Súgópéldány

Jelen helyzetben, amikor családok vannak egymástól távol és életünk bezártabbá, nehézkesebbé vált a legtökéletesebben csak az irodalmi művek tudnak elrepíteni olyan tájakra, melyeket most csak emlékből idézhetünk fel. Mindenki védelme érdekében a Margó is biztonságosra vette a figurát, így online élvezhettük a Poós Zoltánnal és Selyem Zsuzsával a június 6-i csodálatos szombati napon. 

Először Tolnai Mária közreműködésével készült Poós Zoltán interjúnak lehettünk szem- és fültanúi. A költő megjelent új kötetéről, ami A felhő, amelyről nem tudott az ég címet viseli, remekül emészthető, ebéd utáni beszélgetésnek bizonyult. Az interjú első felében felgöngyölítésre kerültek az elmúlt termékeny évek művei, úgy, mint A dolgozat, valamint a Barokk fizika verseskötetek, de nem maradhattak ki a sorból a szerző regényei sem, így a sokak által kedvelt Felkészülés a kedvenc mondatomra és az Étvágy az Imákra is említésre került. A szövegek sok közös ponton érintkeznek, de főként Poós Zoltán születési helye, Battonya az epicentruma a műveknek. Nincs ez másként új kötetében sem, melyben szakrális szerepet tölt be a kis helység, és tizennyolc év anyagát sűríti egybe. Battonya mellett a természeti motívumok, a fa visszatérő képe, a részletes és valósághű környezetábrázolása sem maradt ki ezen kötetből sem. 

A tökéletesen megfestett képek mellett a kötet mesél az apává válásról, magáról az apaságról és arról is, hogy milyen nehéz az apa elveszítése utáni élet. Az új kötetbe benne van ötven év tapasztalata, életútja és jellemfejlődése. Ezután evidens, hogy nem maradhatott ki Poós Zoltán kései apává válásának kérdése, és az ennek kapcsán felmerülő felelősségvállalás, valamint saját tapasztalatból merített apaság megélésének kérdésköre sem. Az interjú része volt két vers felolvasása is, amivel közelebb kerültünk a költőhöz és a kötethez is. Tolnai Mária Poós Zoltán iránti rajongása áthatotta az egész interjút, és még annak is kedvet csinált a Kalligram Kiadó közreműködésével megjelentetett kötet kézbevételéhez, aki eddig nem ismerte, vagy nem a kedvencek polcára helyezte az „ezermester” költő eddigi életművét.

A teljes beszélgetés itt nézhető vissza:

A szombat azonban nem állt meg a Poós Zoltán költészeténél, és este hétkor Selyem Zsuzsát kapcsolta be Nagy Boglárka. Első körben kiderült, hogy a könyv második bemutatója volt a szombati. Érdekes címe miatt pedig azonnal felmerült a kérdés, vajon a koronavírusnak köze van-e Az első világvége, amit együtt töltöttünk című műhöz, melyet mind Boglárka, mind Zsuzsa azonnal megcáfolt. A négy ciklusba rendezett, tizenöt novellából álló kötet ugyanis már évek óta készül, ezáltal többször átszerkesztésre került, ellenben ettől vált olyan koherens egésszé, mint amit most az olvasó a kezébe vehet. Selyem Zsuzsa könyvéről már készült recenzió, melyben a Népszava kritikusa a következőként emlékszik meg a műről: „A visszatarthatatlan életöröm könyve”. 

Tehát ez nem egy világvége könyv. Ennél jobb összefoglalást nem is kaphatnánk róla és Selyem Zsuzsáról, akiről képernyőn keresztül is ránk ragad az a végtelen nyugalom, elfogadás és vidámság, ami belőle áradt. A traumatikus, főként bántalmazásról szóló könyvet iránymutatásként, kézikönyvként aposztrofálta Nagy Boglárka, mely segít nekünk az apró részletekből egészet összerakni és segít abban, hogy egyes helyzeteket kezelni tudjunk. Az interjú során szó esett Zsuzsa korábbi műveiről, valamint non-humán figuráinak megjelenéséről is az egyes regényeiben, ennek kapcsán merült fel a csupa állati szereplőkkel megírt Moszkvában esik. Ahogy ez a könyv is, a jelenlegi is rengeteg irodalmi, film és egyéb kulturális műre vonatkozó utalást is.

Az írónő életfilozófiájáról is mesélt, megtudhattuk a beszélgetés során, hogy igyekszik a jelenben élni, ahogy ő mondja „Ez a nap számít!”. Betekintést nyertünk továbbá a szabadságról való felfogásába is, valamint a teljes egészről alkotott képébe, melyről a következőt nyilatkozta: „Minden fűszálnak megvan a maga helye”.

A teljes beszélgetés itt nézhető vissza: