Súgópéldány

Független kulturális portál.

  • Főoldal
  • Kritika, beszámoló
    • Prózai színház
    • Zenés színház
    • Tánc
    • Fesztivál
    • Megsúgjuk
  • Interjú
  • Hírek, Ajánlók
  • Portré
  • Súgó Plusz
    • Irodalom
    • Film
    • Zene
    • Kiállítás
  • KiSúgó
  • Impresszum
Az utolsó viking nem olyan alkotás, amilyenre a cím alapján az átlag néző számíthat. Nem nagyszabású akciófilm vagy történelmi dráma rejlik ugyanis mögötte, hanem egy családról, sorsokról, mentális zavarokról szóló történet, amelyen jól felismerhetőek Anders Thomas Jensen dán rendező stílusjegyei.


Jensen fekete humort ötvöz brutális, erőszakos jelenetekkel, úgy mutatja be a morbid helyzeteket, mintha azok teljesen mindennapiak lennének. Ehhez kiközösített, furcsa karaktereket helyez középpontba és mindenki kedvenc skandináv színészét, Mads Mikkelsent szerepelteti.

A főszerepen két testvér, Anker (Nikolaj Lie Kaas) és Manfred (Mads Mikkelsen) osztozik. Kapcsolati dinamikájuk elsőre újszerű Esőember-feldolgozásnak tűnhet. Anker egy bankrablás miatt ül börtönben; szabadulása után első dolga, hogy kocsiba üljön öccsével, és együtt keressék meg az elrabolt pénzt, amit a bűntett után, majdnem 15 évvel ezelőtt még Manfred rejtett el anyjuk házánál. 

De hogy pontosan hol van elásva, azt egyedül csak Manfred tudja – ő pedig az elmúlt években egy új személyiséget formált magának. Azt gondolja, ő valójában a legenda, az énekes, dalszerző, zenész John Lennon, és a Manfred név említésétől szó szerint kiugrik az ablakon. Ankernek tehát játszania kell az öccse őrült játékát, ha meg akarja találni a szajrét. 

A néző egy olyan világba csöppen, ahol a valóság kifordul, és mindenki a maga módján bolondul meg. Skizofrén pszichiátriai páciensekből újraalakul a Beatles, a pszichopata szomszéd tiszteletét teszi az anyai háznál, megismerhetjük a dán IKEA-hálózat működésének sötét titkait és a (szó szerint) mélyre elásott gyerekkori traumákat. Kapunk románcot, kézmodelleket, ihlettelen divattervezőket és abszurd mesekönyveket. Hiába tűnik fel egy átlagosnak, épelméjűnek látszó karakter a mozivásznon, percekkel később kiderült róla, hogy ugyanolyan elmeháborodott, mint mindenki más, aki körülveszi – különcsége normálissá is válik a tömegben.

Az utolsó viking spontánnak tűnő, mégis logikusan felépített, strukturált alkotás. Minden szimbólumnak, jelenetnek, tárgynak, mondatnak valamilyen fontos szerepe van a történet alakulásában. Különleges, érzelmes, emlékezetes és gondolatindító pillanatokkal teli: érdemes megnézni azoknak, akik valami újszerű, klisémentes filmre vágynak. 

Írta: Molnár Eszter


2026. március 21-én visszatér Budapest egyik legnépszerűbb kulturális rendezvénye, a Budapesti Színházak Éjszakája, és minden a színházakról szól majd. A Városmajori Szabadtéri Színpad és Kristály Színtér csapatának szervezésében 2024-ben újjáéledt színházi ünnep egy év kihagyás után most ismét színes programkavalkáddal várja majd a közönséget.


A programok bejelentésére ugyan még várni kell, de december 1-jén megkezdődik az early bird-jegyek értékesítése a Budapesti Színházak Éjszakájának honlapján. A szervezők ezúttal is azt ígérik, hogy az éjszakába nyúló programsorozat lehetőséget teremt, hogy a nézők és a színházi alkotók – a megszokottnál kötetlenebb formában – találkozzanak egymással.

Az esemény idei mottója, a „Válassz minket – játsszunk együtt!” arra invitál, hogy a főváros eklektikus, vibráló színházi világa mellett tegyük le a voksunkat, és ezen az estén a színházat válasszuk.

További információk az esemény honlapján és Facebook-oldalán érhetők el.

Fotó: Budapesti Színházak Éjszakája

Szombaton este tartja első bemutatóját a Vörös Neon Café & Cabaret, Budapest legújabb szórakoztató és kulturális helyszíne a belvárosban. A Dob utca 1-ben megnyílt új előadótér premierje egy zenés-táncos kabaré előadás lesz Téli álom címmel. Az este gerincét a Varidance társulatának vérbő koreográfiái adják, de a produkció a cirkusz és a burlesque elemeit is felhasználja.


A Vörös Neon arra vállalkozott, hogy a magyar kabarékultúra hagyományaiból és a nyugat európai varietévilág elemeiből egy modern, újfajta szórakoztatási lehetőséget mutasson, amiben a közönség körasztaloknál, kellemes italok társaságában tud eltölteni egy szórakoztató és tartalmas estét. A Téli álom a tél különböző epizódjait idézi meg a halloweentől a karácsonyon át a busójárásig, de előkerül a Luca széke és a dizőz mellett feltűnik egy hókirálynő is, miközben egy egészen különleges konferanszié kíséri végig a közönséget ezen az utazáson.

„Ez az előadás táncstílusban egy igazi vegyesfelvágott lesz, csalamádé. Mondjuk én nagyon szeretem a csalamádét. De lesz itt minden a néptáncon és a szteppen keresztül a hiphopon át a cigánytáncig mindenféle őrületek. Az este rövid flessekből, szegmensekből épül fel, ami akkor működik, ha ütős, pörgős, szórakoztató, és ha van a koreográfiáknak is humora” – mondta Vári Bertalan, a Varidance társulatának vezetője, az előadás koreográfusa.

A Téli álom csak a téli időszakban lesz repertoáron a Vörös Neonban, a több estéken egyéb műsorok várják a közönséget, stand-upok, kabarék, jazzesték és egyéb színpadi produkciók, napközben pedig kávézóként üzemel a hely.

Fotó: Mészáros Attila / Kultúrbrigád

Késve érkezett egy megbeszélésre Marics Peti az Erkel Színházba és már csak egy üres iroda várta, ahol egy, az asztalon hagyott „top secret” dokumentumba is beleolvasott.


Mintegy másfél órát késett egy megbeszélésről Marics Peti, akinek az Erkel Színházban lett volna találkozója. Már csak egy üres iroda várta, ahol Peti, ha már ott van, gondolta, körülnéz. Az íróasztalon pedig egy szuper titkos dokumentumot talált, ami nem más, mint a Hogyan tudnék élni nélküled? musical szövegkönyve és szereposztása volt. Az persze már rég tudott, hogy a film alapján készülő színpadi átiratot februárban mutatják be az Erkelben, de a szereposztást egyelőre még titok fedi.

Peti – átfutva a szereplők listáját – örömmel nyugtázta, hogy az „erkeles arcok” mellett néhány, a filmből ismerős színész is benne lesz majd az előadásban. Persze Marics sem fedte fel a szereposztást, annyit azonban megjegyzett: „Azért Gábor is ott van. Hát nem is volt rossz a filmben, valljuk be” – mondta Peti, aki nyilván saját magára utalt, hisz ő alakította Gábort a rendszerváltás utáni legnézettebb magyar filmben, ami immár több, mint egymillió nézőt számlál. Az Erkelbe tehát februárban érkezik meg a sikerfilm színpadi adaptációja Szente Vajk rendezésében. „Ha egyetlen színházi előadást kellene ajánlanom azoknak, akik még soha nem jártak színházban, akkor a Hogyan tudnék élni nélküled? lenne az. Egy filmrajongóknak is ismerős történet, zenés színházi formában, ami remek első lépés a fiatal közönség számára, hogy elkezdjék felfedezni a színház világát” – mondta az előadás rendezője.

A darabra december 1-én 14 órától a jegyek már elérhetők a színház jegypénztárában. E különleges alkalommal az Erkel csapatának tagjaival is találkozhatnak a jegyváltásra érkezők, valamint balatoni hangulatot idéző vendéglátás is várja a színházba látogatókat. Aznap estétől pedig már online is lehet majd vásárolni az Erkel weboldalán.

