Súgópéldány

Az Árva történetében a 12 éves kisfiút, Andort anyja neveli egyedül. A fiú azzal a reménnyel nőtt fel, hogy a háborúban eltűnt édesapja egyszer majd visszatér. Egy nap megjelenik náluk egy férfi, aki azt állítja, hogy ő Andor apja. A fiú nem hajlandó apjának tekinteni az idegent. A férfi azonban beköltözik hozzájuk, így a fiú kénytelen leszámolni illúzióival. Miközben az anya és fia közötti szakadék egyre mélyül, Andor elhatározza, hogy bármi áron, de megmenti családját a férfitől.

Nemes Jeles László rendező a film sajtótájékoztatóján elmondta: nem titok, hogy a film a családja történetén alapul, amellyel gyermekkora óta él együtt, és nagy hatással volt rá.

rendező kifejtette: a 20. század traumáitól terhelt, szinte „polgárháborús” 50-es években a főhős fiúnak a váratlanul felbukkanó apja személyében olyasmit kell elfogadnia, amit gyűlöl. A címmel kapcsolatban hangsúlyozta, a főhős ugyan ténylegesen nem árva, de „mindenki által el van hagyva”, ahogy a többi szereplő is.

A kérdésre, hogy szimbolizálják-e a film apakarakterei a korabeli Amerikai Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, a rendező úgy fogalmazott, hogy „egy ilyen kis országnak Európa közepén az évszázadok folyamán mindig volt egy apukája, eléggé ambivalens viszonnyal, és a kérdés, hogy mikor nő fel ez a gyerek”.

Kemény Ildikó producer elmondta, hogy az Árva magyar, brit, francia és német koprodukcióban készült. Nagyrészt – 70 százalékban – magyar közreműködéssel valósult meg, az angolok és a németek 10-10 százalékkal szálltak be a produkcióba, ők főként az utómunkában vettek részt. Emellett francia volt az egyik főszereplő (Grégory Gadebois) és a sminkes is – tette hozzá.

Zabezsinszkij Éva casting director kiemelte, hogy három hónapnyi megfeszített munkával találtak rá Barabás Bojtorjánra, aki Andort alakítja a történetben.

Tízezer gyerek közül 500-zal készítettek próbafelvételt, kerestek szereplőket Budapesten, vidéken és a határon túl is. A casting direktor szerint Andor nagyon energikus, pusztító és elsöprő karakter, aki nagy fájdalmat hordoz magában, nagy a szeretetéhsége és a vágya arra, hogy a második világháborúban eltűnt apját a lelkében életben tartsa.

A Hargitai Iván rendezésében készülő előadás október 25-én debütál a nagyszínpadon, a Művészkijáró pedig bepillantást adott a próbafolyamat kulisszái mögé. A közönség rögtön az esemény elején ízelítőt kapott a darabból, hiszen a szereplők egy jelenetet is előadtak, amely már most megmutatta a darab érzelmi mélységeit. A rendezvényen a produkció négy főszereplője vett részt: Gáspár Sándor, aki Willy Lomant, a tragikus sorsú utazó ügynököt formálja meg, Varga Mária, aki Lindát, a feleséget játssza, Sarádi Zsolt, aki Biffet, és Egyed Attila, aki Happyt kelti életre.

A beszélgetést Dolhai Attila találóan a Családterápia „munkacímmel” illette, – hiszen Miller műve nem csupán egy ember személyes tragédiáját mutatja be, hanem egy egész család lélektani drámáját. A Loman család története a vágyak és valóság, az elvárások és a kudarcok ütközéséről szól: arról, hogyan őröl fel egy embert a siker hajszolása, és hogyan torzul el a szeretet, ha nem tudunk őszinték lenni egymáshoz. A darab fájdalmasan aktuális ma is – hiszen a teljesítménykényszer, a megélhetési bizonytalanság, vagy a „jó szülő” és „sikeres ember” ideáljának nyomása sokunk számára ismerős lehet.

A színészek személyes vallomásai különleges mélységet adtak a beszélgetésnek. Meséltek arról, hogyan közelítik meg szerepüket, milyen belső munkát igényel egy-egy karakter megformálása, és miként találnak kapcsolódási pontokat saját életük és a darabbeli sorsok között. A készülő produkció mellett szó esett arról is, hogyan tudnak a színészek töltekezni, megújulni, mit jelent számukra a szabadság – a színpadon és a mindennapokban egyaránt.

