Súgópéldány

Független kulturális portál

  • Főoldal
  • Kritika, beszámoló
    • Prózai színház
    • Zenés színház
    • Tánc
    • Fesztivál
    • Megsúgjuk
  • Interjú
  • Hírek, Ajánlók
  • Portré
  • Súgó Plusz
    • Irodalom
    • Film
    • Zene
    • Kiállítás
    • Ünnepek
  • Impresszum
Az októberi Látás Hónapja alkalmából igazi áttörést ért el a kulturális akadálymentesítés. A VOIZ hangoskönyvplatform egy olyan új, mesterséges intelligencián alapuló fejlesztést mutat be, amely lehetővé teszi az e-könyvek professzionális felolvastatását. A funkció a MVGYOSZ-tagsággal rendelkező látássérült emberek számára teljesen térítésmentesen használható. A fejlesztés révén művek ezrei válnak azonnal elérhetővé a vakok és gyengénlátók számára.


A látássérült emberek számára a könyvekhez való hozzáférés évtizedek óta komoly fizikai és technikai akadályokba ütközött. A speciális könyvtárban kizárólag fizikai hordozókon (például CD-ken) lehetett hanganyagokat kölcsönözni, amihez személyesen kellett felkeresni a központi intézményt. Bár az elmúlt évtizedekben önkéntesek segítségével körülbelül 4000 könyv készült el amatőr körülmények között, ezek minősége és mennyisége messze elmaradt a valós igényektől.

Nem hangoskönyv, hanem akadálymentesítési funkció

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének mintegy 65 éves múltra visszatekintő hangoskönyvtára jelenleg nagyjából 7000–7200 címet tartalmaz. Azonban az újonnan megjelenő könyvek bekerülésére akár egy teljes évet is várni kell. A VOIZ fejlesztése ezzel szemben azonnali, rendkívüli minőségi és mennyiségi ugrást jelent: az év eleji 3000-es induló katalógus után az akadálymentesítésnek köszönhetően már jelenleg is több mint 12 500 cím érhető el, ez a szám pedig az év végére 40 000 darabos professzionális kínálatra ugorhat. Olyan új típusú tartalmak is elérhetővé válnak, mint például üzleti és vállalkozási témájú könyvek.

Fontos technológiai és jogi különbség, hogy a VOIZ hangoskönyvek fejlesztése nem hagyományos hangoskönyvként funkcionál, hanem egy beépített akadálymentesítési szolgáltatásként. A mesterséges intelligencia nem váltja ki az emberi narrációt: a platform hagyományos hangoskönyveinek jelentős részét továbbra is színészek olvassák fel. Az AI-alapú felolvasás ott jelent áttörést, ahol nem áll rendelkezésre emberi narráció, így a technológia közvetítő szerepet tölt be a hagyományos könyvek és a hallgatható tartalom között.

A fejlesztés illeszkedik a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentesítési követelmények általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény követelményeihez. A jogszabály célja, hogy egységes előírásokkal biztosítsa a digitális tartalmak és szolgáltatások akadálymentes hozzáférhetőségét, elősegítve a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelét és egyenlő esélyű részvételét az információs társadalomban.

„Négy éve követjük az AI-hangtechnológia fejlődését, és mostanra ért el ez a megoldás arra a szintre, hogy bátran megoszthassuk a felhasználóinkkal” – árulta el Papp Norbert, a VOIZ szakértője és vezetője. „Míg az okostelefonok beépített képernyőolvasói sokszor monoton, nehezen élvezhető hangon szólalnak meg, a mi rendszerünk mögött álló technológia már valódi előadóművészként tolmácsolja a szöveget. Ráadásul a hangokat a könyvek műfajához igazítjuk: a fantasy történetek mesélős, a tényirodalmi könyvek tárgyilagos, a hírek pedig híradós stílusban szólalnak meg.”

Egyszerű integráció és segítségnyújtás az érintetteknek

A jogosultak elérése és ellenőrzése érdekében az első magyar hangosköny-szolgáltató rendszere közvetlenül összekapcsolódik a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) hivatalos tagnyilvántartó adatbázisával. A regisztrált látássérülteknek regisztáció után meg kell adniuk az MVGYOSZ tagsági számukat a VOIZ alkalmazásba (akár Google- vagy Facebook-fiókkal), és a rendszer automatikus lekérdezés után azonnal aktiválja a teljes körű, ingyenes hozzáférést.

A VOIZ külön figyelmet fordít azokra a csoportokra is, akik esetleg nem rendelkeznek saját e-mail-címmel – például a gyermekotthonokban élő látássérült fiatalokra: „Tisztában vagyunk azzal, hogy az intézményekben élő, e-mail-címmel nem rendelkező gyermekek elérése külön adminisztrációt igényel. Maximálisan nyitottak vagyunk minden megkeresésre: kérjük az érintett intézményeket és szervezeteket, hogy lépjenek velünk kapcsolatba, és közösen dolgozzuk ki a megoldást a hozzáférés kiszélesítésére.”

Megtörtént a finomhangolás

A VOIZ a fejlesztés során egy látássérült szoftverfejlesztővel, Ócsai Áronnal dolgozott együtt, aki folyamatosan teszteli az applikációt, és közvetlen instrukciókkal segíti a fejlesztőcsapatot, hogy a felület valóban tökéletesen használható legyen. Ócsai Áron szerint a látássérültek számára az egyik legfőbb nehézséget a megfelelő formátumok hiánya jelenti, hiszen a digitálisan megvásárolt könyvek sokszor nem alakíthatók át képernyőolvasóval feldolgozható szöveggé.

„Emellett maguk az olvasóalkalmazások is gyakran akadálymentesítési hiányosságokkal küzdenek, ami ellehetetleníti a használatukat. A gyengébb AI-rendszereknek is vannak még korlátai, és a kontextus alapján néha tévesen ejtik ki az angol vagy magyar szavakat. A VOIZ által használt felolvasótechnológia viszont a háttérben végzett finomhangolásoknak köszönhetően megfelelően kezeli a nyelvi sajátosságokat és a speciális kifejezéseket.”

A fejlesztés kiváló példa arra, hogyan állítható a mesterséges intelligencia a társadalmi felelősségvállalás szolgálatába, az esélyegyenlőség érdekében.

A nyitókép az AI segítségével készült!

Rendhagyó jótékonysági dalmaratonra készül a Superar Zeneművészeti Alapítvány 5 fős tanári zenekara: 24 órán keresztül ugyanazt a dalt éneklik és játsszák folyamatosan, újra és újra, megállás nélkül. A kihíváshoz olyan ismert vendégművészek, zenészek is csatlakoznak, mint Hevesi Tamás, Harcsa Veronika, Gyémánt Bálint, vagy Járai Márk. A kihívással az alapítvány munkájára szeretnék felhívni a figyelmet, miközben adományokat gyűjtenek, hogy háttértől függetlenül minél több gyerek számára váljon elérhetővé az ingyenes, fejlesztő, közösségi zeneoktatás.


A Superar több mint nyolc éve kínál ingyenes és magas színvonalú közösségi zeneoktatást gyerekek és fiatalok sokszínű csoportjainak Budapesten és Miskolcon, amely a zenei fejlődés mellett együttműködő közösségeket teremt, önbizalmat ad és olyan személyes és társas készségeket fejleszt, amelyek életük minden területén hasznosíthatóak.

Ezt a küldetést fogják most egy izgalmas, Magyarországon eddig példátlan és őrült kihívással láthatóvá tenni: október 2. 17 órától október 3. 17 óráig a Superar tanárai 24 órán keresztül adják elő újra és újra, megszakítás nélkül a Szólj rám, ha hangosan énkelek című Presser dalt. Miközben a maraton során a tanárok folyamatosan a színpadon lesznek, olyan vendégművészek is támogatják a kampányt részvételükkel és zenéjükkel, mint Hevesi Tamás, Harcsa Veronika, Lázár Domokos, Gyémánt Bálint, 6363, Járai Márk, és még sokan mások.

A közönség online és személyesen is követheti a kihívást, ami a budapesti Művház Kávézóban kerül megrendezésre.

A dalmaraton során gyűjtött adományokat az alapítvány zenei programjainak működésére fordítják. A cél, hogy minél több gyerek életébe vigyék el a zene fejlesztő erejét, háttértől függetlenül, hogy ezzel növeljék az önbizalmukat, és segíték a sikeres felnőtté válásukat.

A zenészek arra bíztatnak mindenkit, hogy akár élőben, akár online csatlakozzanak az eseményhez, adományaikkal bíztassák őket és közben segítsék a gyerekek további megerősítő zeneoktatását.
Minden egyes adomány egy gyerek számára biztosít lehetőséget, hogy felülmúlja önmagát.

