Súgópéldány

A jövőben kétévente jelentkező énekverseny célja a magyar operaénekesek utánpótlásának biztosítása, korosztályos szakmai tudásuk felmérése, oktatásuk segítése és a legjobbak jutalmazása. Dr. Ókovács Szilveszter operaénekes, az OPERA főigazgatója és a zsűri elnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a minőségi énekesi utánpótlás terén az OPERA rá van utalva a magyar énekmesterekre, és amennyiben a Magyar Állami Operaház a hazai vokális piramis csúcsa, feladata törődni az alapokkal is. Ezért az intézmény célja, hogy élő kapcsolatot alakítson ki az énekmesterekkel és növendékeikkel, mert a valós térben szerzett valós élmények megtapasztalása vezethet oda, hogy valaki felismerje saját tehetségét és a befektetett munka értékét.

Az operaverseny zsűrijében helyet foglalt Almási-Tóth András rendező, az OPERA művészeti igazgatója, Bátor Tamás operaénekes, az OPERA művészeti tanácsadója és a Müpa főtanácsadója, prof. dr. Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza igazgatója, Pászthy Júlia operaénekes, az OPERA örökös tagja és Zsoldos Dávid zongoraművész, zenetörténész, a Magyar Zenei Tanács elnöke.

A zeneiskolások versenyében az online előválogatást követően a hat továbbjutóból ketten kerültek a döntőbe, akik zongorakísérettel mutatták be műsorukat.

1. helyet ért el Edwan Liliána szoprán, a Miskolci Egressy Béni Zenei Alapfokú Művészeti Iskola Erkel Ferenc Tagiskolájának diákja, aki egyben a verseny legfiatalabb indulója is volt.

2. helyet ért el Gavodi Júlia szoprán, a budapesti Tóth Aladár Zeneiskola növendéke.

A középiskolai kategóriában a tíz továbbjutóból hárman kerültek a döntőbe, akik a Magyar Állami Operaház Zenekarának kíséretével és Dénes István Liszt-díjas karmester, az OPERA örökös tagja vezényletével mutatták be produkcióikat.

1. helyet ért el Rózsa Benjamin Noel basszus, a budapesti Weiner Leó Katolikus Zeneiskola AMI és Zeneművészeti Szakgimnázium diákja.

2. helyet ért el Ella Márk basszus, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium diákja.

3. helyet ért el Gyömörei Fruzsina szoprán, a győri Richter János Zeneművészeti Szakgimnázium diákja.

Egyetemisták között a tizenkét továbbjutóból öten kerültek a döntőbe, akik ugyancsak zenekari kísérettel léptek fel.

1. helyet ért el Bán Balázs basszus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oratórium- és dalének szakos mesterképzésének I. évfolyamos hallgatója.

2. helyet ért el Dolhai Luca szoprán, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oratórium- és dalének szakos mesterképzésének I. évfolyamos hallgatója.

3. helyet ért el Gábor Margit szoprán, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar operaének mesterképzésének I. évfolyamos hallgatója.

A jelentős pénzjutalommal járó helyezések mellett számos különdíjat is kiosztottak a zsűri tagjai:

Papageno médiacsomag: Bán Balázs

Fellépési lehetőség a 2026-os sepsiszentgyörgyi SepsiClassic Komolyzenei Fesztiválon: Gábor Margit

Művészetek Völgye különdíj: Gavodi Júlia és Gyömörei Fruzsina

Müpa különdíj: Bán Balázs

Magyar Zene Háza épülettúra és kiállítások megtekintése: Ella Márk és Rózsa Benjamin Noel

Az OPERA különdíjai:

Minden döntős hat fős meghívást kapott az Operaház testőrpáholyába az intézmény egyik nyári előadására és énekmesterével közös bérletet az OPERA 2025/26-os évadának Sztárestek zongorával című sorozatára.