Bár a téma komoly volt, a program mégsem nélkülözte a humort: sok nevetés, derű és szeretetteljes pillanat tette felejthetetlenné a találkozást. A közönség nemcsak a színészeket ismerhette meg közelebbről, hanem azt a szellemi, lelki utat is, amely egy-egy szerep megszületéséhez vezet. A Művészkijáró ezzel ismét bebizonyította, hogy több mint egy beszélgetés – igazi hidat képez színpad és nézőtér között.

A sorozat következő eseményére november 22-én kerül sor, amikor Gogol Az ellenőr című klasszikusa lesz a téma. A készülő előadást Bagó Bertalan rendezi, és ezúttal is a produkció szereplői lesznek Dolhai Attila beszélgetőtársai.

A Notre Dame-i toronyőr Victor Hugo A párizsi Notre Dame című ikonikus regénye, valamint a Disney világhírű rajzfilmje alapján készült. A musical Esmeralda, a szegény cigánylány és Quasimodo, a torz külsejű, önzetlen harangozó megható történetét meséli el. Mindamellett, hogy magában hordozza a francia nyelvű szépirodalom kiemelkedő mesterének világát, a zenés mű alkotói a kortárs színház műfaji sajátosságaihoz igazították a színpadi karaktereket. Homonnay Zsolt, az előadás rendezője a próbák során elmondta, hogy Victor Hugo igazán húsbavágón fogalmazott az emberi lélekről, valamint a különböző társadalmi jelenségekről.

A regényíró sorai mintha manapság vetődtek volna papírra: az önhibáján kívül csúfnak született Quasimodót kigúnyolják. A Jászai Mari-díjas színházi alkotó úgy látja, hogy bár a történet a 15. században játszódik és a regény megjelenése a 19. századra esik, mégis, a játszókat és a nézőket hasonló kérdések foglalkoztatják manapság, mint sokszáz évvel ezelőtt. A produkciónak a mai korral való kapcsolatát erősíti, hogy a párizsi főszékesegyház 2019 tavaszán leégett, s mintha Hugo megjósolta volna a tűzvészt: a műben Quasimodo égő rőzsét, ólmot önt az utca kövére, és a tűz fényében felsejlik a Notre Dame árnyéka. A katedrális az 1163. évi alapkőletételétől kezdődően immár több, mint 800 éve tanúja a történelem viharainak, az emberi sorsoknak és a fényes szertartásoknak, mintegy örök mementóként állva a francia főváros közepén. A rendező szerint az előadás nem csupán a színpadi szerepalakok – például Quasimodo, Esmeralda, Claude Frollo esperes, vagy éppen Phoebus de Martin kapitány – története, hanem az ősi falaké is, amelyek a templomot díszítő vízköpők által valóban életre kelnek a színpadon.

Homonnay Zsolt hozzátette: hálás Kiss-B. Atillának, a színház főigazgatójának a rendezés lehetőségéért, hiszen korábban Berlinben Quasimodóként és Phoebusként is láthatták a nézők, Magyarországon Clopin Trouillefou, a cigányok királya szerepében lépett a közönség elé, most pedig az előadás megrendezése mellett lefordította a musicalt és a magyar dalszövegeket is megírta.

A főbb szerepekben Sándor Péter, Tassonyi Balázs (e.h. SZFE), Antolovics Péter (e.h. SZFE), Széles Flóra, Lipics Franciska (e.h. SZFE), Dancs Annamari, Kálmán Petra, Földes Tamás, Szomor György, Langer Soma, Kocsis Dénes, Szerényi László, Szentmártoni Norman, Magócs Ottó, Kiss Zoltán, Miklós Attila és Angler Balázs láthatók. A jelmezeket a Jászai Mari-díjas Füzér Anni, a díszletet a Vágó Nelli- és Rubányi Vilmos-díjas Túri Erzsébet álmodta színpadra. A világítás Bodor Ákos, a vetítés Somfai Péter munkája. Közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara (főzeneigazgató Pfeiffer Gyula Liszt Ferenc-díjas karmester) és Énekkara (karigazgató Szabó Mónika), valamint a Musical Ensemble művészei. Vezényel Oberfrank Péter Liszt Ferenc-díjas karmester és Tassonyi Zsolt. Az előadás koreográfusa Simon István Harangozó Gyula-díjas balettművész, zenei vezetője Tassonyi Zsolt, rendezője Homonnay Zsolt Jászai Mari-díjas színházi alkotó.