A dalmaratonon fellépő vendégművészek: Gyémánt Bálint, Harcsa Veronika, Hevesi Tamás, Járai Márk, Fish!, Kardos-Horváth János (Kaukázus), StEfrém, Hegedűs Józsi, VENI, Lázár Domokos (Lázár Tesók, Esti Kornél), Farkas Izsák, Sárkány Berci, Tabeira Iván (Los Orangutanes), Pejtsik Panka, 6363, Bluster, Eskimo Lunettes, és további meglepetésvendégek

Időpont: 2026. október 2. 17 órától október 3. 17 óráig
Helyszín: Művház Kávézó (Budapest, Bartók Béla út 33, 1114)

Fotó: Rockstar Photographers / Superar

2026. szeptember 26-án tartotta a Jászai Mari Színház az Esküszöm, hogy nem szeretlek ősbemutatóját. Fehér Gáspár vígjátéka Crespo Rodrigo rendezésében látható Tatabányán.


A történet szerint Nóra és Bálint gimnáziumi barátok voltak, és megállapodtak: ha negyvenévesen is egyedülállók, összeházasodnak. Évekkel később Nóra sikeres üzletasszonyként él, feláldozta a magánéletét a karrierért cserébe. Bálint pedig biciklibolti eladó lett, és éppen most hagyta el a menyasszonya. Nem szándékozik újabb éveket fecsérelni arra, hogy megismerjen és megszeressen valakit, aki megint elhagyja. Nóra biológiai órája pedig olyan régóta csilingel, hogy bármikor lemerülhet benne az elem.

Negyvenedik születésnapjukon – bár nem látták egymást húsz éve – beváltják a fogadalmukat. Úgy döntenek, érzelmek nélkül, racionálisan alapítanak családot. Nem ismerik egymás jelenét, mégis közös jövőt terveznek. Vajon működhet-e egy ilyen kapcsolat? A szerelem hiánya a béke záloga vagy az unalomé? Mit teszel, amikor a házastársadat még nem láttad meztelenül, de pizsamában sem? Hogyan fogtok neki a közös életnek? Milyen az, amikor a házasság nem valaminek a folytatása, hanem egy kezdet?

A készülő előadással kapcsolatban Crespo Rodrigo az alábbiakat mondta el:

„Örülünk, hogy mi mutathatjuk be először ezt a darabot. Szellemes, remek párbeszédek és váratlan, izgalmas helyzetek vannak benne. Mintha egy fordított Bridget Jones-történetet néznénk: itt a karrierista és kontrollmániás női főszereplő életébe a jóval érzelmesebb Bálint, a volt iskolatárs hozza be a káoszt. A férfit éppen elhagyta a legutóbbi szerelme, és a sokadik csalódás után már nem akar szerelmes lenni, nem akar újra csalódni, ezért választaná a szerelemmentes, racionális alapokon nyugvó házasságot. Az egy évet felölelő játékból kiderül, hogy két, ennyire különböző ember tud-e szerelem nélkül együtt élni. Kettejük története mellett a rokonokon, barátokon keresztül a férfi-nő kapcsolat más arcait is megmutatja a darab, például a kisgyerekes, kimerült szülőlétet vagy az időskori, ideálishoz közeli szerelmet. Ez egy igényes bulvárdarab, azonban amellett, hogy szórakoztató, olyan, súlyosabb kérdéseket is feltesz, mint például, hogy mi tart össze egy házasságot? Mai magyar közegben játszódik, ehhez a látványvilágot két fiatal tervező, Lányi Lilla és Lonkai Lilla teremti meg, a jelmeztervező Kárpáti Enikő lesz. A két főszerepet Bakonyi Csilla és Dévai Balázs játssza. A további szerepekben Egri Mártát, Töreky Zsuzsát, Urbán-Szabó Fannit, Dobó Enikőt, Maróti Attilát, Maszlay Istvánt és Csabai Csongort láthatják a nézők.”

Fotó: Prokl Violetta Photography / Tatabányai Jászai Mari Színház

A budapesti Centrál Színházban október 2-án debütál David Ireland kortárs ír drámaíró Az ötödik lépés című, sokkolóan őszinte és pikáns humorral átszőtt darabja. A hazai ősbemutatót Puskás Dávid fordító-rendező eredetileg Scherer Péterrel kezdte el próbálni, ezért rá emlékezve kerül színpadra Vecsei H. Miklós és Marton Róbert előadásában. James és Mike az Anonim Alkoholisták gyűlésén találkoztak. Két férfi, két generáció, két ember, akiknek a sorsa most összeért. Beszélgetéseik során jóval több rajzolódik ki, mint egy látlelet a függőségről.