A Marton Éva Nemzetközi Operastúdió egy mesterkurzusán vendéghallgatóként részt vehet: Gábor Margit és Bán Balázs

Fellépési lehetőség a 2026-os balatonfüredi OperaFüred operagálán: Németh Nóra szoprán, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Kar magánének tanszékének hallgatója

OperaTour 24 fő (osztály) részére: Edwin Liliána

Operaház kulisszatúra 24 fő (osztály) részére: Gavodi Júlia

Páros vacsorameghívás az OperaBistróban + páros jegy az aznap esti előadásra: Gulyás Botond Benedek basszus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem klasszikus ének alapképzés I. évfolyamos hallgatója

A zsűri különdíja szakiskolai felkészítő tanárnak: Szabó Magdona, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium magánének tanára.

„A nézői visszajelzések mutatják munkánk eredményességét és közösségünk megtartó erejét. Kérem, hogy higgyetek ebben, vigyázzatok rá és ápoljátok, mert ez olyan érdem, ami egyéb tényezők mellett, megkülönbözteti a Szegedi Nemzeti Színházat a többitől” – hívta fel a figyelmet a közönség elégedettségének fontosságára Barnák László főigazgató az évadzáró társulati ülésén, és ezt erősítette meg Dr. Kozma József, a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöke:

Az idei évadban számos nagy beruházás történt és zajlik folyamatosan a színházban, közel 200 millió forint értékben, üzemeltetési, illetve produkciós műszaki területen, nyáron pedig további nagyszabású felújítások várhatók, többek között a színpadi deszkázat cseréje, új villamos főelosztó tervezése és kivitelezése, valamint a következő évadban új függöny fog felgördülni a Nagyszínházban.

A Szegedi Kortárs balett a 2024/25-ös évadban két új bemutatót (Diótörő, Jelenetek a házasságról) és összesen 108 előadást tartott, ebből 40-et a Szegedi Nemzeti Színházban, de a világ számos pontján lenyűgözte az együttes a közönséget: Helsinkiben, Párizsban, Brüsszelben és további hét belga városban, Nagyváradon, jelenleg pedig Dél-Koreában.

„Örömteli megtapasztalni, hogy a Kooperáló tevékenysége egyre komplexebben vonódik be a színház életébe, és ezt a tendenciát szeretnénk erősíteni jövőre is” – fejezte ki örömét Kállai Ákos színház és drámapedagógus, a Kooperáló Színházpedagógia Alkotótér vezetője.

A Nagyszínházban az évadban összesen 147, a Kisszínházban pedig 131 saját előadást játszott a Szegedi Nemzeti Színház társulata. A Kooperáló 12 produkcióját a balett-teremben, Menczel Andrea Hangos sóhaj című monodrámáját pedig a REÖK-ben láthatták a szegediek, akik idén 23 különböző előadásból választhattak 297 alkalommal. A produkciókból származó jegy- és bérletbevétel idén közel 500 millió forintot ért el.

Az idei évadban a drámatagozatból Bánvölgyi Tamás állt legtöbbször színpadon, összesen 80 előadásban, míg az operatagozatból örökös tagunkat, Vajda Júliát láthatta legtöbbször, 38 előadáson a közönség.

30 éve tartó színházi munkájáért Jánoska Zsuzsanna súgó, ügyelő jubileumi jutalomban részesült.

Borsos Beáta – Kölcsey-érem

Kardos Gábor – Kölcsey-érem

Andrejcsik István – Szeged Kultúrájért díj

Rédei Roland – alkotói támogatás

Vajda Júlia – Szeged díszpolgári cím

Kállai Ákos – a Szegedért Alapítvány Társadalmi-Állampolgári Kuratórium Debreczeni Pál-díja

Állami díj: Stefanik Sándor főügyelő – Magyar Ezüst Éremkereszt

Réti Attila magánénekes – művészi pályafutásának 35. évfordulója

Almási Gyöngyi súgó – 40 évnyi munkáját követően nyugdíjba vonul

Truczka Ágnes kottatáros – több, mint 40 év után véglegesen nyugdíjba vonul

Várkonyi Miklós műszaki vezető – pályafutása 40. évfordulója alkalmából

A Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja címet idén Andrejcsik István magánénekes, a Szegedi Nemzeti Színház örökös mestere címet pedig Szabó Károly színpadmester, szcenikus, telepvezető kapja.

A színházi világnap alkalmából a MASZK Országos Színházegyesület a Soós Imre pályakezdő díjat Ács Petrának ítélte oda, aki az évadzáró társulati ülésen vette át az elismerést.

Énekkari Nívódíj (az énekkar szavazatai alapján): Büte László énekkari művész

Vaszy Viktor-díj (az operatársulat szavazatai alapján): Kónya Krisztina magánénekes

Imre Zoltán-díj (a Kortárs Balett szavazatai alapján): Nyeste Adrienn táncművész

Makó Lajos-díj (a drámatagozat szavazatai alapján, idén szavazategyenlőség miatt megosztva): Ács Petra és Krausz Gergő színművészek

Tánckari Nívódíj (a tánckar szavazatai alapján): Baranyai Krisztián táncművész

A Szegedi Nemzeti Színház által adományozott Varga Mátyás-díjat a műszaki munkatársaink szavazatai alapján az idén Szabó Attila díszítő nyerte el.

A színházban folyó magas színvonalú adminisztratív munka elismerésére hiánypótló céllal, a társulat egykori örökös tagja, 1945-től titkárnője, majd titkárságvezetője, később művészeti főtitkára emléke, az elkötelezett, precíz munkavégzése előtt tisztelegve az igazgatóság megalapította a Horkits Erzsébet-díjat, amely az adott évadban azon irodai munkatársnak adományozható, aki saját területén kiemelkedő teljesítménnyel szolgálja az intézmény napi működését legalább 10 éve. Az érintett területvezetők javaslatait összesítve az idei díjazott: Dr. Baranyi Zsuzsanna munkaügyi vezető, aki 38 éve segíti a Szegedi Nemzeti Színház munkáját, pályáját pedig példaképe, a díj névadója, Horkits Erzsébet vezetése alatt kezdte.

A Szegedi Operabarátok Egyesületének díját idén nem egy magánénekes, hanem a Szegedi Nemzeti Színház énekkara kapta.

A Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, az igazgatóság jóváhagyásával a Szegedi Nemzeti Színházban folyó magas színvonalú művészeti teljesítmény elismerésére, a társulat egykori örökös tagja, Kossuth-díjas, Nemzet Színésze emléke, művészi nagysága előtt tisztelegve megalapítja a Király Levente-díjat. A díj az adott évadban a drámatagozatban a legkiemelkedőbb művészeti tevékenységet nyújtó, minta értékű közösségi magatartással bíró színművésznek adományozható. A díj pénzjutalom és a DANUBIUS Hotels üdülési utalványa.

A színművészek és a művészeti tanács szavazati alapján az idei díjazott: Krausz Gergő színművész, akire feleségével, szintén társulatunk tagjával, Menczel Andreával ősszel szülői örömök várnak.

„Szeged az opera városa – ez nem pusztán a hagyományokat jelenti, hanem a jelen valóságát és a jövőt is. Élő zenével ebben az évadban már öt operát lehetett meghallgatni a színházban, és bízunk abban, hogy ez a bővülés intenzív operaéletet eredményez a továbbiakban is” – hangsúlyozta a szegedi operaélet fontosságát és sikereit Dobszay Péter zeneigazgató.

A kőszínházi és a szabadtéri évad idén is szinte összeér, a Szegedi Szabadtéri Játékokon már folynak a munkálatok, és június 27-én, A cigánybáró előadásán már 4000 ember fogja megtölteni a 94 éves Szabadtéri Játékok nézőterét. A Dóm téri Ajándékkoncerthez operatagozatunk művészei is csatlakoznak, az Ezeregy éjszakában, a Rebeccában és A 3 testőrben pedig szegedi színművészek, valamint a tánckar tagjai is láthatók lesznek.

A következő évadra már közel 3000 bérletes hely gazdára talált. Előbérletezésben június 13-ig van lehetőség biztosítani a helyeket, ezt követően pedig augusztus 25-től a Stefánia 6. alatti jegyirodában, annak érdekében, hogy a 2025/26-os évadban is a Szegedi Nemzeti Színház legyen a nap fénypontja.

Matzon Ákos Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a kortárs festészet egyik kiemelkedő alakja, számos díj tulajdonosa, művei jelentős hazai, valamint külföldi köz- és magángyűjteményekben szerepelnek.

A Virág Judit Galériában igazi monstre életmű kiállítást láthatnak az érdeklődők – Matzon Ákos több, mint 150 alkotását mutatják be: festményeket, fali objekteket és szobrokat. Különlegesség, hogy a művek kivétel nélkül mind megvásárolhatóak és bármelyik gyűjtemény, iroda és otthon igényes művészi kiegészítőjévé válhatnak.

Konstruktív hagyományokra épülő szabad geometriaként definiálható munkái jellegzetesen épített, architekturális karakterek. Művészete a festészet, a szobrászat és grafika határterületén mozog és ezzel is egy bizonyos transzcendens világlátást sugall, síkplasztikák, reliefek, úgynevezett két és fél dimenziók, sok ritmikus elem bevonásával (zene, matematika és geometria).

Az egész életművet bemutató és felölelő képanyagot a művész részben tematikusan, döntően azonban időrendben rendezte el úgy, hogy a termek egymásutániságában követhetők az egyes alkotói szakaszok.

Láthatóak lesznek többek között a művész korai munkái, a hálók (NET) sorozat képei és a Fényszalagok, a korai fehér reliefek (Dock), a Tweedek és az Ómega út képei, valamint a Monokrómok, a Könyvképek, illetve az Objektek sorozat. Kiállítják Matzon viszonylag új papírkollázsait, valamint a fehér- illetve fekete reliefek (Közelítés, Ablakok, Keret…) is, amelyek a művész építészeti kötődésének legérzékletesebb mintái.

„Elsősorban a gondolataimat szeretném a festészetben megfogalmazni, kifejezni. A gondolatok viszont a saját, privát énem részei és nem kívánom, nem is tudnám azokat mindenkivel megosztani, inkább csak felkínálni szemlélésre, önálló vélemény alkotására” – mondta el Matzon Ákos. „Egy-egy kép elkészítésekor nem tudok kiszakadni a kortárs építészet szellemének és formáinak hatása alól. Célom minél kevesebb formával a lehető legtöbbet láttatni, minél jobban érzékeltetni a teret, a mélységet, a síkbeli geometriai formák egymásra rétegződésével. Végül is az ember azért dolgozik, hogy örömöt szerezzen önmagának és másoknak” – tette hozzá a művész.

A Virág Judit Galéria ezzel a kiállítással kívánja meglepni a nyári időszakban a kortárs festőművészet szerelmeseit. A belépés a kiállításra ingyenes, a nyitvatartási időről a galéria felületein érdemes tájékozódni.

Az öreg sorrentói patikus, Don Annibale lakodalmát követően arra készül, hogy szép és fiatal hitvesével, Serafinával eltöltse a nászéjszakát, azonban újra és újra megszólal a csengő, és válogatott furcsa alakok érkeznek a patikába különböző problémákkal. A vén gyógyszerész nem sejti, hogy a bosszantó betegek álruhái mind az ifjú Enricót rejtik, aki ugyancsak szerelmes Serafinába, és mindent elkövet, hogy megakadályozza a friss házasok együttlétét.

Toronykőy Attila rendező, aki A csengő napjainkat idéző látványvilágát is megalkotta, a fiatalok és idősebbek számára egyaránt könnyen befogadható, szórakoztató produkciót hozott létre, ami ebben a formában csaknem két éve szerepel nagy sikerrel a Magyar Állami Operaház műsorán. A közérthetőséget elősegítendő Donizetti népszerű vígoperája magyar nyelven, Blum Tamás fordításában hallható. A produkció a Gördülő Opera-sorozat keretében amolyan 21. századi ekhós szekéren, egy erre a célra kialakított, színpaddá formálható félpótkocsin lesz megtekinthető. Az egyórás szabadtéri előadások minden helyszínen 20.00 órától láthatók.

A Petőfi Kulturális Program támogatásával megvalósuló nyári turné három részletben járja körbe az országot. A 2025. június 10. és 15. közötti első etapban a produkció az ország nyugati felébe – Tatára, Marcaliba, Vasvárra, Jánossomorjára, Szentgotthárdra és Letenyére – látogat. Az előadás főszerepeit itt Szvétek László (Don Annibale), Fülep Máté (Enrico) és Rácz Rita (Serafina) alakítják Kósa Lőrinc (Spiridione) és Farkasréti Mária (Madama Rosa) partnereiként, Tóth Sámuel Csaba vezényletével.