A Notre Dame-i toronyőrrel párhuzamosan elkezdődtek ifj. Johann Strauss A cigánybáró című nagyoperettjének próbái. A november 21-én pénteken, 22-én szombaton és 23-án vasárnap 19 órától szintén hármas szereposztásban látható premierre a Jókai200 emlékév keretében kerül sor. Az operett ősbemutatóját 1885. október 24-én este tartották a Theater an der Wienben. A szövegkönyvet a Bécsben élő, de magyar származású Ignaz Schnitzer írta Jókai Mór műve alapján. A valcerkirály az ősbemutató időpontjában maga mögött tudta az akkor már közel tíz éve színre került A denevér óriási sikerét, Magyarországon pedig ekkorra már Jókai is élő legendává vált, szerencsés volt tehát kettejük találkozása. Az operett azóta is töretlen népszerűségnek örvend, az izgalmas, kincsekkel és kalandokkal teli történetet pedig a szenvedélyes cigányzene, a tüzes csárdás és az andalító keringő dallamai fonják egységbe. Az előadás Bozsik Yvette Kossuth-díjas színházi alkotó rendezésében készül, a főbb szerepekben mások mellett Kalocsai Zsuzsa, Fischl Mónika, Vásári Mónika, Frankó Tünde, Kiss Diána, Lévai Enikő, Bordás Barbara, Langer Soma, Papp Balázs, Tassonyi Balázs, Laki Péter, Dénes Viktor és Sándor Péter lépnek színpadra.

Eötvös Péter egyetlen magyar nyelvű operája megkomponálására 2018-ban kapott felkérést a Magyar Állami Operaháztól. A Szent István-renddel kitüntetett Kossuth-díjas zeneszerző darabja alapjául az immár friss irodalmi Nobel díjas Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című, 1989-ben megjelent regényét választotta. Eötvös Péter előrehaladott betegsége dacára szoros figyelemmel kísérte a premier előkészületeit, az Eiffel Műhelyházban 2023 decemberében megtartott ősbemutatón személyesen is részt vett, ez volt utolsó nyilvános szereplése.

Krasznahorkai komor, szürreális regényből, amiből Tarr Béla korábban Werckmeister harmóniák címmel forgatott filmet, Eötvös Péter és librettót jegyző alkotótársai – Mezei Mari, valamint Keszthelyi Kinga dramaturg – az opera és a színház műfaját a groteszkkel ötvöző előadást kívántak létrehozni. Varga Bence értő rendezésében a Valuska címszerepét az ősbemutatóhoz hasonlóan Haja Zsolt, a további főszerepeket Miksch Adrienn (Pflaumné), Szabóki Tünde (Tünde), Farkasréti Mária (Parasztasszony), Hábetler András (Tanár úr), Cser Krisztián (Posztókabátos, Katona) és Horváth István (Direktor) formálja meg, Az OPERA Zenekart és Énekkart Szennai Kálmán dirigálja.

Jegyek válthatók az OPERA honlapján (www.opera.hu), valamint személyesen az Operaház jegypénztárában, a Simándy épület ügyfélszolgálatán és az előadásokat megelőző egy órában az Eiffel Műhelyházban.

Az irodalmi Nobel-bizottság elnöke, Anders Olsson elemzésében – amelyet Olsson betegsége miatt az eseményen a bizottság egyik tagja ismertetett – Krasznahorkai nagyszabású életművének több regényét és egy elbeszéléskötetét emelte ki.

Felidézte, hogy Krasznahorkai Gyulán született, és ennek a dél-alföldi, román határ menti világnak a hangulatát idézte meg Sátántangó című első regényében, amely Magyarországon 1985-ös megjelenését követően irodalmi szenzációvá vált, és amelyből 1994-ben a szerző forgatókönyve alapján Tarr Béla forgatott világhírű filmet.

A szerző második műve, Az ellenállás melankóliája egy alföldi kisvárosban játszódik, ahová vándorcirkusz érkezik. A regény megjelenése után Susan Sontag amerikai kritikus Krasznahorkait az „apokalipszis mesterévé” koronázta. „Álomszerű jelenetek és groteszk karakterábrázolások segítségével Krasznahorkai László mesteri módon mutatja meg a rend és a rendezetlenség közötti brutális küzdelmet” – fogalmazott Olsson.

A Háború és háború című regényében a levéltáros Korin György New Yorkba, a „világ közepébe” utazik, hogy egy az archívumban felfedezett rejtélyes eposzt bemutathasson a világnak. Olsson kiemelte, hogy „Krasznahorkai prózája a hosszú, kanyargós, pontok nélküli mondatokkal jellemzett, folyékony szintaxis felé fejlődött, amely mára már a szerző védjegyévé vált”.

A Báró Wenckheim hazatér című, 2016-os művében a hangsúly a hazatérésen van. Az irodalmi hagyományokkal szívesen játszó Krasznahorkai Dosztojevszkij egyik hősét idézi meg a reménytelenül szerelmes, szerencsejáték-függő báróban, aki az Argentínában töltött évek után hazafelé tart Magyarországra. A regény csúcspontja, amely sok szempontból komikus csúcspont is, a helyi közösség által a bárónak rendezett örömteli fogadás, amelyet a melankolikus főszereplő minden áron el akar kerülni.

„Ezekhez az „apokaliptikus” eposzokhoz egy ötödik mű is hozzáadható a 2021-ben megjelent Herscht 07769, amely „egyetlen lélegzetvétellel íródott az erőszakról és a szépségről, amelyek „lehetetlenül” kapcsolódnak egymáshoz” – fogalmazott Olsson. Kiemelte, hogy a Herscht 07769-et a német társadalmi zavargások pontos ábrázolása miatt a kortárs német irodalom egyik legnagyobb regényének tartják.

„Krasznahorkai László a Kafkától Thomas Bernhardig nyúló, az abszurdizmus és a groteszk túlzás által jellemzett közép-európai hagyomány nagyszerű epikus írója. De több is rejlik benne: keleti hatások is megmutatkoznak műveiben, amelyek hangvétele szemlélődőbb, finoman hangolt” – értékelte Olsson a Nobel-díj honlapján is közzétett méltatásában.

Hozzáfűzte, hogy az író Kelet felé fordulását is több mű jelzi, amelyet kínai és japán utazásainak mély benyomásai ihlettek.

2003-as regénye, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó egy Kiotóban játszódó rejtélyes történet, erőteljes lírai részekkel. A mű előzményének tekinthető a Seiobo járt odalent (2008) című, tizenhét novellából álló, Fibonacci-sorozatban elrendezett gyűjtemény, amely a szépség és a művészi alkotás szerepét vizsgálja a vakság és a mulandóság világában. Krasznahorkai öt eposzával együtt ez a műve is legfontosabb alkotásai közé tartozik - hangsúlyozta a Nobel-bizottság elnöke.

Krasznahorkai László sokoldalúságát és irodalmi sokszínűségét bemutató lenyűgöző műveként említette még a szerző 2018-ban megjelent Aprómunka egy palotáért – Bejárás mások őrületébe (2020) című regényét is, amely Manhattanben játszódik, ahol az egykor ott élt nagy Herman Melville szelleme és fanatikus rajongói kísértenek.

A 71 éves író a Nobel-díjjal 11 millió svéd koronát (388 millió forintot) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

A Nobel-bejelentések hete pénteken a Nobel-békedíj kitüntetettjének nyilvánosságra hozatalával folytatódik, október 13-án, hétfőn pedig a közgazdasági Nobel-emlékdíj nyertesének nevét teszik közzé.

A prezentációs hét rendkívül sikeresnek mondható: nagyon ígéretes, izgalmas és újszerű művek vannak készülőben a zsűri szerint. Az aspiránsok között sok ismerős arcot felfedezhetünk: korábbi pályázaton már sikert ért el Vizy Márton és Tóth Dávid Ágoston az Én, József Attila című darabbal, Derzsi György zeneszerző, A tizenötödik alkotója is megméretteti magát újra, valamint Fekete György, aki korábban az Aranyborjú és a Dögkeselyű című művével is nyertes volt, szintén a pályázók között van.

A kiírásra készülő művek között van, amely a magyar történelem valamely korszakát dolgozza fel, például a Hűség és vér 1526. Schiszler Zsolt Bálint, Horváth Szilárd és Schiszler János musicalje. Az 1848-as forradalom is megjelenik Az utolsó trükk című műben, amelynek szerzői Pelle László, Puskás Dániel és Falusi Balázs Áron. Vagy egy híres történelmi személyiséget jelenít meg, mint a Leonardo – A reneszánsz géniusz című mű a Sebestyén Áron, Szabó Máté és Csörögi Márk szerzőtriótól.

Egyes darabok alapja irodalmi mű: Karinthy-novella a kiindulópontja Czékus Jób: A Cirkusz című művének, Arany Tamás, Lénárt László és Tóth Tamás pedig Jókai Mór: Aranyember című regényét vette alapul. Erdős Loretta Leona, Sárdy Barbara és Drozdik Sándor Szilágyi Domokos és Hervay Gizella szerelmét írta meg a verseiken keresztül.

A több generáción átívelő történet is több pályáműre érvényes: a füredi Anna-bálok több évtizedes történetét írta meg Nagy Richárd, Fabacsovics Lili és Molnár Karesz, és ugyancsak nagyon izgalmas Für Anikó mai története, amelyben Jamie Winchesterrel és Hrutka Róberttel egy család három nőtagjának sorsát mesélik el.

Zenei világát tekintve is nagyon sokszínű a pályázói kör: az argentin tangó és zenéje hatja át Lázár György: BUBA című musicaljét. A népzenei és mesemondói hagyományokra épül A sárkányt őrző királylány Krulik Zoltántól és Varga Klárától. Nagyon mai popzene jellemzi a Démonok című darabot, Szűcs Norbert és Janicsák István művét, vagy a Bakancslistát, amelyet Arany Tímea, Benedek Lili, Bendek Áron és Dombi Bendegúz jegyez.

Több pályázó is gyerekek sorsát és érzéseit állította a mű középpontjába, ilyen A mágikus erdő Horváth Sándor Farkastól, vagy Az örömjáték, Pető Edina Fadette műve.

A zsűri számára rendkívül reménykeltő tapasztalat, hogy huszonéves alkotók is többen jelentkeztek és jutottak el a harmadik fordulóig: például A jegy című művel Strüning Leon, Havasi Tamás, Czerovszki Lilian, Ádány Barnabás, Gulyás Johanna, Németh Csaba.

A IV. Madách Musical Pályázat következő fordulója: a továbbjutók elkészítik a teljes pályaművüket.

A Nemzeti Táncszínházban, a Millenárison megrendezett fesztiválon mutatja be a Fikció sorozat harmadik kötetét Gerlóczy Márton, Hideg pizzát hoz a Margóra a nemrég saját kiadót alapító Simon Márton, Závada Pál pedig az elfeledni kívánt múlt rémtetteit tárja az olvasók elé új regényében. A romantikus csalásokról mutat be könyvet Janecskó Kata, egy hasbeszélő visszhangjai lesznek hallhatóak Papp-Zakor Ilka regényében, míg Szabó T. Anna új verseskötete a gyász és az elengedés témáit hozza majd felszínre. Új kötetekkel érkezik Kemény István és lánya, Kemény Zsófi is, személyes terápianaplóját hozza el Csalár Bence, 40 év verseit mutatja meg a közönségnek Háy János, és bestseller sorozatának harmadik kötetével jön Kordos Szabolcs. Hosszú idő után a Margón, Jakab Péter dalszövegkönyvével állnak újra színpadra a Jazzékiel zenészei, és a fesztiválon mutatják be az AWS zenekar tragikusan fiatalon elhunyt egykori frontembere, Siklósi Örs fiatalkori verseiből készült kötetét is.

Új könyvvel jelentkezik az Őszi Margón még mások mellett Ablonczy Balázs, Bakos Gyöngyi, a Budapest Street Photography Collective, Demszky Gábor, Egill Bjarnason, Egressy Zoltán, Falcsik Mari, Finy Petra, Gabriely György és Poletti Lénárd, Gerőcs Péter, Herner Dorka, Horváth Viktor, Kalapos Éva, Kertész Erzsi, Kovács Krisztián, Németh Gábor és Szilasi László, Lezsák Levente, Ménes Attila, Miklya Luzsányi Mónika, Molnár Krisztina Rita, Schillinger Gyöngyvér, Szabados Attila, Szederkényi Olga, Szkárosi Endre, Szöllősi Mátyás, Szűcs Ádám, Vizler-Nyirádi Luca, Zalka Csenge Virág.