Hogyan lehet humorral feldolgozni a legnehezebb témákat? Kitűnő példa erre David Ireland új sikerdarabja, Az ötödik lépés, melynek főszereplői, James és Mike az Anonim Alkoholisták gyűlésén találkoztak. Beszélgetéseik során jóval több rajzolódik ki, mint egy látlelet a függőségről: két férfi, két generáció, két ember, akiknek a sorsa most összeért, s a legkönnyebb és legnehezebb témák közt lavírozva elmosódik a határ segítő és függő, apa és fiú között. A szereplők gyarlósága és bizonytalansága mellett pedig a pengeéles humoruk az, ami szinte észrevétlenül ragadja magával a nézőket.

„Az ötödik lépés humora polgárpukkasztó, nagyon brit. Olykor egészen feketébe hajlik, és sokszor szándékosan lép át olyan határokat, amelyeket a hétköznapi életben nem biztos, hogy átlépnénk. Az első pár előadáson valószínűleg én is meg leszek szeppenve attól, hogy milyen mondatokat mondok majd ki a színpadon. De éppen ezt szeretem benne. Belekergetjük a nézőt egy szokatlan esztétikába, egy olyan világba, ahol néha már nem tudja, hogy szabad-e nevetnie. És szerintem éppen ebből a helyzetből tud megszületni valami váratlanul emberi. Mert amikor egy darab előbb megnevettet, aztán egyszer csak megmutatja, hogy valójában egy ember kétségbeesett kapaszkodásáról beszél, akkor a humor már nem csak poén. Valahogy közelebb enged ahhoz, amiről egyébként nehéz lenne beszélni” – mondta Vecsei H. Miklós.

„Nagyon fontos anyag ez nekem. Imádom a humorát, meg azt, hogy szinte mindenről szól, ami érinti a mai társadalmat, az embereket! Annyi kibeszéletlen küzdelem, frusztráció, függés, függőség, vágy, hitvita van jelen az életünkben, hogy nem lehet róluk eleget kommunikálni. És ez csak az eleje, hogy elkezdünk beszélni róla. Az út nagy része, csak ezután jön. És elég kanyargós...” – nyilatkozta Marton Róbert.

„David Ireland Az ötödik lépés című darabja, nem csak közvetlen és váratlan fordulatokkal teli, de a legfontosabbat tudja, amit egy darabnak, mely a függőség nehéz témáját boncolgatja, tudnia kell: Nagyon vicces. Az ellenállhatatlan humor és kémia, a két főszereplő közt, kiket Marton Róbert és Vecsei H. Miklós alakítanak, azonnal behúzza az embert, s nem is engedi el, míg le nem gördül a függöny. A mi produkciónknak itt Budapesten, azonban van még egy fontos szerepe. Ezt a darabot, eredetileg Scherer Péterrel kezdtük el próbálni, éppen ezért, ez az előadás már nem csak a függőkhöz és szórakozni vágyókhoz szól, hanem egy gyertya is egyben, melyet Pepe emlékére és tiszteletére gyújtunk minden este, amint lemennek a fények. Az ő humora, szeretete és töretlen akarata kísért el minket. Pepe fény volt a sötétben, hang volt a csendben” – tette hozzá Puskás Dávid rendező.

Fotó: Horváth Judit / Centrál Színház

Eltűntnek hitt, értékes festmények kerültek elő és tértek haza Magyarországra. A Virág Judit Galéria őszi aukcióján Berény Róbert 1929-ben készült lappangó főműve lesz az egyik legnagyobb szenzáció. A karácsonyi csendélet létezéséről ugyan tudtak a kutatók, hollétét azonban idáig titok övezte. Ugyancsak a Virág Judit Galéria aukciós kiállításán pillanthatja meg először a hazai közönség Schönberger Armand Akt tájban című festményét, amely több évtizedes kallódás után Párizsból érkezik Budapestre. A magyar közönség az október 3-án nyíló és két hétig ingyenesen látogatható kiállításon láthatja először a kivételes műveket.


Berény Róbert Csendélet és karácsonyfa című festménye az ünnepelt festő egyik legkiforrottabb és legtermékenyebb korszakának kiemelkedő alkotása. Létezéséről tudtak a szakértők, hiszen 1930-ban – amikor még a festék is alig száradt meg a vásznon – kiállították, továbbá fennmaradt róla egy archív fotó, valamint egy reprodukció a Magyar Művészet című folyóiratban. Csakhogy maga a festmény száz éve eltűnt a gyűjtők és a művészettörténészek radarjáról, a nyomozás pedig információk hiányában reménytelennek tűnt.