2025. június 10. 20.00 Tata, Építők Parkja

2025. június 11. 20.00 Marcali, Künzelsau tér

2025. június 12. 20.00 Vasvár, Vasvári Békeház udvara

2025. június 13. 20.00 Jánossomorja, Millenniumi Park

2025. június 14. 20.00 Szentgotthárd, Szentgotthárd Színház szabadtér

2025. június 15. 20.00 Letenye, Szabadság tér

A második etapban, 2025. július 15. és 20. között a produkció az ország déli részén – Dombóváron, Orosházán, Sárbogárdon, Makón, Izsákon és Pécsváradon – mutatkozik be. Az előadás főbb szerepeiben ezeken a helyszíneken Szvétek László (Don Annibale), Fülep Máté (Enrico) és Kapi Zsuzsanna (Serafina) láthatók Balczó Péter (Spiridione) és Sahakyan Lusine (Madama Rosa) partnereiként, a karmester Erdélyi Dániel lesz.

A harmadik etapban, 2025. augusztus 9. és 14. között a darab az ország keleti felét járja be, és Derecskére, Abaújszántóra, Balassagyarmatra, Máriapócsra, Kenderesre és Pétervásárára látogat el. A főbb szerepekben Kiss András (Don Annibale), Fülep Máté (Enrico) és Kapi Zsuzsanna (Serafina) lépnek színpadra Ninh Duc Hoang Long (Spiridione) és Farkasréti Mária (Madama Rosa) partnereiként, Tóth Sámuel Csaba dirigálásával. (A júliusi és augusztusi előadások részletes bontását a későbbiekben hozzuk nyilvánosságra.)

Gördülő Opera néven a Magyar Állami Operaház társulata a Magyar Államvasutakkal együttműködésben 1948 és 1954 között – a vidéki operajátszás újraindulásáig – járta az országot, hogy előadásaival a fővárostól messze eső településekre is eljuttassa az opera műfaját. Az OPERA 60 év szünet után 2014-ben indította újra sorozatát, amellyel – lehetőségeihez mérten – vidéki és határon túli településekre is ellátogat színvonalas produkcióival.

A Petőfi Kulturális Program Magyarország Kormánya támogatásával, a kultúrstratégiai intézmények együttműködésében, a Nemzeti Művelődési Intézet koordinációjával valósul meg.

Karneváli hangulat, gyilkos intrikák, viszonzatlan szerelmek: barokkos díszletek között tér vissza öt év után az OPERA repertoárjára a Gioconda, ami csaknem 30 éve, 1997-ben volt utoljára látható az Operaház színpadán. Bár a címszereplő nevének jelentése „vidám”, Almási-Tóth András művészeti igazgató 2019-es Erkel színházi rendezésének megújult koncepciójában leginkább boldogtalan emberek története. Gioconda, az énekes reménytelenül szerelmes Enzo Grimaldo genovai hercegbe, akit kiutasítottak Velencéből, szerelmét, Laurát pedig az állami inkvizítor, Alvise vette feleségül, ami mindkettejük számára szenvedést és keserűséget hozott. Alvise besúgója, Barnaba ugyancsak reménytelenül szerelmes Giocondába, az elutasítás azonban csak arra ösztönzi, hogy szenvedést okozzon az utcai énekesnek vak édesanyján keresztül, akit boszorkánysággal vádol meg. Számos bonyodalmat követően végül Gioconda önzetlen viselkedése az, aminek révén Enzo és Laura szerelme beteljesülhet.

Az előadás látványvilágában újdonság Lisztopád Krisztina az Operaház színpadára tervezett barokkosan gazdag díszletvilága, amely jól igazodik Tóth Bori, a 2019-es produkcióhoz tervezett, korhű jelmezeihez. Ugyancsak megmaradt a színpadon a velencei lagúnákat idéző vizes medence, ahol a Magyar Nemzeti Balett három pár művésze Barta Dóra koreográfiája nyomán mutatja be a Gioconda híres balettbetétét, Az órák táncát.

Ritkaságnak számít, hogy egy operában minden a hat hangfaj – szoprán, mezzoszoprán, alt, tenor, bariton, basszus – jelentős szerephez jusson, Ponchielli nagy sikerű, szenvedélyekben gazdag romantikus műve, ami Verdi és Puccini munkássága közt is hidat képez, azonban ilyen. Az opera felújítása az Alvisét alakító kamaraénekes, Cser Krisztián kivételével számos debütálásra is alkalmat ad. Gioconda szerepében először lép színpadra Ádám Zsuzsanna, aki a Mannheimi Nemzeti Színházban töltött két évad és a budapesti Don Carlos-sorozatban Valois Erzsébet megformálását követően énekli az újabb főszerepet. A kettős szereposztásban szintén Giocondát formálja meg Francesca Tiburzi olasz szoprán, aki számos Bellini-, Verdi- és Puccini-főszerep eléneklése után a Salzburgi Ünnepi Játékokon és a milanói Scalában Anna Netrebkót, Saioa Hernándezt és Irina Churilovát is coverolta ebben a szerepben. Enzo Grimaldo szerepében az OPERA egyik vezető tenorja és kamaraénekese, Kovácsházi István ugyancsak debütál, míg a másik szereposztásban Stefano La Colla olasz tenor lép színpadra, aki Európa-szerte vezető operaházakban énekel főszerepeket, a genovai herceget pedig korábban Barcelonában és beugrással a milánói Scalában is megformálta. A további főszerepeket is kiváló kamaraénekesek debütálnak: Laurát Szántó Andrea, Barnabát Szegedi Csaba, a Vak asszonyt Schöck Atala alakítja, míg az OPERA 74 fős zenekarát és 56 fős énekkarát Kovács János Kossuth-díjas karmester, operaházi örökös tag és mesterművész dirigálja, aki ugyancsak első alkalommal vezényli ezt az operát.

Poncielli Gioconda című operája az évadban június 8-án, 11-én, 13-án, 15-én délelőtt és 20-án látható a Magyar Állami Operaházban.

A világzenei eseménysorozat ingyenes kertmozival indul június 23-án 20 órakor, ahol Szomjas György és Halmos Béla egyik közös alkotását, a Szívben még megvan című dokumentumfilmjét vetítik. A portréfilm Zerkula Jánosra, a nagyszerű gyimesi csángó cigányprímására, a klasszikus népzene egyik utolsó képviselőjére emlékezik. A vak muzsikus egy ötödik (rezonáns) húrral felszerelt hegedűn játszott, hozzá énekelt, felesége, Fikó Regina ütőgardonon kísérte. A különleges hangzású, archaikus gyimesi zene és táncok bemutatása mellett a szuggesztív film a Gyimes-völgy táji szépségét és az ott élő emberek életkörülményeit Zerkula történelmi és néprajzi szempontból is különleges élettörténetén keresztül mutatja be.

A koncertek sorát június 24-én 19 órakor a benini (egy afrikai ország Ghána és Nigéria szomszédságában) és finn tagokból álló zenekar, a Helsinki-Cotonou Ensemble indítja. A két egymástól földrajzilag és kulturálisan is távol eső ország zenészeit látszólag semmi nem köti össze, együttműködésükből mégis pulzáló vidám és jól táncolható muzsika születik. A zenekar a legnagyobb fesztiválok folyamatos fellépője, legyen szó a Montreal Jazz Fesztiválról, a Szigetről, vagy WOMEX-ről.

Június 25-én 19 órakor a Kobuci Kertben tartja fennállásának 30. szülinapját a Kerekes Band. A zenekar kezdetektől kísérletező ötösfogata távoli stílusok energiáit gyúrja egybe. Magyar népzenei alapokra, pszichedelikus szólamokat furulyáznak, néha finoman fújva, máskor meg sivítva. Túlzás nélkül állítható, hogy a három évtized alatt felléptek az összes fontosabb hazai fesztivál és koncerthelyszín színpadán, de rendszeresen hívják őket külföldre is. Most például berlini és rodostói koncert után érkeznek Óbudára.

Idén 16 éve, hogy elindult a Kobuci táncház sorozata, ahol kéthetente adják egymásnak a kilincset a Kárpát-medence legjobb bandái. A több mint másfél évtized alatt sok ezren táncolhattak moldvai és vonós zenére a szabad ég alatt. Ennek a sorozatnak egyik kitüntetett alkalma lesz a Fanfara Komplexa valamint Pál István Szalonna és Bandája fellépése június 26-án. Másnap 19 órakor egy újabb a határok átlépésére és szabályok áthágására szakosodott zenekar, a Besh o droM lép majd színpadra. A magyar népzenét a balkáni stílusokkal vegyítő zenekar már több mint 25 éve szórakoztatja világszínvonalon a hazai közönséget.

Június 28-án 19 órakor lép fel a Trio Mandili, azaz három fiatal és bájos grúz hölgy egy eldugott kis kaukázusi faluból. A lányok a neten, a YouTube és Facebook segítségével hihetetlen ismertségre tettek szert, és néhány hét alatt világsztárokká váltak. A “mese” egy átlagos napon kezdődött, amikor is a három barátnő sétált falujukban és jókedvükben énekelni kezdtek. Egyikük a telefonjával fel is vette azóta világslágerré vált Apareka című dalukat, amit aztán feltöltött az Internetre. A videó drámaian megváltoztatta a lányok életét, hiszen a dal két héten belül többmilliós nézettséget ért el. A Trio Mandili hatalmas szeretettel övezve immár az egész világon turnézik.

Június 29-én Húros Kvartettjével érkezik a Világzenei Hét záró koncertjére a 70. születésnapját ünneplő Dresch Mihály. A Kossuth-díjas művész minden bizonnyal a hazai jazz-élet világszínvonalú, zenetörténeti értelemben is megkerülhetetlen képviselője. Saját tervezésű, különleges hangszere, a fuhun ismét megszólal vasárnap este a Kertben. A zárónap másik eseménye Szalóki Ági, Magyar Bori és Bognár Szilvia koncertje, amelyet az a közös vágy hívott élétre, hogy ismét megéljék a magyar, bolgár, görög, spanyol, cigány, szefárd zsidó, portugál, spanyol dallamok együtt-éneklésének örömét.

A Lábán Rudolf-díjat 2006-ban alapította a MU Színház és a Trafó, tisztelegve a névadó kortárstáncban kifejtett munkássága előtt. A díjat minden évben a legkiemelkedőbb hazai kortárstánc-előadás(ok)nak ítéli oda a kuratórium, akik szoros figyelemmel követik a területen dolgozó alkotók munkáját.

A díj átadására a Trafó olyan társművészeti területről érkező alkotókat kért fel, akik jelentős művészi eredményeket értek el és élen járnak a saját műfajukban. Idén Kiss Judit Ágnes, költő, író, valamint Lakos Anna, dramaturg adták át a Lábán-díjat, a műsorvezető Török-Illyés Orsolya volt.

farkas d. gergő: babes

Koreográfus-előadó: Farkas D. Gergő

Hodworks: Shared Values

Koreográfus: Hód Adrienn

SUB.LAB.PRO.: DŌJŌ

Koreográfus: Jenna Jalonen

A korábbi három Musical Pályázaton olyan mára már nagy sikerű művek készültek, mint például Bolba-Galambos-Szente: Csoportterápia, Bella Máté-Karafiáth Orsolya: Macskadémon, Másik Lehel-Vizeli Csaba: A púpos, vagy a Madách Színház jelenlegi repertoárján is megtalálható Vizy Márton-Tóth Dávid Ágoston: Én, József Attila, és Derzsi György-Meskó Zsolt: A tizenötödik című alkotásai.

Az idei pályázat I. szakasza, a nevezés lezárult. Soha nem látott mennyiségű pályázati mű, ötvenhárom előadás-ötlet érkezett a felhívásra. Jó nevű, már több nagy sikert elért zeneszerzők, írók, sőt még színművészek is jelentkeztek. A II. szakasz június 30. 24 óráig tart, ekkor már a beadásra készült művek öt dalának felvételét, valamint egy jelenetét, illetve szinopszisát várja a zsűri. Ennek alapján határoznak a kieső, illetve továbbjutó versenyművekről.

A beérkező pályaműveket szakmai bizottság bírálja el, amelynek tagjai Balatoni Monika dramaturg-rendező, Kocsák Tibor zeneszerző, a Madách Színház zenei vezetője, Müller Péter író, Szirtes Tamás rendező, a Madách Színház igazgatója és Tihanyi Ákos koreográfus.