Októberben minden eddiginél több külföldi szerzővel lehet találkozni az Őszi Margón. Harmadik magyarul megjelent kötetével érkezik az olvasók kedvence, Iréne Solà, Karafiáth Orsolya pedig a Putyin és a nők közti háborúról írt könyvéről kérdezi a finn Sofi Oksanent. Egill Bjarnason A megkerülhetetlen Izlandról mesél majd, az örmény Narine Abgarjan mágikus szinesztéziával érkezik a Margóra, a skandináv irodalom szerelmesei pedig Vigdis Hjorth-tal és Hilde Susan Jægtnesszel találkozhatnak. A fesztiválon mutatja be új regényét a magyar származású Terézia Mora, A fügefa című kötetét hozza el Goran Vojnović, az olasz Claudia Durastanti önéletrajzi elemeket is tartalmazó könyve pedig egy különleges család életébe enged bepillantást. A külföldi palettát idén is a Margó Könyvek sorozat új regényei színesítik: itt lesz a bosnyák Lana Bastašić, a lengyel Martyna Bunda, a horvát Ivana Bodrožić, valamint a szlovák Silvester Lavrík is.

Zenés-irodalmi produkciókkal is várják az érdeklődőket: csütörtökön egyedi The Doors életmű-feldolgozással áll színpadra Nóvé Soma, iamyank és Vangel Tibor. Pénteken a dalszövegeiért elsőként irodalmi Nobel-díjat kapott Bob Dylan lírája elevenedik meg az Anima Sound System zenéjével, Prieger Zsolt szerkesztésében, többek között Törőcsik Franciska és Nagy Katica közreműködésével. Szombaton Vecsei H. Miklós és a QJÚB mutatja be Radnóti Miklós életművéből készült előadását, a zárónapon pedig Kollár-Klemencz László Anyám tenyere című új regényét koncerttel egybekötve ismerheti meg a közönség.

A bemutatott könyvek a Margó kiemelt támogatójának, a Bookline-nak köszönhetően a helyszínen, a Bookline standjánál megvásárolhatóak, a beszélgetések után a szerzők dedikálnak is.

Az Őszi Margó nyitónapján jubileumi, tizedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetes szerzőnek járó Margó-díjat, és a Margó x Erste #higgymagadban különdíj is gazdára talál. A 2023-as Margó-díj nyertes, Visky András önálló estjét a Liszt Ünnep keretében október 14-én rendezik meg a Müpában.

A Margó könyvbemutatói ingyenesen látogathatók, a zenei – irodalmi estekre a Liszt Ünnep weboldalán lehet jegyet vásárolni. Részletes program a margofeszt.hu és a Facebook.com/margofeszt oldalakon érhető el.

A Volvo és Margó Irodalmi Fesztivál évek óta tartó együttműködésének keretében készült idei kisfilm arra hívja fel a figyelmet, hogy az életünket meghatározó csalódásokra, küzdelmekre, változásokra, a legkülönbözőbb élethelyzetekre igaz lehet a válasz: Olvasni kell. Az olvasás népszerűsítő kisfilm a Compact TV és a Radnóti Színház közreműködésével készült, a forgatókönyvet Benedek Ágota írta, Horváth János Antal rendezte, a főszereplő Rusznák András.

Lévay Szilveszter és Michael Kunze páratlan alkotását a világ számos országában, így hazánkban is etalon musicalként tartják számon. A musicalszínházként megújult Erkel A Trón című grandiózus történelmi előadás után – az Elisabeth bemutatójával – a történelemben a 15. század közepétől a 19. század második feléig ugrik, s Sisi életének árnyalt, érzelmekkel teli oldalát tárja fel. A musical egy emberi dráma a szerelemről, veszteségről és a halál elkerülhetetlenségéről, amely új megvilágításba helyezi a császárné alakját és örökségét.