Hatalmas művészettörténeti szenzáció, hogy a kép előkerült: a Hollandiában élő jelenlegi tulajdonosa a Virág Judit Galériában jelentkezett. Kiderült, hogy a festmény Berény Róbert egyik ismerőse révén került Amszterdamba és 1933-tól egy műkereskedést vezető férfi birtokában volt. A jelenlegi tulajdonos tőle örökölte a képet. A Csendélet és karácsonyfa című olajfestményre 30 millió forintos kezdőáron licitálhatnak a gyűjtők a Virág Judit Galéria október 18-i őszi aukcióján.

Még nagyobb meglepetés Schönberger Armand szintén 1930 körül készült mesteri képe, az Akt tájban, amelyről egyáltalán nem tudott a művészettörténet, pedig az art deco egyik hazai gyöngyszeméről, a festő egyik remekművéről van szó. A festmény Párizsból került haza, hogy a Virág Judit Galéria aukcióján szerepeljen. A kikiáltási ár 12 millió forint, a becsértéke pedig 30 millió forint.

Berény Róberthez hasonlóan Schönberger Armand is a 30-as években érte el művészi csúcspontját. Ekkoriban zajos sikereket aratott mind közönség, mind a kritikusok körében, akik nem győzték dicsérni a konstruktív formalátását, kifinomult színvilágát és modernségét. A most előkerült festményen a nőalak, mint egy alabástromból formált gyönyörű szobor jelenik meg a természet ölelésében.

Lappangó festményként tartották számon Batthyány Gyula Színpompás táncosnő, 1933 körül című festményét. Az arisztokrata származású, a legelőkelőbb társasági körökben járatos művészt imádták a nők és ő is imádta a hölgyek szépségét. Színésznők, táncosnők, diplomatafeleségek és írónők is boldogan ültek modellt a jóképű művésznek. „A legszebb magyar nők portréfestője” még szépségápolási- és sminktanácsokat is adott a lányoknak, asszonyoknak. A jól felismerhető stílusjegyekkel dolgozó Batthyány Gyula népszerű a gyűjtők körében és egyre-másra kerülnek elő alkotásai.

A színpompás táncosnő festménye nem csupán a harmincas évek mondén nőideáljának lenyomata, hanem az életmű különleges, párját ritkító darabja, amely 16 millió forintos kikiáltási árról indul az október 18-i aukción

„Mindig hatalmas öröm, amikor eltűntnek hitt, lappangó képeket tudunk hazahozni Magyarországra, vagy egy elismert hazai alkotó korábban ismeretlen művét mutathatjuk be. A mostani aukció, valamint az azt megelőző, október 3-án nyíló kiállítás lehetőséget ad a művészet rajongóinak és a nagyközönségnek arra, hogy először láthassák ezeket a kivételes alkotásokat. A képekben az elmúlt egy évszázadban kizárólag a tulajdonosaik gyönyörködhettek” – mondta el Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.

A Virág Judit Galéria őszi aukcióját megelőző tárlata október 3-17. között nyitvatartási időben ingyenesen fogadja a látogatókat. A három “ismeretlen” mű mellett többek között olyan nagyságok alkotásai is szerepelnek a kiállításon, mint Rippl-Rónai József, Czigány Dezső, Egry József, Scheiber Hugó, Vaszary János, vagy Mednyánszky László.

Fotó: Virág Judit Galéria

Az ősbemutató centenáriuma alkalmából Béres Attila állítja színpadra a Magyar Állami Operaházban Kodály Háry János című daljátékát. A Sándor Csaba és Balga Gabriella főszereplésével készülő produkciót Halász Péter vezényli, az előadás prózai szerepeiben Csonka András és Rusznák András is közreműködik. A jubileumi sorozat 2026. október 17. és 25. között, hét alkalommal látható az évadban, az október 16-i főpróbát az MVM OperaKaland részeként középiskolás diákok is megtekinthetik.


Vajon hazudik-e Háry János, amikor elmeséli, hogyan mentette meg az osztrák császár lányát, Mária Lujzát, miként győzte le egymaga Napóleon hadseregét, majd mondott nemet a bécsi udvar minden gazdagságára, hogy végül Örzsével térjen haza Nagyabonyba? Kodály számára a válasz egyértelmű volt: Háry nem közönséges nagyotmondó, hanem költő, akinek történetei nem a történelmi tények, hanem a képzelet igazságát őrzik.

Ez a gondolat áll Béres Attila új rendezésének középpontjában is. Értelmezésében Háry történetei nem az a kérdés, igazak-e vagy sem: estében a költészet az egyszerű ember túlélését segíti, és megmutatja, miként őrizheti meg méltóságát egy olyan világban, ahol a történelem alakítására kevés befolyása van. A mese teremtő erejével lehetőséget ad arra, hogy az ember újraértelmezze múltját, elviselje jelenét, és elképzelje jövőjét. A Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, aki korábban a Szegedi Szabadtéri Játékokon már színre vitte az obsitos történetét, Kodály művével mutatkozik be rendezőként a Magyar Állami Operaházban egy egészen új koncepció mentén és új alkotógárda segítségével.

Erős Hanna díszletében és Tihanyi Ildi jelmezeiben a mesés elemek és a katonai motívumok a sakk tematikája mentén ötvöződnek és népesítik be színes alakokkal és formákkal Háry fantáziáját. A látványosnak ígérkező produkcióhoz a vetítéseket Czeglédi Zsombor, a koreográfiát Kovács Dénes készíti.

A címszerepet Sándor Csaba alakítja, Örzseként Balga Gabriella lép színpadra. Mária Lujzát Kálnay Zsófia, a császárnét Rálik Szilvia, Ebelasztin bárót Erdős Attila, Napóleont Szemenyei János, Marci bácsit Kiss András formálja meg. A prózai szerepekben mások mellett olyan művészek debütálnak az Operaház színpadán, mint Csonka András (Ferenc császár / Pór), Rusznák András (Muszka silbak / Diák) vagy Szőcs Artur (Bíró / Krucifix generális).

A Magyar Állami Operaház Zenekarát, Énekkarát és Gyermekkarát Halász Péter dirigálja. Az Opera első vendégkarmestere és korábbi főzeneigazgatója Kodály rendkívül gazdag partitúráját a korábbiaknál teljesebb változatban tárja a közönség elé, többek közt a darabhoz később írt, Színházi nyitány néven is ismert kompozícióval kiegészítve azt.

A Háry János 2026. október 17-i bemutatóját követően további hat alkalommal tűzi műsorára Kodály daljátékát a Magyar Állami Operaház, október 18-án, 20-án, 21-én, 22-én és 24-én este, valamint 25-én délelőtt az Ybl-palotában.

A Háry100 jubileumi programsorozat részeként a bemutató másnapján Kodály népdaldélelőttöt tart az Operaház. Az október 18-án, 11:00 órakor kezdődő programban Brassói-Jőrös Andrea, Gál Erika, Kovácsházi István, Sándor Csaba és Rácz István válogat a zeneszerző népdalfeldolgozásaiból. A fellépő művészek partnere a zongoránál Szennai Kálmán.

A Háry János 1926. október 16-i ősbemutatójával Kodály Zoltán egyik legfontosabb művészi törekvése valósult meg: az autentikus magyar népdal és a klasszikus műzene egyenrangú társként szólalhatott meg a nemzet első dalszínházának színpadán. A daljátékot az elmúlt száz évben több mint 500 alkalommal tűzte műsorára az Operaház, ezzel a művel köszöntötte az intézmény Kodályt 65., 70., 75. és 80. születésnapján is.

A Háry János időközben kinőtte az Opera színpadát: országszerte készültek belőle amatőr és professzionális színpadi produkciók, animációs filmet is forgattak belőle, miközben legismertebb dallamai, köztük a Toborzó és a „Tiszán innen, Dunán túl…” az iskoláskortól a zenei köztudat részévé váltak. A darab zenei témáiból összeállított, a híres Intermezzót is tartalmazó Háry János-szvit pedig Kodály egyik legtöbbet játszott zenekari kompozíciójaként világszerte ismertté tette a szerző nevét, valamint elképzeléseit a népzene és műzene kapcsolatáról.

Fotó: Magyar Állami Operaház

Cigányok arca – Romengi faca címmel mutatja be legújabb produkcióját a Duna Művészegyüttes, amely tánc, zene, költészet és látványos színpadkép együttesével idézi meg a Kárpát-medence cigányságának gazdag és sokszínű kulturális örökségét. Az előadás a roma közösségek sajátos világát, szenvedélyét, életszeretetét és társadalmi viszonyrendszerét állítja középpontba a Müpa színpadán októberben, majd decemberben.


Lehet-e egyetlen színpadi előadásban megragadni egy népcsoport lelkületét? Erre a kérdésre keresi a választ a Duna Művészegyüttes új bemutatója, a Cigányok arca – Romengi faca. A produkció elsősorban az archaikus táncokon és zenéken keresztül – a sokszínű cigány művészet legkülönfélébb arcait mutatja be. A tánc és a zene mellett a cigány költészet és képzőművészet is fontos inspirációs forrásként szolgál az alkotók számára.

