A viktoriánus Anglia kedvelt karácsonyi hagyománya volt, hogy a családtagok esténként a tűz mellett történeteket meséltek egymásnak. De nem ám Jézus születéséről, esetleg a Mikulásról, sokkal inkább rémisztő kísértetekről.
 |
| Fotó: Nova Scotia Archives/Flickr |
Már a szokatlan XIX. századi képeslapok láttán is megállapíthattuk, hogy nem a ronda karácsonyi pulcsi volt az első bizarr angolszász ünnepi szokás. Hasonlóképpen elgondolkodtató a rémtörténetek jelenléte ebben a (jó esetben) szeretetteljes és emelkedett időszakban, még akkor is, ha ennek hallatán azonnal beugrik Charles Dickens Karácsonyi éneke, benne rögtön négy szellemmel.
Dickens azonban 1843-ban nem hozott újat egyik legismertebb és legtöbbször adaptált kisregényével. Az efféle sztorik valójában akkor már régóta az ünnep részei voltak, de elsősorban szájhagyomány útján terjedtek. Az 1820-as és 30-as években már nyomtatásban is fel-felbukkantak az irodalmi évkönyvekben, de igazi fénykorukat a folyóiratok (például a Dickens által szerkesztett Household Words vagy All the Year Round) karácsonyi számaiban élték. Bár volt, aki szerint írott formában csökkent a hatásuk, Walter Scott például azt javasolta közönségének, hogy A kárpitos szoba című alkotását lehetőleg éjjel, hangosan olvassák fel.
A karácsony és a kísértetek összekapcsolását valószínűleg a hosszú, hideg éjszakák és a ropogó tűz hangulata, illetve a téli napfordulóhoz kapcsolódó pogány hiedelmek indokolták. Utóbbiak szerint ugyanis ahogy a sötétség lassan átadja a helyét a fénynek, az élők és a holtak világa között is elhalványul a határ. (Ez a megközelítés a Luca-nappal és a halloweennal is rokonságot teremt.)
A viktoriánus tradíciót 2015-ben Gillian Anderson amerikai színésznő is felelevenítette, amikor ingyenesen elérhetővé tette Wilkie Collins A láthatatlan ember (Mrs. Zant and the Ghost) című elbeszélésének hangoskönyvváltozatát, amelyet ő olvasott fel. A novella a Scribd elektronikus könyvtárban magyar nyelven is elérhető, ami egyébként kevés társáról mondható el. A Karácsonyi éneken kívül alig találni ilyet, akkor is csak olyan antikváriumi könyvekben, mint a Düledék palota (Magvető, 2009) antológia, amelyben A kárpitos szoba mellett Az öreg dajka meséje (Elizabeth Gaskell) és A Pole-star kapitánya (Arthur Conan Doyle) is szerepel. A sárga király (Tuan, 2008) című novelláskötetben pedig az amerikai Robert W. Chambers írását, A mélybőlt (Out of the Depths) is megtalálhatjuk.
Online olvasható magyarul Henry James A csavar fordul egyet (The Turn Of the Screw, 1898) című kisregénye is, amelynek cselekményéhez szintén egy karácsonyi történetmesélés adja a keretet. Számos feldolgozása közül a legújabb a Netflix kibővített és átértelmezett minisorozat-verziója (A Bly-udvarház szelleme), amely idén októberben debütált.
Az angolul jól beszélők örömmel nyugtázhatják, hogy 2016-ban elindult a témában egy antológiasorozat (The Valancourt Book of Victorian Christmas Ghost Stories), amelynek idén már a negyedik része jelent meg, ezúttal amerikai szerzők műveivel.
Írta: Frei Gabriella
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése