” előadások szereposztásai lépnek színpadra március 11-én, 12-én, 17-én és 20-án napközben két alkalommal. Az előadásokra az iskolák a Nemzeti Művelődési Intézet vármegyék szerint illetékes képviseleteiken keresztül jelentkezhetnek.

Bereczki Zoltán több évtizedes karrierjét mindig is a műfaji nyitottság, a kreativitás és a professzionális előadói jelenlét határozta meg. A koncert programja ezt a sokszínűséget tükrözi: a tőle jól ismert musicalek drámai ereje, a popdalok lendülete és a táncos, látványos show-elemek mind helyet kapnak majd. A produkciót kifejezetten erre az alkalomra álmodták meg, nagyzenekarral, tánckarral és modern vizuális megoldásokkal, amelyek méltó keretet adnak az életmű ünneplésének. A hang és fénytechnika, a színpadkép és a koreográfiák összehangolása egy olyan estét ígér, ahol a zene és a vizualitás együtt mesél Bereczki pályájáról. A tánctudásáról is jól ismert előadó ezúttal is komoly szerepet vállal a koreografált jelenetekben, ami tovább emeli a show színvonalát.

A jubileumi est különleges találkozások sorát ígéri. A már bejelentett vendégek mind olyan művészek, akik fontos szerepet játszottak Bereczki Zoltán szakmai útján:

Szinetár Dóra – akivel együtt legendás előadásokat tettek felejthetetlenné; színpadi jelenlétük különleges nosztalgiát ígér.

Szőke Nikolett – az elmúlt évek egyik legfontosabb zenei partnere, akivel közös munkáik mindig kifinomult, érzelmes hangulatot teremtenek.

Dolhai Attila – a hazai musicalszínpad egyik meghatározó férfihangja, régi barát és pályatárs, akivel számos emlékezetes szerepben álltak együtt színpadra.

Mészáros Árpád Zsolt – „MÁZS”, aki szintén a magyar zenés színház kiemelkedő alakja, és Bereczkivel közös produkciói máig a rajongók kedvencei.

A vendéglista már most impozáns, és a szervezők további meglepetéseket sem zárnak ki.

A jegyek iránti kiemelkedő érdeklődés azt mutatja, hogy Bereczki Zoltán továbbra is meghatározó szereplője a hazai zenei és színházi életnek. Az újonnan megnyitott szektorokkal most még több rajongó lehet részese ennek az elegáns, nagyszabású ünnepi estének.

Solymosi Tamás balettigazgató a vendégjáték értékelése kapcsán úgy fogalmazott: „Az elmúlt hét során a Magyar Nemzeti Balett művészei és a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei is kimagasló formát nyújtottak. Természetesen ez a gyönyörű város és a ragyogó történelmi operaház is nagyban motiválta az együttest. A közönséget is teljesen lehengerelte a produkció, Velence Diótörő-lázban égett, többen is mondták, hogy ritkán látnak itt ilyen színvonalú balettprodukciót. Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki részt vett a produkció megvalósításában.”

A sorozat kedvező fogadtatásának eredményeképpen felmerült a további együttműködés lehetősége a velencei operaházzal, ami leghamarabb a 2027/28-as évadban esedékes. Ennek részeként Franco Bolletta, a Teatro La Fenice táncprodukcióinak szervezője áprilisban megtekinti a Magyar Állami Operaházban A hattyúk tava produkcióját.

A Magyar Nemzeti Balett a velencei vendégjátékot követően március 3-án és 4-én már John Cranko Anyegin című neoklasszikus balettjét adja elő a Magyar Állami Operaházban, majd március 11-től 29-ig a Kortalan kortárs estben Jiří Kylián, a közelmúltban elhunyt Hans van Manen, valamint Lukács András hol vidám, hol megindító koreográfiáit mutatja be. A diótörő legközelebb november 20. és 2027. január 10. között lesz látható az Operaházban, egy 48 előadásból álló, rekordméretű sorozatban.