A cigány folklórról nem beszélhetünk egységes fogalomként. A különböző közösségek, így a lováriak, a beások, a szintók, a magyarországi magyar cigányok és az erdélyi cigányság is egyedi tánc- és zenei kultúrával rendelkeznek. A produkció ezt a gazdagságot kívánja bemutatni, miközben a közösségek kulturális sajátosságai mögött meghúzódó közös emberi érzéseket és értékeket is megjeleníti.

A színpadon a felső-tiszai cigány táncok mellett Mezőföld és Somogy tánchagyományai is megelevenednek, különleges hangsúlyt kap azonban az erdélyi cigány folklór is. A Küküllő-vidék és a Székelyföld táncai és zenéi gazdag motívumkincsükkel, összetett ritmikájukkal és vonós hangszerekre épülő zenei világukkal adnak sajátos karaktert a produkciónak.

A Cigányok arca nem dokumentarista előadás és nem pusztán néprajzi bemutató. Impressziókra épülő színházi nyelve képek, ritmusok, mozdulatok és dallamok segítségével teszi átélhetővé a roma közösségek lelkiségét és kulturális örökségét.

A Duna Művészegyüttes és a Göncöl Zenekar közös produkcióját Juhász Zsolt rendezi, a koreográfiákat Farkas Tamás, Fundák Kristóf és Juhász Zsolt jegyzi.

Közreműködik Farkas Franciska színésznő, valamint zenészként Szilvási István, Horváth Pákó és Váradi László.

A Cigányok arca – Romengi faca a Liszt Ünnep keretében, a Müpa szervezésében, a Duna Művészegyüttessel közös programként 2026. október 15-én és 16-án, majd december 15-én és 16-án látható a Müpa Fesztivál Színházában.

Fotó: Duna Művészegyüttes

Lea Cok, a díjnyertes A fehéret kilencven fokon mossuk női főszereplője elkíséri filmjét a 2026. október 8-án kezdődő, immár tizedik Szlovén Filmnapokra a budapesti Toldi moziba. A színésznő a szerep megformálásáért megkapta a legjobb női alakításért járó Arany Mimóza díjat. A CineFesten is szerepelt, Bronja Žakelj önéletrajzi regénye alapján készült felnövéstörténet a kitartásról és a veszteség árnyékában is ott rejtőző reményről szól. A Szlovén Filmközpont, a BudapestFilm Zrt. és a Szlovén Köztársaság budapesti nagykövetsége közös rendezvényen látható lesz továbbá a Rejtőzködők című játékos hangvételű dramedy és a vitriolos humorú, provokatív a Földfoglaló is.


Október 8-án, csütörtökön 19 órakor Marko Naberšnik A fehéret kilencven fokon mossuk című alkotásával nyílik a 10. Szlovén Filmnapok. A film az idei CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál V4 szekciójában már bemutatkozott hazánkban, ahol nagy sikerrel vetítették. Az 1980-as évek Ljubljanájában felnövő Bronja gondtalan világa édesanyja elvesztésével gyökeresen megváltozik. Miközben a gyermekkor lassan átadja helyét a kamaszkornak, meg kell tanulnia együtt élni a hiánnyal és el kell igazodnia a családi feszültségek, az első szerelem, valamint egy változóban lévő társadalom útvesztőjében. Az élet újabb és újabb próbatételei ellenére Bronja nem veszti el humorát és életkedvét. A Bronja Žakelj önéletrajzi regénye alapján készült film érzékeny történet felnövésről, kitartásról és a veszteség árnyékában is ott rejtőző reményről.

A Herceg Novi Filmfesztiválon Lea Cok és Anica Dobra elnyerték a legjobb női alakításért járó Arany Mimóza díjat, Szlovéniában pedig négy Aranytekercs-díjat nyert a több mint 100 000 nézőt vonzó film. „Marko Naberšnik rendező a korszellem kiváló érzékelésével képes megeleveníteni Szlovénia sorsfordító változásokkal teli időszakát, és mesterien ábrázolja több nemzedék sokrétű életérzését” – hangúlyozta a FilmFestival Cottbus részéről Jörg Taszman.

A film női főszerepőjével, Lea Cokkal a vetítés után a közönség is találkozhat a budapesti Toldi moziban. Az 1995-ben született szlovén színésznő íróként és énekesnőként is ismert hazájában.