Latin Grammy-rekorder, blues-rock ikon, elektronikus zenei úttörők és jazz sztárok szerepelnek a VeszprémFest 2026-os programjában. Július 15-18. között Juanes, Beth Hart, a Kraftwerk és a Pink Martini koncertezik a veszprémi História kertben felállított nagyszínpadon.


A hagyományokhoz híven 2026-ban is a HISTÓRIA KERT ad otthont a VeszprémFest nagyszínpadi koncertjeinek. Az egykori érseki pihenőhely egyedülálló atmoszférájú környezetében esténként 21:00 órától élvezheti a közönség a különböző zenei műfajok világhírű képviselőinek előadását.

Július 15. Juanes
A VeszprémFest 2026-os programjának nyitóelőadója a kolumbiai énekes-dalszerző Juanes, a latin rock műfaj egyik nemzetközileg legismertebb képviselője. Több mint két évtizedes szólókarrierje során zenei munkásságát jelentős díjakkal ismerték el: gyűjteményében 4 Grammy-díj és 26 Latin Grammy-díj szerepel, utóbbival a díj történetének egyik legtöbbet kitüntetett előadója. 2019-ben a Latin Recording Academy az „Év Emberének” (Person of the Year) választotta zenei és humanitárius tevékenységéért. Stílusára a spanyol nyelvű rockzene, a pop és a kolumbiai népzenei elemek (mint a cumbia és a vallenato) ötvözése jellemző. Olyan világslágerek fűződnek a nevéhez, mint a La Camisa Negra.

Július 16. Beth Hart
Beth Hart a világ egyik legismertebb blues-rock énekesnője. A Grammy-díjra jelölt művésznő többszörös European Blues Awards- és Blues Blast Awards-nyertes. Stílusát az érzelemdús ének, a blues, a rock és a soul jellegzetes keveréke jellemzi. Négyévesen kezdett zongorázni és már 15 évesen klubokban játszott Hollywoodban. Az igazi áttörést a 1999-es Screamin’ for My Supper album hozta meg számára. 2006-ban Jeff Beckkel turnézott az USA-ban, együttműködött Slash-sel a gitáros 2010-es szólóalbumán, főszerepet énekelt a Love, Janis című off-Broadway musicalben, több albumot készített a blues világsztár Joe Bonamassával is. A művésznő ezen az estén a 2025-ös évre meghirdetett, de betegség miatt lemondott koncertjét pótolja.


Július 17. Kraftwerk
A düsseldorfi Kraftwerk az elektronikus zene egyik úttörője, nevükhöz fűződik a „robot-pop” koncepció megalkotása. Hatásuk vitathatatlan a későbbi zenei irányzatokra, többek között a techno, a hip-hop és a szintetizátoros popzene fejlődésére. A formáció zeneiparra gyakorolt hatását számtalan díjjal ismerték el: 2014-ben Grammy-életműdíjat (Lifetime Achievement Award) kaptak, 2021-ben pedig beiktatták őket a Rock and Roll Hírességek Csarnokába. A 3-D The Catalogue című kiadványukkal elnyerték a „Legjobb Dance/Elektronikus Album” kategória Grammy-díját is. Előadásaik multimédiás produkciók, amelyek a 3D-s vizuális elemeket és a jellegzetes elektronikus hangzásvilágot ötvözik.

Július 18. Pink Martini
Többnemzetiségű együttes, dalaikat 25 nyelven adják elő. Az amerikai Thomas Lauderdale zongoraművész alapította 1994-ben azzal a céllal, hogy egyesítse a klasszikus-, dzsessz-, latin és popzenei műfajokat, egyedi hangzást teremtve. Debütáló kislemezük, a Sympathique (Je ne veux pas travailler) 1997-ben jelent meg, és azonnal bombasiker lett. Koncertturnéikkal bejárták az egész világot, játszottak a Walt Disney koncertterem megnyitóján, a felújított New York-i Modern Művészetek Múzeumának megnyitóünnepségén, a Kennedy Centerben és a 80. Oscar-díjátadón is. 2014-ben a Hollywood Bowl Hírességek Csarnokába és az Oregon Music Hall of Fame-be is beválasztották őket. Beth Hart-hoz hasonlóan a Pink Martini is a 2025-re bejelentett, de elmaradt koncertjét pótolja 2026-ban.

