Súgópéldány

A Madame Tussauds Budapest hamarosan leleplezi Szoboszlai Dominik viaszfiguráját, amely a Dorottya utcai produkcióban kap állandó helyet. Ez lesz a Madame Tussauds univerzumában az első figura a világhírű játékosról. A futballszerető látogatók november 19-től tekinthetik meg a figurát és természetesen szelfizhetnek is vele.

A Madame Tussauds Budapest több mint 60 figurával rendelkezik, a világsztárok és politikusok mellett megtalálhatóak a termekben a magyar kultúra, sport, tudomány és történelem legnagyobb alakjai. Szoboszlai Dominik igazi ikonok közé kerül, hiszen a Madame Tussauds Budapest produkcióban látható a futball-legenda Puskás Ferenc, a háromszoros olimpiai bajnok Papp László, valamint a szintén háromszoros olimpiai bajnok úszó, Hosszú Katinka viaszmása is. A Madame Tussauds Budapest lakója a nyolcszoros olimpiai bajnok Usain Bolt is. A külföldi futballisták közül Lionel Messi és Cristiano Ronaldo rendelkezik figurával Budapesten.

Neil Simon klasszikusa a férfibarátság örök témáját dolgozza fel, felejthetetlen humorral és emberi mélységgel. A Karinthy Színház színpadán Lux Ádám és Szabó Sipos Barnabás játéka egyszerre szívhez szóló, érzékeny és erőteljes. A két népszerű színművész, akiket a közönség szinkronszerepeikből, filmjeikből és korábbi színházi alakításaikból is jól ismer, ezúttal is magával ragadta a nézőket. Kettősükben Felix és Oscar története elevenedik meg: két teljesen különböző férfié, akiket mégis elválaszthatatlan kapocs fűz össze.

„A férfibarátság kikezdhetetlen. Nincs az a meteor, földrengés, Glamour-napok, ami szét tudná rombolni azt, ami az idők kezdete előtt, mint egy vérszerződés megköttetett” – hangzik el az előadás egyik emlékezetes mondata, amely frappánsan összefoglalja a darab lényegét.

A Furcsa pár története mindannyiunk számára ismerős. Mitől működik, vagy épp nem működik egy barátság? Mi történik, ha két férfi összeköltözik, és a rendmániás precizitás találkozik a bohém káosszal? Neil Simon időtálló vígjátéka humorral, öniróniával és életszeretettel mutatja meg a különbözőségek és megszokások határait, miközben egy percig sem engedi lankadni a közönség figyelmét.

Az előadás Olt Tamás rendezésében készült, aki ezúttal is kifinomult érzékkel egyensúlyozott a humor és az emberi dráma között. A rendező megmutatta, hogy a nevetés mögött gyakran ott rejtőzik a mélyebb igazság is, és hogy a komédia eszközeivel is lehet igazán emberi történeteket mesélni.

A premiert megelőzően Szabó Sipos Barnabás festményeinek tárlatát nyitották meg a színház előterében. A Karinthy Színház immár harmadik alkalommal ad otthont egy házi kiállításnak, ezzel is teret biztosítva az alkotó művészek sokoldalúságának bemutatására. A korábbi kiállítók között olyan alkotók szerepeltek, mint Verebes István, színész, rendező, író, valamint Forgács Bea fotográfus. Szabó Sipos Barnabás festményei limitált ideig tekinthetők meg a Karinthy Színházban.

Rendező: Olt Tamás

Jelmez: Cselényi Nóra

Díszlet: Szalai József

Félix Unger: Lux Ádám

Oscar Madison: Szabó Sipos Barnabás

Speed: Mohácsi Norbert

Murray: Lázár Balázs

Vinnie: Marosszéki Tamás

Roy: Pintér Gábor

Gwendoline: Balázs Andrea

Cecily: Mikecz Estilla

A Furcsa pár igazi örökzöld klasszikus, amely több mint fél évszázada képes újra és újra megnevettetni a közönséget. Az előadás a Karinthy Színházban friss energiával, szerethető karakterekkel és ragyogó színészi játékkal született újjá. A nézők és a kritikusok egyöntetűen állítják: ezt az előadást látni kell.

