Súgópéldány

Visszakapcsolódva Veszprém 2020-as kezdeményezéséhez, idén új időpontban, 2026. augusztus 27–29. között a Veszprém–Balaton 2023 Zrt. szervezésben, Veszprémben és Balatonfüreden megújult filmes esemény várta a lelkes nézőket és a filmeseket. Csütörtökön Olasz Renátó Minden csillag című független alkotásával nyitott a megújult Veszprém-Balaton Filmpiknik.

„Minden várakozást felülmúlva teljesített az idei Filmpiknik a nyár utolsó, napfényes hétvégéjén. Megvalósult az a cél, hogy valóban a filmekről szólt, a szakmai beszélgetések valóban a szakma fontos kérdéseit érintették, ki lehetett beszélni a problémákat, és világossá vált a résztvevők előtt, hogy mennyire jó helyszíne Veszprém és a Balaton egy filmes fesztiválnak. Köszönjük a nézőknek és a résztvevőknek!” – nyilatkozta Kolozsi László művészeti vezető.

Veszprémben és Balatonfüreden nyolc helyszínen mintegy hetven filmet láthattak a nézők, köztük a legfrissebb alkotásokat és évfordulókhoz kapcsolódó klasszikusokat egyaránt. A fesztivál megemlékezett az ötven éve elhunyt Latinovits Zoltánról, Tarr Béláról, a 100 éve született Herskó Jánosról és Grunwalsky Ferencről is.

Közel ötven film alkotói kísérték el filmjüket a Filmpiknikre, így a közönség találkozhatott többek között Enyedi Ildikóval, Dobó Katával, Hermányi Mariannal, Trill Beatrixszel, Kádár L. Gellérttel Trill Zsolttal, Tiszeker Dániellel és Olasz Renátóval.

Több szakmai program nyújtott betekintést a kulisszák mögé. A Zene nélkül mit ér a film című kerekasztal-beszélgetésen Balázs Ádám, Másik János, Márta István és Kalotás Csaba zeneszerzők árultak el műhelytitkokat. A Hol a határ? című beszélgetésen az emberi méltóság tiszteletben tartása és az alkotói folyamatok során a pszichológiai biztonság fontosságáról folyt eszmecsere. Az Akik írnak a filmekről című kerekasztalbeszélgetésen kritikusok arra keresték a választ, hogy megváltozott korunkban mit jelent a filmről írni. Végül Mi volt az indok? alkotók megvitatták, hogy egy új pályázati rendszerben, hol lehet a helye a korábban – olykor politikai okok miatt is visszautasított – filmterveknek.

Két kategóriában adtak ki közönségdíjat. Az egészestés mozifilmek között két nyertes született. Kollarik Tamás és Szabó Attila Puskás Ferenc mellett az egyetlen BEK-győztes magyar labdarúgót bemutató Bölöni, az erdélyi legenda alkotása és Deák Kristóf Egykutya című független filmje bizonyultak a legjobbnak. Az immerzív alkotások közül Sztojánovits Andrea és Zádor Tamás munkája, a Csontváry – A fotonok nyelvén lett a közönség kedvence.

A portál cikke szerint a független finanszírozással, számos támogatóval és szakmai összefogással készülő lírai magyar western az 1800-as évek végén játszódik. A történet szerint az idősödő haramia, Angyal János (Kulka János) megszökik a börtönből, majd fiatal segítőjével, Miskával menekül a tenger felé a csendőrök elől.

A fiú feltétel nélkül tiszteli a legendás banditát, az út során azonban fokozatosan összeomlik a betyárról kialakított képe, és feltárul előtte Angyal valódi arca.

A film további szereplői Mundruczó Mihály, Téglás István, Ladányi Andrea, Derzsi János, Monori Lili, Román Katu, Tilo Werner, Major Erik, Koltai Róbert, Waskovics Andrea, Quintus Konrád, Schell Judit és Gyabronka József.

A filmet augusztus végén és szeptember elején forgatják két fő helyszínen, a Fejér vármegyei Csákberényben és Göböljáráson.

