Súgópéldány

1.) A feminista mozgalom egyik alapműveként számontartott A nők jogainak követelése (Vindication of the Rights of Woman), egy brit író, filozófus, Mary Wollstonecraft tollából származik. Az újkori nőjogi mozgalmak elindítója, a nemek közötti fölé- és alárendeltségi viszonyokat boncolgatja, rámutatva a nemek közötti egyenjogúság és az elfogadás fontosságára.

2.) Virginia Woolf munkássága joggal sorolandó a világirodalom legnagyszerűbb életművei közé. A köztudottan feminista írónő egész életében a női egyenjogúságért harcolt, ami minden alkotásából visszaköszön. Saját szoba (A Room of One’s Own) című regénye metaforikus elemekkel beszél a nők helyzetéről és lehetőségeiről, hangsúlyozva, hogy ők is érnek annyit, mint a férfiak. 

3.) Az első feminista magyar regény szerzőjeként a költő, műfordító Ritoók Emmát tartják számon Egyenes úton – egyedül című munkájáért. Az 1905-ben megjelent könyv az emancipáció kérdését boncolgatja, valamint az egyedül élő nők helyzetét is vizsgálja. 

4.) A világ első női nagykövete, Bédy-Schwimmer Rózsa aktivista és újságíró a magyarországi – az angol szüfrazsett mozgalommal szemben erőszakmentes – feminizmus egyik jelentős alakja volt. Röpirataiban, publicisztikai írásaiban az anyaságot, a választójogokat és a nőket érintő kérdéseket járta körül.

5.) A viktoriánus kor legnépszerűbb szerzői közé tartoznak a Brontë nővérek. Mind a hárman fontosnak tartották a saját nemükért való harcot, ez könyveikben tetten is érhető. A világirodalom egyik legfontosabb regényeként számon tartott Jane Eyre-ben Charlotte Brontë női karakterek szemüvegén keresztül mutatja be a kor patriarchális társadalmát. Könyvében a nőkre nehezedő biológiai és pszichológiai nyomásra hívja fel a figyelmet, egy felettébb modern és finom írói technikával. 

6.) A francia egzisztencialista írónő, Simone de Beauvoir A második nem című kétkötetes műve a feminista filozófia alapjait definiálja. De Beauvoir a tudományos tényektől kezdve a személyes tapasztalatokig mindent objektíven vizsgál meg, saját felvetéseivel vegyítve. Művének érdekessége, hogy a második könyvet a Vatikán a tiltott könyvek listáján szerepelteti.

7.) Margaret Atwood a kortárs irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Regényeiben mindig nagy hangsúlyt fektet a női karakterek kidolgozására, és sorsuk bemutatására. A szolgálólány meséje egy olyan disztópikus társadalmat tár az olvasó elé, ahol a nők szerepe a gyermeknemzésre korlátozódik.

8.) A szintén kortárs, irodalmi Nobel-díjas Doris Lessing Az arany jegyzetfüzetben a nők szexuális és lelki kapcsolatait mutatja be a férfiakkal. Felfedi a női lét küzdelmeit, emellett szeretettel teli hangvétellel tárja fel a nők életének szépségeit is.

9.) Az afroamerikai Alice Walker egyik feminista tartalmú regényéért kapott Pulitzer-díjat. A Bíborszín egy fekete kislány kegyetlen életét mutatja be, aki a brutalitástól a spiritualitásba menekül. Walker a szociális dilemmák és bőrszín miatti megkülönböztetés mellett a nők kiszolgáltatottságát is körbejárja.

10.) Az angol származású pszichoterapeuta, Susie Orbach a londoni Női Terápiás Központ megalapítója. Olyan nőket érintő kérdéseket jár körül írásaiban, melyek látszólag lényegtelenek. A kövérség feminista kérdés (Fat is a Feminist Issue) című könyvében a testképzavarokat mutatja be. Rávilágít a külsőségekkel kapcsolatos elvárások hatására, a megfelelni akarás és a folytonos önértékelési problémák súlyosságára.