A koncertek 21:00-kor kezdődnek a História kertben, esőhelyszín: VeszprémAréna
További információk és jegyvásárlás: www.veszpremfest.hu

Az idei évadban is minden eddiginél többször, összesen 42 alkalommal lesz látható Csajkovszkij mesebalettje 2025. november 29. és 2026. január 11. között a Magyar Állami Operaházban, miután a nagy érdeklődésre való tekintettel december 15-én este, valamint december 19-én és 31-én három további előadást hirdetett meg az intézmény. Kultikus mesebalettje mellett az OPERA a Magyar karácsony és a Parázsfuvolácska című gyerekelőadásaival is várja az érdeklődőket az adventi időszakban és az ünnepek alatt.


„Nincs karácsony Diótörő nélkül” – tartja az operaházi mondás, és valóban, az elmúlt 75 évben szinte nem volt olyan karácsony, hogy Csajkovszkij mesebalettje ne varázsolta volna el a családokat. A népszerű ünnepi program Wayne Eagling és Solymosi Tamás koreográfiájának 2015-ös bemutatója óta a rajongás egészen új szintjére lépett, amihez Magyarország egyetlen klasszikus balettegyüttesének táncművészei, balettmesterei és balettnövendékei odaadó munkáján túl Rományi Nóra színpompás jelmezei, valamint Vavrinecz Beáta Oláh Gusztáv nyomán készített, rejtett budapesti utalásokkal tarkított díszletei is szerepet játszanak. A nagy sikerű előadás igazi csapatmunka, amiből az OPERA Zenekar és Gyermekkar, valamint a műszak ugyancsak kiveszi a részét, így közel 300 ember összehangolt munkájának eredménye minden egyes szemet gyönyörködtető előadás.

Ennek köszönhető, hogy a 2015 óta tartó sorozat december 30-án ünnepli 300. előadását, míg az OPERA történetének 1250. előadására 2026. január 4-én kerül sor. Ebben az évadban tizen táncolják Mária hercegnőt, köztük az együttes vezető szólistái, Beck Maria, Melnyik Tatyjana és Yakovleva Maria principál, Felméry Lili, Lee Soobin, Wakabayashi Yuki és García Carriera Claudia magántáncos, Sharipova Elena grand sujet, Yoshie Erina demi-soloist, valamint Muromtseva Ganna coryphée. A kilenc Diótörő herceg között látható lesz Balázsi Gergő Ármin és Scrivener Louis principál, Rónai András, Zhurilov Boris és Kiyota Motomi első magántáncos, valamint Hnedchyk Viachaslau demi-soloist és Massara Luca coryphée. Idén rajta kívül másik két coryphée debütál a szerepben, Lillington Nathaniel, aki a floridai HARID Conservatory elvégzése után a Nagyszebeni Balettszínházból szerződött tavaly a társulathoz, és Marmus Auguste, aki a Svéd Királyi Balettiskola és a szentpétervári Vaganova Balettakadémia elvégzése után a Bajor Állami Balettből érkezett az együtteshez. Az ország minden bizonnyal legnagyobb szabású Diótörő-produkciójában előadásonként a Magyar Nemzeti Balett csaknem 70 fővel, a Magyar Nemzeti Balettintézet több mint 40 növendékkel, míg a Magyar Állami Operaház Zenekara ugyancsak 70 fővel, a Gyermekkar pedig 20 fővel működik közre. A diótörőt az évadban Dobszay Péter, Marsovszky Paul és Tóth Sámuel Csaba dirigálja, akik mellett Dénes-Worowski Marcell és Teremi Dárius debütál a produkcióban.


A diótörő november 28-i esti főpróbájára a Covid-19 járvány árváit támogató Regőczi Alapítvány szervezésében több mint 100 gyermek látogat el, míg a december 21-i matinéra a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat 1000 hátrányos helyzetű gyermeket hoz az ország minden pontjáról és a határokon túlról. A Gyermekmentő és a rendezvényt támogató MBH Bank egyik legkedvesebb karácsonyi ajándéka ez az előadás, hiszen Csajkovszkij mesebalettje az ünnepi készülődés elengedhetetlen része. Az előadással a két szervezet minden évben igyekszik szebbé, gazdagabbá, igazi élménnyé varázsolni a karácsonyt a gyermekek számára.