Az utolsó betyár vezető producerei Szijártó Anna, Pataki Ági és Kovács Gábor, a forgatókönyvet Csuja László Zabezsinszkij Évával közösen jegyzi. Az operatőr Kis Márton, a látványtervező Tyekvicska Virág, a jelmeztervező Szlávik Juli, a vágó pedig Csabai Attila.

A filmet várhatóan jövőre mutatják be.

Az összművészeti fesztiválon – melynek zenei vezérfonalát idén Johann Sebastian Bach (1685-1750) muzsikája adja – a templomokban olyan neves fellépőkkel találkozhatnak az érdeklődők, mint aViGaD zenekar, Rohmann Ditta csellóművész, Virágh András Gábor orgonaművész, Szalóki Ági, a Dalinda együttes, illetve a Musica Beata kórus.

A tájékoztatás szerint a fesztivál vendége lesz Bősze Ádám zenetörténész, aki ezúttal Claudio Monteverdi (1567-1643) kalandos életét kutatja előadásában. Különleges élményt ígér Szabó T. Anna és Gryllus Dániel verses-zenés estje, és ebben az évben is találkozhat a közönség Magyarország legnépszerűbb vokális együttesével, a StEFREM férfikarral.

A fesztivál Szentendre gazdag művészeti, építészeti hagyományait, vallási sokszínűségét hozza közelebb a nagyközönséghez, és különlegessége, hogy ezen a hétvégén az évközben zárva tartó szerb ortodox templomok is megnyitják kapuikat. A templomok, imaházak meghosszabbított nyitvatartással, pénteken 15-19, szombaton és vasárnap 10-19 óra között látogathatók.

A koncertek mellett templomséták, kreatív programok és előadások várják az érdeklődőket. Mint írták, a programok szervezésébe a Ferenczy Múzeumi Centrum mellett a helyi katolikus, református, evangélikus, szerb ortodox, zsidó, baptista vallási közösségek és a város kulturális intézményei, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Szentendrei Régi Művésztelep – is bekapcsolódtak.

A fesztivál esti programjai belépődíjasok, a koncertjegyekkel a Ferenczy Múzeumi Centrum minden kiállítása ingyenesen látogatható ezen a hétvégén - olvasható a közleményben.

Jegyek elővételben a weboldalon, a Ferenczy Múzeumban, a szentendrei Tourinform irodában, illetve az előadás napján a helyszínen vásárolhatók.

Vadász Dániel kiemelte: a prózai színháztól az operán, operetten és musicalen át a kortárs táncig és az ifjúsági produkciókig rendkívül széles műfaji kínálat jellemzi az új szezont.

A színház MTI-hez eljuttatott közleményében jelezték: az első bemutató ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében az Izzik a galagonya lesz, ezt Keresztes Attila rendezésében Federico García Lorca Bernarda Alba háza című drámája követi. Az évadban többek között a III. Richárd, a Holt költők társasága, a Kurázsi mama és gyermekei, a Traviata, az Anyegin, a West Side Story és a Csókos asszony is színpadra kerül.

Az évadnyitón bemutatkozott Ilja Bocsarnikovsz főrendező is, aki meghatározó alkotója lesz az új évadnak: a III. Richárd, a Holt költők társasága és Barta Lajos Szerelem című drámáját is ő rendezi. Bocskor-Salló Lóránt igazgatóhelyettes a társulat előtt álló feladatokról és az új évad szakmai kihívásairól beszélt - írták.

A közlemény szerint Jelentős változások történnek a tánctagozatnál: a Gradient Kortárs Balett Debrecen vezetését Nagy Nikolett vette át, aki elmondta: a társulat több országból érkező táncosokkal újul meg, az évadban pedig két új produkcióval, a Hollywood és a Trója című előadással találkozhat a közönség.

A prózai tagozathoz Mechle Christian és Kardffy Aisha csatlakozik, míg az operatagozatot Bartal László, Kozma Dávid és Kovács Barna erősíti. A tánctagozat megújulásával együtt így mindhárom művészeti területen új alkotói energiákkal indulhat a szezon – emelte ki az igazgató.

Az évadnyitón Puskás István, Debrecen kulturális alpolgármestere arról beszélt, hogy a színház szerepe különösen felértékelődik a jelenlegi, forrongó és bizonytalanságokkal teli világban. Mint fogalmazott, fontos, hogy a színház egyszerre lehessen menedék és iránytű.

Vadász Dániel elmondta, hogy a Csokonai Nemzeti Színház erős alapokról kezdi új évadát: az elmúlt szezonban 629 színházi eseményt rendezett, 381 előadással és összesen 101 352 nézővel.

A 2026/27-es évad célja, hogy a színház továbbra is Debrecen meghatározó művészeti és közösségi központja legyen – olyan hely, amely őrzi a klasszikus értékeket, nyit az új színházi formák felé, és valóban menedéket, találkozási pontot és iránytűt kínál közönségének.

A fesztiválhoz ezen a napon a Judafest is kapcsolódik: a Sálom utca délelőtti programjai után délután a Judafest veszi át a terepet, így a két rendezvény együtt egy egész napos kulturális programot kínál a látogatóknak.

Az Európai Zsidó Kultúra Napját 1999 óta minden évben szeptember első vasárnapján ünneplik Európa-szerte. A Sálom utca ehhez a kezdeményezéshez kapcsolódva immár negyedik alkalommal hívja közös ünneplésre a zsidó és nem zsidó közönséget. A fesztivál szervezői szerint az idei, „Szeretet/Szerelem” témánál keresve sem lehetett volna aktuálisabbat választani: a programok a szerelem, a család, a közösség, a kapcsolódás és az együttélés sokféle formáját járják körül.

A Sálom utca különlegessége, hogy nem egyetlen intézmény fesztiválja. Az eseményt az Erzsébetvárosi Önkormányzat, a KULT7, a MAZS Alapítvány, a Csányi5 és a Gólem Központ közösen szervezi, civil és kulturális szervezetek, művészek és közösségek szélesebb körének együttműködésével. A szervezők számára ez az összefogás önmagában is fontos üzenet: a közös jövőhöz közös gondolkodásra és közös cselekvésre van szükség, ezért a fesztivál a közös értékek és a közös élmények megmutatására helyezi a hangsúlyt.

„Egyedül nem megy!” – olvasható a fesztivál mottója is. A Sálom utca szervezői fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy a rendezvény közös ügy: zsidók és nem zsidók, civilek és intézmények, külsősök és belsősök együtt hozzák létre a fesztivált. Idén pedig a Judafesttel karöltve válik teljessé ez a nap.

A szeptember 6-i programban a kortárs zsidó kultúra és művészet számos területe mellett a gasztronómia is megjelenik. A Gólem Terasz Gasztroszínpadán a látogatók többek között a babka, a flódni és a maceszgombócleves titkaiba is betekinthetnek, délután pedig kóser borkóstolón vehetnek részt. A Sálom utcát a Glück Lányok koncertje zárja.

A Csányi5-ben kiállítás-megnyitó, zongorahangverseny és Veiszer Alinda Vircsaft című színházkibeszélő sorozata várja a közönséget Szinetár Dóra színművésszel. Az Irodalmi Szalon egész nap lehetőséget kínál arra, hogy a fesztivál forgatagából kiszakadva könyvek és felolvasások között pihenjenek meg a látogatók. Itt a Gólem Színház idei évadának 3 bemutatójából lehet meghallgatni majd egy-egy részletet.

A fesztivál egyik különleges helyszíne az Utcajesiva, ahol az érdeklődők bepillanthatnak a vallásos zsidó oktatás világába a Lauder tanárainak köszönhetően. A tanórák témai között szerepel többek között héberóra, zsidó misztika vagy a gólem története.

A szeretet és szerelem témájához kapcsolódva a fesztiválon bárki elkészítheti saját ketubáját, azaz zsidó házassági szerződését, a SzerelemFalnál pedig száz keret vár arra, hogy a látogatók belerajzolják, hogy kit szeretnek a legjobban. A Hüpe alatt ráadásul hat óráig érvényes, játékos zsidó „házasságkötésre” is lehetőség nyílik.