Mint írták, az est narratívája a színház történelmi kettősségére épül, bemutatva a fennmaradás kihívásait, miközben egy bátor, innovatív jövőképet vázol fel. „Arra hívunk mindenkit, hogy építsen és fektessen be ebbe a fenntartható és pozitív jövőképbe” – fogalmaznak a szervezők.

A közleményben idézték Váczi Lászlót, a Bethlen Téri Színház ügyvezető igazgatóját, aki szerint olyan nyitott, befogadó és inspiráló kulturális oázist hoznak létre, ahol a közösség és a művészet találkozhat.

„A Bethlen ReStart gála célja a család és az otthon építésének hangsúlyozása, amely függetlenítheti magát a helytől és a tértől, de a szellemtől soha” – fogalmazott.

Kiemelték, hogy a színház nyitottabb, vonzóbb és többfunkciós terekkel bővül. Nézőterének befogadóképessége 99 főről akár 150 főre is bővíthető, lehetővé téve nagyobb produkciók befogadását. Az épület energetikailag megújul, teljes körű akadálymentesítést kap, és egy új, pelenkázóval is felszerelt mellékhelyiséggel is bővül.

Megnyílik a Bethlen Café, egy állandó kávézó, amely saját programkínálattal várja a közönséget, és a színházi előadásokon túl is közösségi találkozóhellyé válik. A mobilizálható nézőtér rugalmasságot biztosít a színháztér kreatív kihasználásához.

A közlemény szerint a gála megszületése mögött a befogadószínházi szektor nehézségei állnak. A család, a barátok és a közösség megalapozása, az új dimenziók és lehetőségek felmutatása kulcsszerepet játszik az estén.

A támogatói gálán egyedi módon mutatják be a teret: térspecifikus kortárs megmozdulással, élő szövéssel, interaktív újrakezdéssel, amely a közösséget aktívan bevonó történetmesélési panellel, zenével és cirkusszal válik egésszé - fogalmaztak.

Kálmán Yvonne, aki gyermekkorában a világháború miatti száműzetést is megélte, fáradhatatlanul dolgozott apja műveinek megóvásáért és ismételt színre viteléért. Éveken át Puerto Vallartában, Mexikóban élve épített ki kapcsolatokat színházakkal, művészeti igazgatókkal és karmesterekkel szerte a világon. Az ő erőfeszítéseinek köszönhetően Kálmán Imre halhatatlan operettjei, mint a Die Csárdásfürstin (Csárdáskirálynő), a Gräfin Mariza (Marica grófnő) és a Die Herzogin von Chicago (A chicagói hercegnő) új közönséget hódítottak meg Európában, Ausztráliában és az Egyesült Államokban. Kulturális érdemeiért, az operett műfajának nemzetközi népszerűsítésében végzett több évtizedes munkájáért 2017-ben, 80. születésnapján Pro Cultura Hungarica kitüntetésben részesült a magyar kulturális minisztériumtól.

A zene világán túl Kálmán Yvonne elkötelezett volt az állatvédelem iránt is. Mexikóban megalapította a Yvonneka Alapítványt, amely kóbor kutyák mentésével, orvosi ellátásával és örökbe adásával foglalkozott. Az alapítvány a régió egyik vezető szervezetévé vált, amely a zenéhez hasonlóan fontos szívügyet képviselt számára: az állatok iránti könyörületet és humánus bánásmódot. „Nagyon hálás vagyok, hogy édesapámat nem felejtették el, és hogy az új nemzedékek is szeretik a zenéjét” – mondta egy interjúban. Kálmán Yvonne élete hidat jelentett a múlt és a jelen, a nemzetek és a nemzedékek között, a művészet és az emberség között. Munkásságával biztosította, hogy Kálmán Imre melódiái és saját kedvessége, segítőkészsége tovább éljen a világban. Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója elmondta, hogy amikor születésnapján köszöntötték 2022-ben a Budapesti Operettszínházban, Kálmán Yvonne elárulta, hogy az volt élete legszebb napja.