Október 9-én 19 órakor Miha Hočevar Rejtőzködők című szlovén-izlandi-szerb koprodukciójában egy reggel Guti és Sig Ljubljana közelében, egy folyóparton ébrednek fel – összetörten, másnaposan és egymáshoz bilincselve. Sig külföldi, aki emlékezetkiesésben szenved, azt sem tudja ki ő és egyáltalán milyen nyelven beszél. Együtt indulnak útnak, hogy kiderítsék, ki is ő valójában. A játékos hangvételű dramedy új kezdetekről és váratlan barátságokról szól. Ólafur Darri Ólafsson a portoroži Szlovén Filmfesztiválon elnyerte a legjobb férfi főszereplőnek járó Vesna-díjat.

Végül október 10-én 19 órakor Žiga Virc provokatív hangvételű Földfoglaló című filmjében két szülőpárt látunk, akik egy, a gyermekeik közös játéka során adódott helyzetet terveznének feloldani egy üveg bor mellett. A parádésan megírt dialógusokban eltérő gondolkodásmódok csapnak össze övön aluli ütésekkel, okosan, pergő tempóban, szarkasztikusan. Egy igazán szórakoztató és mélyen elgondolkodtató film.

„Az önhittség és a kétely igazi bravúrja, nagy gesztusokkal átszőve – akárcsak a való életben” – vélekedik a filmről FilmFestival Cottbus részéről Bernd Buder.

A 10. Szlovén Filmnapokat 2026. október 8. és 10. között a budapesti Toldi moziban rendezik meg.

Fotó: Szlovén Filmnapok

Idén 40 éve készült el a Macskafogó című animációs film, a jubileum alkalmából a film online, ingyenesen elérhető lesz október 2-án a Nemzeti Filmintézet YouTube-csatornáján, valamint számos helyen mozielőadásra is várják a nézőket.


Idén október 2-án, a Macskafogó bemutatójának 40. évfordulóján 19 órától online, a Nemzeti Filmintézet YouTube-csatornáján, és országszerte számos helyszínen is levetítik az animációs filmet – áll a szervezők közleményében.

Az esemény kiemelt helyszíne a Pannónia Stúdió lesz, ahol sok más kultikus animációs film mellett a Macskafogó is készült.

Az esti vetítés előtt közönségtalálkozót szerveznek az alkotókkal, valamint koncert is lesz. A részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött.

Az esemény részleteiről a vetítéshez kapcsolódó Facebook-eseményen ígérnek hamarosan részletesebb tájékoztatást a szervezők.

A vetítésen és a programokon való részvétel ingyenes, de a korlátozott férőhely miatt regisztrációhoz kötött. Regisztrálni ITT lehet!

Fotó: Pannónia Stúdió Facebook-eseménye

Régebbi bejegyzések Főoldal

Népszerű bejegyzések

  • Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak – Beszámoló a Vörösmarty Színház évadindító bemutatójáról
    Vörösmarty Mihály Czillei és a Hunyadiak című történelmi drámáját mutatta be szeptember 25-én a Vörösmarty Színház. Dolhai Attila, a színhá...
  • Új évad, új alkotók és új kezdeményezések a Vörösmarty Színházban
    Évadnyitó társulati üléssel kezdte meg 2026/2027-es évadát szeptember 1-jén a székesfehérvári Vörösmarty Színház. Az eseményen Dolhai Attila...
  • Parallax – Mundruczó Kornél rendezése a Katonában debütál
    A 2024-es bécsi bemutatója óta Európa elismert színházaiban és fesztiváljain játszott előadás Magyarországon szeptember 17-én lesz első alka...
  • Koncertsorozattal és többrészes lemezzel jelentkezik Presser Gábor
    Presser Gábor nyolc estén át játszik a Budapest Kongresszusi Központban 2027. január 8-17. között, és három teljesen különböző műsort, több ...
  • Barbra Streisand története elevenedik meg a Spinoza Színház színpadán – Gallusz Nikolett és Tóth Enikő különleges születésnapi találkozása
    Október 7-én láthatja először a közönség a Spinoza Színház új bemutatóját, a Barbra Streisand című kétszereplős előadást. A darab középpont...

Kövess minket Facebookon

Korábbi cikkeink

Címkék

  • Sziget2019
Kövess minket Facebookon is!
Bezárom
Üzemeltető: Blogger.
Copyright © 2016-2026 Súgópéldány

Adatvédelmi Tájékoztató

ThemeXpose | Működteti: Blogger | Szerkesztőknek