A családok számára Gyerekkert, kézműves programok, csocsó, biliárd és pingpong, a játékos kedvű látogatóknak pedig A Mázlista kvíz kínál kikapcsolódást. A Jaffe Zsidó Családi és Közösségi Pont programjai között művészetterápiás közös festés, képzőművészeti közösségi alkotás, henna, kívánságfa és barátság- vagy szerelemkarkötő-készítés is szerepel.

A MAZS Alapítvány 60+ programjai a nyugdíjas évekre való tudatos felkészülést járják körül: szó lesz többek között pénzügyi tudatosságról, életmódról és identitásról, valamint digitális jóllétről és az online világ biztonságos használatáról. A ManzArt programjai pedig az alkotás iránt érdeklődőket várják: az AHAVA workshopokon héber betűkből és a gránátalma szimbolikájából készülhetnek képeslapok, emellett Chagall ihlette élményfestés és Urban Sketching is szerepel a programban.

A szervezők célja, hogy a Sálom utca ne csupán egy napra szóló kulturális rendezvény legyen, hanem annak a sokszínű, kortárs zsidó kultúrának a megmutatása, amelynek természetes része a művészet, az irodalom, a zene, a gasztronómia, a tanulás, a játék és mindenekelőtt a közösség. Ahogy a fesztivál szervezői fogalmaznak: a közös értékek és a közös jövő bemutatása lehet az együttélés egyik legerősebb formája.

Sálom utca – kortárs zsidó kulturális és művészeti fesztivál

2026. szeptember 6., vasárnap, 10:00–16:30

Helyszín: Budapest VII. kerület, Csányi utca

A részletes program a www.salomutca.hu oldalon érhető el.

Az alkotók bejárták a színház tereit, és az előttük álló művészi munkáról, a következő évad feladatairól, valamint a közös gondolkodás lehetőségeiről egyeztettek. A találkozás egyszerre szolgálta a konkrét rendezések előkészítését és annak a hosszabb távú alkotói iránynak a formálását, amely a következő időszakban meghatározza a Csiky művészi arculatát.

Szász János a Csikyben tér vissza a magyar színpadi rendezéshez: Dragomán György Kalucsni című drámáját állítja színpadra. A nemzetközileg is elismert film- és színházi rendező kaposvári munkája az évad egyik kiemelt művészeti eseményének ígérkezik. Hargitai Iván Tennessee Williams Az ifjúság édes madara című művét rendezi, és a 2026/2027-es évadtól állandó rendezőként kapcsolódik a színház munkájához.

A két készülő produkció eltérő alkotói világokat képvisel, ugyanakkor egyaránt erős emberi történetekkel és fontos kérdésekkel fordul a közönséghez. Jelenlétük jól illeszkedik a Csiky törekvéséhez: a színház klasszikus és kortárs művek, különböző generációk és markáns rendezői látásmódok találkozásával kíván országos figyelmet érdemlő évadot létrehozni.

Miközben az új bemutatók előkészítése már zajlik, szeptemberben és októberben a közönség több népszerű előadással is találkozhat bérletszünetben:

A 2026/2027-es évad bérletértékesítése szintén megkezdődött. A személyes értékesítés április 21-én indult, az online bérletvásárlás július 1. óta érhető el. A jegyiroda nyári zárvatartása alatt bérletek online válthatók, a személyes értékesítés pedig augusztus 24-től folytatódik.

Szeptember 2-án, szerda este a hamisítatlan budapesti hangulat és a kollektív nosztalgia veszi át az uralmat a Budapest Bár koncerten. A Budapest Bár az utóbbi évtizedek egyik legizgalmasabb kulturális sikertörténete, amely teljesen új alapokra helyezte a múlt századi magyar dalkincset. A zenei formáció 2007-ben született meg Farkas Róbert hegedűművész vizionárius ötlete nyomán, aki elhatározta, hogy a hagyományos, virtuóz kávéházi cigányzenét összeházasítja a modern magyar rock- és popzene legkarizmatikusabb egyéniségeivel.