Az OPERA emellett ebben az évadban is csatlakozik az MTVA Jónak lenni jó jótékonysági akciójához, amely idén a Kegyest, a Kárpátaljai „Elfelejtett” Gyermekek Segítése Jótékonysági Alapítványt támogatja, amely a háború sújtotta Kárpátalján élő beteg, árva és otthonukat vesztett gyermekeket segíti. Hagyományaihoz híven a dalszínház az elmúlt évad előadásaiban játszó diótörőbabát ajánlja fel adományként, amit a december 21-i ünnepi műsorfolyam alatt árvereznek el.

A diótörőn kívül más családi és gyermekprogramokat is kínál az adventi időszakban és az ünnepek alatt az OPERA. Az MVM Pikoló Programban december 5. és 19. között öt alkalommal újra látható a Magyar karácsony című előadás, amely Ádám Jenő azonos című műve nyomán a szentestéhez kapcsolódó népdalokat, népszokásokat dolgozza fel Kocsár Miklós zeneszerző rokon műveivel kiegészítve. A Magyar Állami Operaház Gyermekkara csaknem 90 tagjának közreműködésével az előadásban olyan népszerű dalok szólalnak meg, mint a Kirje, kirje, kisdedecske, a Mostan kinyílt egy szép rózsavirág vagy az Ó gyönyörű szép, titokzatos éj. A főbb szerepeket idén is Szabó Veronika (Zsófi) és Forrai Anna Zsófia (Julis), valamint Deim András (Regös hadnagy), Sebestyén Szilárd (Tréfás regös), Takács Botond (Regös legény) gyermekkari tagok alakítják Palerdi András (Nagyapó), Szegedi Csaba (A gazda) és Fürjes Anna Csenge (A gazda felesége) magánénekesek társaságában. A Gyermekkart és a Magyar Állami Operaház 30 fős Zenekarát Hajzer Nikolett gyermekkari karigazgató dirigálja.

Miközben az Operaházban jelenleg is műsorán tartja A varázsfuvolát, december 14. és 28. között Parázsfuvolázska címmel öt alkalommal újra látható Mozart daljátékának kifejezetten kisgyerekek számára készített változata. A Lackfi János átiratában cirkuszi környezetben, artisták és légtornászok közreműködésével elmesélt előadás főbb szerepeit Ujvári Gergely (Tamino), Topolánszky Laura (Pamina), Dobák Attila (Papageno), Lőrinc Judit (az Éj királynője) és Dani Dávid (Sarastro) alakítják. Az MVM Pikoló Programban látható előadásban a Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát Teremi Darius vezényli, közreműködnek a Vincze Tünde Produkció légtornászai és a New Step Fitness akrobatái. A Magyar karácsony és a Parázsfuvolácska is Toronykőy Attila rendezése.

Az elhangzó művek mellett az ünnepi hangulat megteremtéséhez az Operaházban egy, az aulában felállított két és fél méteres diótörő-bábu és egy három és fél méter magas karácsonyfa is hozzájárul, amelynek több mint 200 díszét az OPERA stratégiai partnere, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. biztosítja.

Az Operaház előtt november 28-tól áll majd a dalszínház 10 méteres karácsonyfája is, amit hagyományosan a szcenikai tár munkái díszítenek, ahogy szintén a díszletműhelyek gyártották azokat a köztéri hirdetőoszlopokat, amelyek a mesebalett főszereplőinek figuráit foglalják magukba.

Fotók: Berecz Valter / Magyar Állami Operaház

2025. november 21-én nagy sikerrel mutatta be a Thália Színház Molnár Ferenc ritkán játszott, finom humorral és emberi drámákkal átszőtt vígjátékát, az Olympiát, Paczolay Béla rendezésében. A produkció már a próbaidőszak alatt „a magyar Bridgertonként” terjedt a színházkedvelők között, hiszen elegáns társadalmi miliője, romantikával fűszerezett cselekménye és kifinomult vizualitása a korhű pompát kortárs érzékenységgel ötvözi.


Már a premier előtt több előadásra minden jegy elkelt, ami jól mutatja a rendkívüli érdeklődést a Thália Télikert különleges atmoszférájú produkciója iránt. A hangulatos télikerti térben megelevenedő történet egy békebeli fürdőváros mindennapjaiba vezet, ahol mindenki gondtalanul üdül, rajongva ünnepli őfelsége születésnapját, és ahol egy fiatal özvegy hercegnő és egy huszárkapitány szerelme bontakozik ki. Mindeközben a minden helyzetben magabiztos mama bridzsezéssel múlatja az időt – és természetesen mindig ő kerül ki győztesen.

Az előadás vizuális világa külön említést érdemel: Vereckei Rita díszlete nem pusztán hátteret teremt, hanem már az első pillanatban belengi a teret az arisztokrata elegancia és a békebeli pompás nyugalom légköre. A gazdagon kidolgozott környezet kifinomult ízléssel szolgálja a cselekményt, egyszerre emelve a történet pazar társadalmi közegét és finom iróniáját.

A színészi játék kivételesen érzékeny és precíz: a szereplők nemcsak a karakterek humorát és könnyedségét jelenítik meg, hanem a felszín mögött rejlő érzelmi mélységeket is. A szereposztás minden tagja hozzájárul ahhoz, hogy a nézők ne csupán egy elegáns vígjátékot lássanak, hanem sodró erejű, emberi drámákkal átszőtt történetet éljenek át. A színpadon Czakó Julianna, Gubás Gabi, Györgyi Anna, Dóra Béla, Bede-Fazekas Szabolcs és Görög László kelti életre Molnár karaktereit – frissességgel, vitalitással és finom árnyalatokkal játszva.


A látszólag gondtalan világ mélyén azonban feszültségek húzódnak: vajon valóban ilyen egyszerű-e az élet azok számára, akik a legfelsőbb társadalmi körökhöz tartoznak? Létezik-e az a pont, ahol a rang felülírja az érzelmeket? És mi történik akkor, ha kiderül, hogy semmi sem az, aminek látszik, és akár generációk munkája is összeomolhat egyetlen pillanat alatt? Molnár Ferenc vígjátéka emberi gyarlóságokat, titkokat és finom társadalomkritikát vonultat fel, miközben lebilincselő eleganciája ma is változatlanul érvényes.

A produkció Paczolay Béla rendezésében valósult meg, Fabacsovics Lili dramaturggal, Magócs Milán rendezőasszisztenssel, valamint Vereckei Rita díszlet- és jelmeztervezővel kiegészülve. Az előadás létrejöttét Kovács Zsuzsanna súgó és Svébis György ügyelő munkája is támogatta, a zenei világért pedig a Sound Scape Studio felelt.

„Ma Molnár Feri az Isten, uralkodjék!” – Ezzel az Ady Endre idézettel nyitotta meg az Olympia bemutató előadását követő fogadást a teátrum művészeti menedzsmentjének vezetője, Zayzon Zsolt. A színművész arról is beszélt, milyen élmény volt számára az előadás; ahogy sokan eleve a botrányt várják egy ilyen történetben, ő is így ült be a nézőtérre. Ellenben a darab számára egészen más irányba fordult: ahogy haladt előre, egyre inkább az emberi sorsok kerültek a fókuszba.

Zsolt kiemelte, hogy a társulat mélyre ásott Molnár világában, melynek köszönhetően olyan előadás született, ami valódi kérdéseket tesz fel arról, hogyan látjuk egymást. „Vannak helyzetek, amikor csak egy éjszakányi szerelem jut, mégis ez az igaz szerelem” – mondta, hozzátéve, hogy számára ez az emberi törékenység tette igazán katartikussá az estét. A színművész köszönetet mondott a teljes csapatnak, amiért „szívfacsaróan őszinte” előadást hoztak létre.