A musicalt 2003-ban mutatta be a Madách Színház. A rendező, Szirtes Tamás a világon először kapott engedélyt arra, hogy non-replica verzióban – vagyis saját látványvilággal és színpadi megoldásokkal vigye színre a musicalt. A darab a Párizsi Operaház titokzatos lakójának történetét meséli el, aki beleszeret a fiatal énekesnőbe, Christine-be. A történet a szépség és a sötétség, a vágy és a félelem határán egyensúlyoz, miközben a zene ereje és a láthatatlan szerelem örökérvényű témái elevenednek meg.

A darab sikere nem csupán a lenyűgöző zenének és rendezői koncepciónak, valamint látványvilágnak köszönhető, hanem annak a színészi elhivatottságnak is, amelyet a szereplők képviselnek. Kiemelkedő példa erre Sasvári Sándor, aki a premier óta alakítja a Fantomot, és ezzel világrekorderként immár a legidősebb színész, aki ezt a szerepet folyamatosan játssza. Ez nemcsak szakmai bravúr, hanem emberi teljesítmény is, amely méltán emeli őt a színháztörténet legendái közé.

A jubileumi előadást egy egész héten át tartó ünnepi programsorozat előzi meg, amely méltó módon tiszteleg a Fantom előtt. November 25-én nyílik meg az a különleges kiállítás, amely a produkció előkészületeinek legemlékezetesebb pillanatait, valamint az előadás ikonikus elemeit mutatja be. November 27-én a legelszántabb rajongók próbára tehetik tudásukat egy izgalmas Fantom-kvíz során. Emellett november 14-től megújul az Utazás a függöny mögé című színházi séta, amely nem csak a Madách Színház kulisszái mögé kalauzolja a nézőt. A séta során felidézzük Andrew Lloyd Webber Madách Színházban megrendezett előadásainak hátterét.

Az Operaház Fantomja 1000. előadása nem csupán jubileum. A Madách Színház ezzel az ünnepi eseménnyel nemcsak a darabot, hanem a közönséget, a generációkon átívelő legendát ünnepli – amely továbbra is élő, lenyűgöző és örök.

Az a négy nagyszerű művész, akik mától a Nemzet Művésze címet viselhetik, „a szívünkben már régen azok” – fogalmazott Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, hozzátéve: „ez helyes, de nem elegendő”.

A Magyar Művészeti Akadémia feladata az, hogy az elismerésre azokat válassza ki, akik esetében az alkotói tevékenység olyan példaadó életúttal párosul, amelynek megbecsülése kiemelt fontossággal bír, magas minőségű, kikezdhetetlen, értékelvű, hazaszerető és példaadó művészeti pályafutást feltételez és díjaz – magyarázta Hankó Balázs.

A tárcavezető szerint a háborús fenyegetettség és a gazdasági nehézségek ellenére Magyarország az európai uniós átlag kétszeresét fordítja a művészetek támogatására, amely azzal magyarázható, hogy a magyarság számára a kultúra nem csupán szórakozást és időtöltést, hanem „nemzeterősítő és nemzetegyesítő töltekezést” is jelent.

A magyar kultúra nemzetközi híre és ereje legutóbb Krasznahorkai László Nobel-díjában mutatkozott meg – mutatott rá.

A kultúra és a művészet nem viseli el a hamisságot, könyörtelenül leleplezi a hazugságot: az alkotói és a nézői hazugságot is – hangsúlyozta Hankó Balázs, majd hozzátette: művészeinknek felelőssége van abban, hogy rámutassanak, hogy mi igaz és mi nem.

„A Nemzet Művésze címmel azokat a művészeket ismerjük el, akik tehetségüket mesterséggé és hivatássá, a hivatásukat szolgálattá, a szolgálatukat pedig nemzeti értékké emelték” – mondta Turi Attila, az MMA elnöke köszöntőjében.

Kiemelte, a művészet nem más, mint az arány keresése: az ember és természet, a test és lélek, a szabadság és fegyelem között.

Az arány pedig nem korlát, hanem összhang - a művészet legmélyebb törvénye. Felismerni a részeket az egészben és a részletek egymáshoz való viszonyát, ebből épül a harmónia – tette hozzá Turi Attila.

A Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére 2013-ban az Országgyűlés a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó, elismert képviselőinek személyes megbecsülése, méltó életkörülményeinek biztosítása céljából alapította a Nemzet Művésze díjat, amely a legrangosabb hazai művészeti elismerés. A nemzet művészei egy időben legfeljebb 70-en lehetnek. A díjat minden évben a Magyar Művészeti Akadémia köztestület „születésnapjához”, november 5-éhez kapcsolódóan adják át.

A Nemzet Művésze díj Bizottság elnöke Turi Attila építész, az MMA elnöke, tagja Aknay János festőművész, Rátóti Zoltán színművész, Ács Margit író, Blaskó Péter színművész, Ferencz István építész, tervezőművész, Koltai Lajos filmrendező, operatőr, Péreli Zsuzsa képzőművész, textilművész, Sapszon Ferenc karnagy, Sebő Ferenc előadóművész, népzenekutató és Zsuráfszky Zoltán táncművész, koreográfus.

„Annál, hogy egy megújuló színház részese lehetek, kevés nagyobb boldogság adódott a pályámon” – mondta Járai Máté, aki most ezerrel az Apáca Show musical bemutatójára próbál az Erkel Színházban, ahol Csonka Andrással ketten váltják majd egymást O’Hara atya szerepében. „Én mind a két részt legalább tízszer megnéztem a moziban, imádtam ezt a filmet” – mesél Máté az Apáca Show filmélményéről. „Nagyon vártam a musical változatot, mert mindenki azt mondta, hogy ha benne vagyok a darabban, nem játszhatok mást, csak O’Hara atyát. És most iszonyatosan élvezem. Egyrészt fantasztikus zene, másrészt nagyon jó egy induló csapatnál ott lenni. Ha jön egy zenés darab, akkor nagyon át tudom adni magam neki, úgyhogy biztos vagyok, hogy ahogy O’Hara atya, úgy én is meg fogok őrülni ebben a szerepben” – tette hozzá Járai Máté.

A Thália Színház és az Apacuka Étterem új, különleges együttműködésbe kezdett, amelyben a színház és a gasztronómia határai összekapcslódnak. A közös program célja, hogy a nézők a színházi előadások élményét tematikus vacsorákkal egészíthessék ki, méghozzá olyan estekkel, ahol a színpad és a tányér ugyanazt a történetet mesélik el. A kezdeményezés a „Vacsora + Színház = Teljes élmény” mottóval indult útjára, és már az első két tematikus menü, a Fénytörés és Az utolsó vacsora is jól példázza, hogyan találkozik a dráma és az ízek művészete egyetlen est keretében.

A Thália Színház mindig is arra törekedett, hogy a klasszikus színházi élményen túl valami többet adjon a közönségnek. Az Apacuka Étteremmel közösen most egy olyan programot hoztak létre, amelyben az étkezés nem csupán kísérője, hanem szerves része az előadásnak. A színház látogatói így az előadás előtt vagy után tematikus vacsorán vehetnek részt a színház közelében található étteremben, amelyet maga az adott darab ihletett. A menüsorok nem pusztán étlapok: minden fogás egy-egy hangulat, karakter vagy fordulat gasztronómiai leképezése. A Fénytörés című David Hare-színmű érzékeny, finom tónusait például visszafogott, elegáns ízek idézik meg, míg Dan Rosen fekete humorú szatírája, Az utolsó vacsora merészebb, karakteresebb ételpárosításokkal és borválogatással teremt izgalmas feszültséget.

A Fénytörés menü háromfogásos kompozíció, amelyben a színpadi történet és a tányéron megjelenő történet egymásba olvad. Az Első találkozás névre keresztelt előétel grillezett kecskesajtot és mascarponés málnát hoz össze egy tányéron – épp olyan váratlan, mégis harmonikus találkozás, mint amilyen a darab két főszereplőjéé. A főételek között megtaláljuk az Édes-bús szenvedélyt, ahol kéksajttal és dióval töltött jércemell kerül a középpontba, vaníliás burgonyakrémmel és karamellizált nektarinnal, amely kombináció a történet érzelmi hullámzását idézi. A desszertek, mint a Fénytörés nevű sajttorta sós karamellával és málnával, a darab finom lezárását és utóízeit jelenítik meg.

