Súgópéldány

A „tiniszintű barátság” első hallásra talán nem a leghízelgőbb jelzős szerkezet, amikor azonban Papp Gergely illette vele „a két Éva” kapcsolatát, nem maradt kétség afelől, hogy bóknak szánta. Annak is hangzott, hiszen a Damaszt és paprikás csirke (amely mindkét szerzőnek az ötödik könyve) alkotói valóban gyermekien vidám és meleg hangulatot teremtettek a félórás eseményen.

Hasonló képet festettek a könyvről is, amelybe – eddigi, súlyos témákat boncolgató műveik után – ezúttal alig csúsztak be szomorúbb szövegek. Szentesi Éva bevallása szerint az ő novellái közé nem is került ilyen, mert szüksége volt már a váltásra, különösen, miután nagyon megszenvedett nyáron megjelent negyedik kötetével (A legfontosabbat utoljára hagytam). A jövőben nem is szeretne már borús történeteket írni. 

Péterfy-Novák Évával dolgoztak már együtt (például a Csokiszív című páros elbeszélésen, amely mindkettőjük első novelláskötetébe bekerült), és a közös alkotás mindig nagy öröm számukra. A Damaszt és paprikás csirke munkálatait az apró viták (melyek közül a „legdrámaibb” a címadó, könnyen elkészíthető és elrontható paprikás csirkéért folytatott harc volt) mellett némi írói válság is kísérte Szentesi részéről, aki először került szembe az „édes, kedves, de szigorú” szerkesztővel, Nádor Zsófiával. Miután utóbbi a novellái felét visszadobta, „üvöltve, bőgve” hívta alkotótársát, de némi vívódás és egy kávé melletti beszélgetés után Nádor a fényt is megmutatta neki az alagút végén. Ennek köszönhetően ma már ezt is derűsen idézhetik fel, akárcsak a könyv legjobb sztorijait (melyek közül többnek is fontos szereplője Borbély Alexandra színésznő és húga). 

Bár a Damaszt és paprikás csirke nem szakácskönyv (fotók sincsenek benne, ami Papp Gergely szerint inkább előny, mint hátrány), a novellákban – változó hangsúllyal – mindig szerepel valamilyen étel, amelynek receptjét is közlik. Péterfy-Novák elmondta, hogy ő nem olyan jó a receptek hívogató megfogalmazásában, de valószínűsíti, hogy a sajtlevesének elkészítéséhez így is sokan kedvet kapnak majd, hiszen ezzel, illetve a levesbe való tortilla csábító morzsolásával varázsolta el férjét (Péterfy Gergely író) az első igazi randevújukon. (Ezt a sztori a férj nézőpontjából is szerepel a kötetben.) Sorsfordító fogások Szentesi repertoárjában is vannak, az indiai konyha például az életet jelenti számára, ez a fajta étel volt ugyanis, amelyet először tudott jóízűen megenni a betegsége után. 

Ő egyébként kolléganőjével ellentétben jobban szeret magának főzni, mint másoknak, hiszen akkor nincs nyomás, csupán saját ízlésének kell megfelelnie. Péterfy-Nováknak viszont lételeme a szerettei etetése, ami még első, sérült gyermeke táplásására vezethető vissza. (Zsuzsika történetét az írónő első könyvéből, az Egyasszonyból ismerhetik az olvasók). Azt is elárulta hogy ha Papp Gergely soványabb lenne, biztosan megkérdezné, eszik-e rendesen. 

A Libri Kiadó gondozásában megjelent Damaszt és paprikás csirke bemutatója kellemes élmény, mint egy jó húsleves karácsonykor, és ilyennek ígérkezik maga a könyv is, amely egy bő hónappal az ünnep előtt, november 10-én került a boltokba.