A történetben Ferenc József menthetetlenül beleszeret Sisibe és anyja tiltása ellenére feleségül veszi őt. A musical bemutatja a fiatal Sisi szabadságvágyát, a császári udvarban való nehéz beilleszkedést, valamint a köztük lévő szerelmet, amelyet azonban beárnyékol a Halál alakja, aki végigkíséri Elisabeth életét.

Az Erkel újabb bemutatójában Puskás-Dallos Péter kapott felkérést Ferenc József megformálására, mely egy mélyen emberi, komplex figura, aki az előadás egyik kulcsfigurája. „Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az új Erkel színpadán ilyen történelmi figurát alakíthatok” – mondja Peti, aki bár egy új csapatban, de ismerős arcok között próbálja épp a darabot. „Olyan kollégákkal játszhatok együtt, akik nem csak barátaim, de szakmailag is felnézek rájuk” – mondja az énekes-színész.

Az Erkel Elisabeth darabjában a címszerepet Vágó Bernadett és Bori Réka játssza, a fiatal Sisit Kovács Gyopár és Pásztor Virág alakítja. Puskás-Dallos Péter mellett Cseh Dávid Péter Ferenc József, míg Veréb Tamás és Koltai-Nagy Balázs a Halál szerepében lép színpadra. Luigi Lucheni Ember Márk és Serbán Attila lesz az Erkelben, Zsófia főhercegnő szerepében pedig Szinetár Dórát láthatjuk.

A Fénytörés egy megrázó és ugyanakkor finoman megformált történet a múlttal való szembenézésről, a bűntudatról és a megbocsátás lehetőségéről. Egy jómódú üzletember a felesége elvesztése után megpróbálja újra felvenni a kapcsolatot egykori szerelmével, egy fiatal tanárnővel, a nő viszont már nem ugyanaz, mint aki évekkel korábban volt; megvetéssel és fenntartásokkal tekint a férfira. Ám a múlt sebei könnyen felszakadnak, és a történet kérdése az, vajon képesek-e levetkőzni az egymásról alkotott előítéleteiket, és új alapokra helyezni viszonyukat.

A teltházzal zajló premier-előadást követően a színház fogadással ünnepelte az új bemutatót, amit Kelemen József, a Thália Színház főrendezője a következő szavakkal nyitott meg a Fénytörés alkotócsapata, a színház közössége, valamint a meghívott vendégek előtt:

József ezután kiemelte, hogy Valló Péter, a Fénytörés rendezője ennek a műfajnak az egyik utolérhetetlen képviselője, majd köszönetet mondott mind neki, mind a színészeknek, akik – ahogy fogalmazott – „teljes odaadással játsszák az előadást”: a még pályakezdő Sipőcz Andrásnak, az egyre tudatosabban építkező Sóvári-Fehér Annának, valamint a színház oszlopos tagjának, Szervét Tibornak.

„Én is nagyon szépen köszönöm a Thália Színház csapatának, hogy ilyen odaadóan, figyelmesen, ambiciózusan és komoly szakértelemmel végezte mindenki a munkáját. A három színész csodálatosan működött az egész folyamatban, nagyon szorgalmasan és tehetségesen…” – osztotta meg a gondolatait a bemutatót követően Valló Péter is, emellett hozzátette, hogy egyelőre nem tudni, milyen darabokat lesz képes a mesterséges intelligencia generálni, az emberek között viszont – akiknek legtöbbje már átélte ezeknek a daraboknak a belső tartalmát – mindig fennáll majd az igény arra, hogy egy lélektani realista mű kapcsán beszélgetést és véleménycserét folytassanak.

A rendező végül reményét fejezte ki, hogy a nézők szeretni fogják az előadást, és a színészek számára is örömet jelent majd a játék.

A Fénytörés a Thália Színház Télikertjében tekinthető meg az évad folyamán, és ígéretesen indítja a Rejtélyek Évadát, amely további izgalmas, mély rétegeket feltáró előadásokkal várja majd a közönséget.

Főszereplők: Szervét Tibor, Sóvári-Fehér Anna, Sipőcz András e.h.

A Fénytörés Totth Benedek fordításában került színre. Dramaturg: Bendi Balázs. A zenei szerkesztésért Badics András, a jelmeztervekért Benedek Mari felelt. Valló Péter a rendezői feladatok ellátása mellett díszlettervezőként is dolgozott az előadáson, munkáját Őri Rózsa rendezőasszisztens segítette.