A másik tematikus menü, Az utolsó vacsora, Dan Rosen szatírájához kapcsolódik, amely fekete humorral és morális dilemmákkal teli történetet mesél el. Az ételsor ezt a feszültséget gasztronómiai nyelvre fordítja le: egyszerre provokatív, játékos és élvezetes. A kétszakaszos vacsora első fogása a Békés kezdet – ricottás ravioli paradicsom pesztóval, rukkolával és parmezánnal, amelyet Etyeki Kúria Pláne gyöngyözőbor kísér. Innen azonban a történet, akárcsak a darab, gyorsan fordulatot vesz: a főételek mind egy-egy végzetes döntés szimbólumai. A Gyilkos falat Apacuka Burger marhahús pogácsával és fűszeres csónakburgonyával, míg Az ártatlan áldozat vegetáriánus változatban, sült camemberttel kínálja ugyanezt a kísértést. A Végső ítélet címet viselő fogás egy Cézár saláta sült csirkével és parmezánnal – letisztult, mégis sokatmondó befejezés, amit a darab utolsó jelenetének tiszta szembenézése inspirált. A borpárosítások (Heimann Merlot, Konyári Fecske Fehér, Ikon Chardonnay) tovább mélyítik az ízek dramaturgiáját.

A Thália Színház és az Apacuka Étterem együttműködése nem csupán gasztronómiai kuriózum, hanem kulturális kezdeményezés is. Az ötlet mögött az a közös szándék áll, hogy a színházi esték új dimenziót kapjanak: az előadás előtt vagy után a néző egy olyan vacsorán vehet részt, amely továbbgondolja a darabot. A színházterem és az étterem így egyetlen közös térként értelmeződik, a színpadon és a tányéron egyaránt történetek bontakoznak ki.

„A Thália számára kiemelten fontos ez az együttműködés, mert lehetőséget ad arra, hogy a színház élményét kiterjesszük a színpadon túli világra is. Az Apacuka Étteremmel közösen olyan pillanatokat hozunk létre, ahol a vacsora és az előadás együtt teremt teljes élményt. Meggyőződésünk, hogy a közös étkezés, akárcsak a színház, a találkozás és a kapcsolódás ünnepe.” – hangsúlyozta a Thália Színház marketing osztálya.

A kezdeményezés első két eleme, a Fénytörés és Az utolsó vacsora menük mától, azaz 2025. október 27-től elérhetők az Apacuka Étteremben, a hozzájuk tartozó előadások pedig a Thália Színház műsorán – a történet így már nemcsak a színpadon, hanem az asztal körül is folytatódik.

„Vannak olyan darabok, amelyek mindig visszakerülnek egy operát játszó színház repertoárjába, ilyen a Don Pasquale is” – kezdte az olvasópróbát Barnák László főigazgató. Kitért arra is, mennyire intenzív munkában van az operatagozat az évad kezdete óta: múlt pénteken mutatták be a Jancsi és Juliska című gyerekoperát, az énekkar pedig az Oltalomkeresőkben működik aktívan közre, miközben hamarosan elindulnak az idei harmadik operabemutató, a Falstaff próbái is, „gyakorlatilag egymásnak adják a kilincsek az operát a Szegedi Nemzeti Színházban”.

„Don Pasqualét mindig kell játszani” – erősítette meg a főigazgató gondolatait a rendező, Toronykőy Attila. Szerinte ez a produkció maximálisan alkalmas arra, hogy napjainkban játszódjon, annak ellenére, hogy klasszikus előadásra számíthat a közönség. A szövegkönyvet ezért, a könnyebb beleélhetőség kedvéért, némileg átírták – például az istállóban álló lovak helyett garázsban sorakozó luxusautókat említenek.

A történet látványos díszletben, karakteres jelmezekkel elevenedik meg, egy hamisítatlan „vérbő, olasz darab” várja a nézőket. Az előadás zenei vezetője és egyik karmestere Pál Tamás, ami azért is örömteli feladat számára, mert ötven éve kezdte meg szakmai pályafutását a Szegedi Nemzeti Színházban. A készülő produkcióban tehetséges, fiatal énekesek is lehetőséghez jutnak, így örökíti tovább a szegedi teátrum az operajátszást az új generáció tagjaira, a nagy elődökkel karöltve.

Fotó: Szegedi Nemzeti Színház