Paczolay Béla rendező szintén köszöntötte az alkotókat és a vendégeket, hangsúlyozva, hogy már a próbafolyamat legelején érezhető volt, milyen különleges energia veszi körül az előadást – olyannyira, hogy egy néző a két felvonás között megerősítette ezt: „ilyen csapattal könnyű!” A rendező számára fontos volt, hogy Molnár szövege mai módon, mégis nagy alázattal szólaljon meg, azzal a céllal, hogy a fiatalabb nézők is érezzék a történet frissességét, miközben a szerző sorai sértetlenek maradnak. A színészek munkáját méltatva kiemelte, hogy együtt sikerült megtalálniuk a darab legfinomabb színeit. „Azt szerettem volna, hogy amikor játsszátok ezt az előadást, jó élmény legyen bejönni, mert együtt vagytok, és mert tudjátok, milyen fantasztikus előadást csináltatok.”

A Thália Télikertben bemutatott Olympia nemcsak egy elegáns korrajz, hanem finoman lüktető emlékeztető arra is, hogy a csillogás mögött mindig ott húzódik az emberi esendőség. A rendezés érzékenysége és a színészi játék mélysége révén az előadás túlmutat a díszletek ragyogásán: valódi találkozásra hívja a nézőt – önmagával és a másikkal. A közönség nem pusztán tanúja egy izgalmas történetnek, hanem részese annak a felismerésnek is, hogy a társadalmi rang, az illem és a látszat ellenére az emberi érzelmek a legerősebb mozgatórugók. A Thália Színház Olympiája egyszerre könnyed és megrendítő, egyszerre múltidéző és kortárs – olyan színházi élmény, amely utolsó pillanatában is azt üzeni: a legnagyobb elegancia a hiteles érzelmek bátorságában rejlik.

Fotók: Kállai-Tóth Anett / Thália Színház

A Bánk Útja Alapítvány jótékonysági kiállítást és művészeti aukciót szervez, amelynek célja egy ritka genetikai betegséggel élő kisfiú hosszú távú fejlesztésének és terápiás lehetőségeinek támogatása. A kezdeményezéshez ötven kortárs alkotó és művész csatlakozott, ezzel széles körű közösségi összefogást teremtve a család mellett.


Az esemény különlegességét adja, hogy a kisfiú édesapja, Bánki Ákos Munkácsy-díjas képzőművész is szerepel a kiállítók között, saját műveivel támogatva a kezdeményezést. A tárlaton látható alkotások a magyar kortárs művészeti élet meghatározó és feltörekvő szereplőitől származnak. A kortárs fenegyerekek, mint Bozó Szabolcs, Csató József és Kucsora Márta művei mellett olyan biztos kezű doyenek munkái is helyet kaptak mint Vera Molnár, Maurer Dóra, Fehér László, Bak Imre és a listát még hosszan lehetne sorolni. A program elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a ritka betegséggel élő gyermekek és családjaik mindennapi kihívásaira.

Bánk életében a művészet eddig is kiemelt szerepet játszott: előbb nézegetett művészeti albumokat, mint mesekönyveket, és első önálló lépéseit is édesapja műtermében tette meg, amikor ecsettel a kezében a fehér vászonhoz lépett. A család számára ez a pillanat máig a művészet erejének szimbolikus megnyilvánulása.

A ritkaság érték, a művészet gazdagít

A Bánk Útja Alapítvány a kezdeményezéssel együttműködésre hív mindenkit, aki fontosnak tartja a társadalmi érzékenyítést, valamint a művészet és az összefogás erejének bemutatását. Az alapítvány a program részleteit és az aukcióval kapcsolatos további tájékoztatást saját felületein teszi közzé.

Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás

A Magyar Színháztechnikai Szövetség (MSzTSz) közel 50 szakember részvételével tartotta meg a megújult Színháztechnikai Fórumát, amelyen az ország legjelentősebb kulturális intézményeinek műszaki felsővezetői képviseltették magukat. A megbeszélésen a résztvevők konstruktív, progresszív javaslatokat fogalmaztak meg, és szakmai konszenzus született a színházi háttérműködési területet érintő, jelenleg legfontosabb problémák lehetséges megoldási irányairól.