Ami eredetileg csupán egyetlen lemezre tervezett, egyszeri kísérletnek indult, az mára egy állandóan teltházas, generációkat összekötő intézménnyé nőtte ki magát. A zenekar titka a míves hangszerelésben és az utánozhatatlan, színházi elemekkel tarkított atmoszférában rejlik. Régi, sokszor elfeledett harmincas évekbeli kuplékat, fülbemászó filmslágereket, érzelmes táncdalokat és popslágereket öltöztetnek vadonatúj köntösbe, miközben a New York-i jazz, a brazil bossa nova és a francia sanzon világát is megidézik. A Margitszigeti Szabadtéri Színpad hatalmas platánfái ideális kulisszát biztosítanak ehhez az időutazáshoz, ahol a zene hullámai felerősítik a nyárvégi nosztalgiát

Farkas Róbert virtuóz cigányzenekara köré ezúttal is felsorakozik a magyar könnyűzene színe-java a Margitszigeten, így színpadra lép a hazai alternatív rock atyja, Lovasi András, a Kispál és a Borz és a Kiscsillag frontembere, akinek mély, ironikus és drámai előadásmódja teljesen új dimenziót ad a régi sanzonoknak. Mellette a Quimby karizmatikus énekese, Kiss Tibi hozza el a rá jellemző füstös, bluesos, bohém energiákat, amelyek tökéletesen rímelnek a kávéházi hangulatra. A rockos vonalat erősíti a Kistehénből ismert Kollár-Klemencz László is, akinek melankolikus, lírai hangszíne és finom intelligenciája mindig a koncert legmeghatóbb pillanatait eredményezi.

A soul és a pop világából érkezik Tóth Vera, aki elementáris erejű, érzelmes hangjával és díva-jelenlétével rendszeresen elkápráztatja a közönséget. A sokszínűséget fokozza Mező Misi, a Magna Cum Laude énekese, aki a rá jellemző elsöprő temperamentummal és rockos szenvedéllyel nyúl a dalokhoz. A női energiákat színesíti tovább Behumi Dóri, a Jazz+Az egykori énekesnője, aki könnyed, swinges eleganciájával és tiszta, játékos énekhangjával bűvöli el a hallgatóságot. A csapat legfiatalabb dívája pedig a Blahalouisiana frontembere, Schoblocher Barbara, aki modern, soul-rockos rezgéseket és lenyűgöző énektechnikai magabiztosságot hoz a színpadra. Ez a páratlan felállás garantálja, hogy a Budapest Bár koncertje egyszerre legyen érzelmes és fergeteges, egy olyan megismételhetetlen este, ahol a magyar könnyűzene különböző korszakai és stílusai egyetlen hatalmas, közös ünneppé olvadnak össze.

A produkció régi filmslágereket, kuplékat, táncdalokat és elfeledett zenei kincseket kelt új életre míves hangszerelésben, egy olyan síros-nevetős, táncolós estét teremtve, amely garantáltan átmelegíti a lelket.

Erre a felszabadult energiára tesz még egy lapáttal a színház szeptember 4-én, amikor Nagy-Britannia első számú, több mint négy évtizede tündöklő kortárs gospel kórusa, a London Community Gospel Choir robban be a színpadra. A London Community Gospel Choir nem egyszerűen egy énekkar, hanem a globális zenei világ egyik legfontosabb, negyvennégy éve töretlenül lüktető energiaközpontja. Az 1982-ben, Bazil Meade vezetésével alapított formáció eredetileg csupán egyetlen, egyszeri koncertre állt össze egy több mint ezer fős közönség előtt, ám az ott felszabaduló, elemi erejű hangzás azonnal világossá tette, hogy valami korszakalkotó született.

Nagy-Britannia első neves kortárs, turnézó gospel kórusaként az LCGC teljesen átírta a műfaj szabályait. Megmutatták, hogy a gospel nem egy zárt, templomfalak közé szorított, múzeumi tradíció, hanem egy folyamatosan fejlődő, élő és lélegző univerzális nyelv. Titkuk abban rejlik, hogy a spirituális gyökereket elképesztő zenei nyitottsággal kezelik: a hagyományos, szívhez szóló gospel-dallamokat és a monumentális kórushangzást bátran vegyítik a pop, a dögös soul, a finom jazz, az érzelmes R&B és a lüktető funk legújabb ritmusaival. Ennek a fúziónak köszönhetően a zenéjük egyszerre monumentális és végtelenül modern, ünnepélyes, mégis hús-vér és mai.