A nyertes pályaművet a Madách Színház a Stúdió Színpadán mutatja be.

Poroszlay Kristóffal válik teljessé A 3 testőr szereplőgárdája! A Szegedi Szabadtéri Játékok augusztusi musicalbemutatóján a szegedi közönség sokoldalú kedvence Rochefort szerepében, Borsos Beátával és Szegezdi Róberttel együtt képviseli majd a napfény városának teátrumát; további szerepekben Ember Márk, Koltai-Nagy Balázs, Brasch Bence, Varga-Járó Sára, Feke Pál, Kovács Gyopár, Dino Benjamin, Csobot Adél, Fehér Tibor, Nagy Sándor, Borsi-Balogh Máté lesznek partnerei a színpadon.

Akárcsak a címszereplő muskétásoknak, fő ellenlábasuk szerepében Poroszlay Kristófnak is kardot kell majd ragadnia az előadásban. Rochefort ugyanis a bíborosi gárda vezetője, akit hűsége a főpaphoz köt, így állandó csörtékbe keveredik a testőrökkel. A parancsnok fiktív, ám emblematikus szereplője Dumas regényének, aki fél szemét D’Artagnan apjával vívott küzdelemben vesztette el. Így egyrészt egyfajta eredendő riválisként jelenik meg az ifjú főhős számára, másfészt olyan figura, akit sok feldolgozás gúny tárgyává tesz: lehet fenyegető de vicces jelenlét a darabban, akit a bosszúvágya, sérelmei határoznak meg.

A színművész elárulta, feltétlenül a klasszikus regénnyel kezdi a szerepre való felkészülést, ám az, hogy az általa megformált alakot mely oldaláról ismerheti meg a közönség a Szente Vajk rendezésében készülő produkcióban, a próbafolyamat során alakul majd ki. Poroszlay Kristóf 2009 óta tagja a Szegedi Nemzeti Színház drámatagozatának, emellett változatos stúdiószínpadokon és önálló produkciókban is fellép, legtöbbször jellegzetes karakterszerepekben láthatja a Tisza-parti város nézőközönsége. A Szabadtéri Játékokon, színházi előadásban eddig egy ízben szerepelt: a 2021-es Scapin furfangjaiban, az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. A számára otthonos kőszínházi és meghittebb helyszínek után izgalommal tekint a Dóm téri színre lépésre: „Van bennem félelem természetesen: 4000 fő az 4000 fő. Egy régebbi gálaműsorban már felléptem ezen a színpadon, a Roxanne című számot énekeltem – teljesen más élmény. Egészen másfajta technikát kell alkalmazni, akár a Színházhoz, pláne a másik véglethez, egy kicsi stúdiószínpadhoz képest. Itt hatalmas minden, úgyhogy lesz mit tanulnom, amit nagyon szeretek!”

A többszörös Dömötör-díjas színészt a számos prózai feladat mellett a zenés szerepek is rendre megtalálják, ráadásul nemcsak énekel, több hangszeren játszik. A Rob és Ferdi Bolland, valamint André Breedland művéhez hasonló, rockos inspirációkat is tartalmazó, de klasszikusan építkező, nagyszabású musical nem tartozik a számára leginkább megszokott zenei közegek közé: „Viszonylag nyitott vagyok, megvan természetesen a saját ízlésem, ami nem feltétlenül a musical világát tükrözi. Ettől függetlenül vannak remek, nagyon jól megírt musicalek, amelyek szerintem is jól működnek: a top 3-ban biztosan benne lenne a Jézus Krisztus Szupersztár, ami fantasztikusan meg van írva, a Rémségek kicsiny boltja is közel áll az ízlésemhez zeneileg, és nagyon szeretem még a Sztárcsinálók című rockoperát is.”

Elárulta, korábban nem hallotta még A 3 testőr zenéjét, ám érdeklődéssel várja az új kihívást, az óriási csapatban, új művésztársakkal való közös munkát a kalandmusical előkészületei folyamán. Közreműködésével öt alkalommal, augusztus 8., 9., 10., 15., és 16. estéjén száll csatába A 3 testőr hazánk legnagyobb színpadán, a Szegedi Szabadtéri Játékokon.