A tanácskozás során a szakma többek között egyetértésre jutott a színházi biztonságot érintő tervezet pontosításaiban is. A javaslatokat az MSzTSz a Kulturális és Innovációs Minisztérium által létrehozott Színházbiztonsági Munkacsoport elé terjeszti, ezzel is támogatva a terület egységes, szakmailag megalapozott szabályozását. A Fórumot Novák Irén, a művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg, ezzel is erősítve a rendezvény szakmai jelentőségét és a minisztérium elkötelezettségét a színházi terület strukturált, együttműködésen alapuló fejlesztése iránt. A résztvevők hangsúlyozták: a színházi működés biztonságának záloga a világos szabályozási környezet, a szakmai párbeszéd és az intézmények közötti együttműködés.

A kétnapos szakmai fórum másik központi témája a színházi háttérszakmák utánpótlásának kérdése volt, mivel a szakmai utánpótlás biztosítása az egész színházi terület napjaink egyik legkritikusabb kihívása. A speciális szakembereket érintő hiányszakmákban a magas fluktuáció néhol már a színházi működés stabilitását is veszélyeztetheti. A résztvevők egyetértettek, hogy elengedhetetlen egy olyan gyorsított, ugyanakkor magas minőséget garantáló képzési rendszer kialakítása, amely gyakorlat orientált módon reagál a színháztechnikai szakmák sajátosságaira. Az MSzTSz szerepvállalása ezen a területen is kulcsfontosságú: a szakmai képzések szervezésében, az összefogás koordinálásában és a szakmai vélemények képviseletében egyaránt szeretne a jövőben erősebben jelen lenni.

Lakatos Gergely, az MSzTSz elnöke kiemelte, a szervezet célja, hogy a most elindított együttműködés hagyományteremtővé váljon, és a szakmai közösség rendszeresen, közös platformon tudjon párbeszédet folytatni az aktuális kihívásokról és a hosszú távú fejlesztési irányokról. Kiemelte, hogy a szakmai fórum új hangvételt képviselt: nem panaszközpontú megbeszélés volt, hanem érdemi, szakmai alapokon nyugvó, valódi társadalmi egyeztetést előkészítő esemény. Olyan kérdések kerültek az asztalra, amelyek a színháztechnikai szakma fundamentális problémáit érintik, és amelyek megoldása csak közös, szervezett fellépéssel lehetséges.

A Magyar Színháztechnikai Szövetség a színháztechnikai szakemberek, intézmények és gyártók szakmai érdekképviseletét látja el. Célja a szakmai minőség erősítése, az együttműködés támogatása, a képzési lehetőségek fejlesztése, valamint a biztonságos és innovatív színházi működés elősegítése. A Színháztechnikai Fórum a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő támogatásával valósulhatott meg.

Fotó: Isza ferenc / MSZTSZ

Régebbi bejegyzések Főoldal

Népszerű bejegyzések

  • Hatalmas sikerrel mutatták be a Furcsa párt a Karinthy Színházban
    A Karinthy Színház idei évadának egyik legjobban várt premierje, Neil Simon legendás vígjátéka, a Furcsa pár november 7-én hatalmas sikerre...
  • Adventi kalendárium – A karácsonyi ünnepkör népi játékai: mert a színház nemcsak a kőfalak között színház
    Minden évben van egy olyan időszak, amikor az ember kicsit megváltozik – a szó pozitív értelmében. Karácsonykor félreteszi előítéleteit, pro...
  • Vérpezsdítő premierre készül az Operettszínház
    Javában zajlanak ifj. Johann Strauss A cigánybáró című nagyoperettjének próbái a Budapesti Operettszínházban. A hármas szereposztásban láth...
  • Ismét megrendezik a Budapesti Színházak Éjszakáját
    2026. március 21-én visszatér Budapest egyik legnépszerűbb kulturális rendezvénye, a Budapesti Színházak Éjszakája, és minden a színházakról...
  • SÚGÓ+ – Itt mindenki elmeháborodott(?)
    Az utolsó viking  nem olyan alkotás, amilyenre a cím alapján az átlag néző számíthat. Nem nagyszabású akciófilm vagy történelmi dráma rejlik...

Kövess minket Facebookon

Korábbi cikkeink

Címkék

  • Sziget2019
Kövess minket Facebookon is!
Bezárom
Üzemeltető: Blogger.
Copyright © 2016-2022 Súgópéldány

Adatvédelmi Tájékoztató

ThemeXpose | Működteti: Blogger | Szerkesztőknek