Ez a műfaji határokat átlépő, zseniális rugalmasság tette őket a világ legnagyobb szupersztárjainak első számú partnerévé. Az LCGC neve és jellegzetes, libabőrt okozó vokáljai olyan pop- és rocktörténeti mérföldköveken hagytak letörölhetetlen nyomot, mint Madonna kultikus felvételei, George Michael slágerei, vagy éppen a Blur együttes felejthetetlen, Tender című himnusza. De énekük emelte új magasságokba Sir Elton John, Paul McCartney, Kylie Minogue, Justin Timberlake és Gregory Porter koncertjeit, valamint stúdióalbumait is. Amikor szeptember 4-én az LCGC elfoglalja a Margitszigeti Szabadtéri Színpadot, a nézők nem egy hagyományos előadásra, hanem egy kollektív, lélekemelő rituáléra váltanak jegyet.

Két este, két eltérő világ, de a közös nevező ugyanaz: a legmagasabb művészi színvonal és az életre szóló élmények ígérete a Margitsziget fái alatt.

Nagy Viktor beszédében hangsúlyozta: a Csiky Gergely Színház gazdag múltjára és meghatározó művészeti örökségére építve, ugyanakkor jelen idejű, folyamatosan megújuló intézményként kíván működni. Kiemelte, hogy a színház valódi erejét a társulat és az abban dolgozó közösség adja.

Szita Károly arról tájékoztatta a társulatot, hogy a jelenlegi finanszírozási konstrukció alapján a színház működése 2029-ig előre tervezhető. Kiemelte, hogy Kaposvár hosszú távon is számít országos jelentőségű színházára. A polgármester bejelentette a jubileumi jutalmazási rendszer megújítását is, amely a több évtizedes szolgálat mellett immár az ötvenéves színházi hűséget is elismeri.

Az évadnyitón két fontos művészeti bejelentésre is sor került. Hargitai Iván állandó rendezőként csatlakozik a Csiky Gergely Színházhoz. A 2026/2027-es évadban Tennessee Williams Az ifjúság édes madara című színművét állítja színpadra, amelynek bemutatóját november 6-án tartják.

Hüse Csaba színművész visszatér a kaposvári társulathoz. Korábban 2012 és 2018, majd 2019 és 2024 között volt a Csiky tagja, és eddig 32 kaposvári produkcióban láthatta a közönség. Az új évadban az Egy csók és más semmi, a Kalucsni, valamint A miniszter félrelép című előadásokban találkozhatnak vele ismét a nézők.

Az új produkciók előkészítése és az olvasópróbák már megkezdődtek. A Csiky Gergely Színház közössége felkészülten és új lendülettel várja a 2026/2027-es évad találkozásait.

Batykó Róbert Cabin Crew című – az acb Galériával való együttműködésben megvalósított – egyéni kiállítása az AI-képkészítést ütközteti a kortárs festészeti gyakorlattal. Tárgyakkal összefolyó testek, hatujjú kezek, megfestett hallucinációk. Batykó, a 2000-es évek közepén induló művésznemzedék egyik legkarakteresebb, legismertebb és legsikeresebb képviselője a repülőgépek biztonsági tájékoztatóit, a „safety card”-okat veszi elő, miközben az AI-iparág egyre ijesztőbbre csavarta fel körülöttünk a tempót. Néző és alkotó együtt ül a technológia fedélzetén, mint a légitársaságok örök személyzete, egy képzeletbeli „cabin crew”, várva az elkerülhetetlent.

Az emeleti privát lakástérben (K2 apartman) bemutatott másik nyitókiállítás, az Új színfolt egy művészettörténti utazásra invitál. A csoportos tárlat – a Jáky Gyűjtemény segítségével – hét évtizeden átnyargalva mutatja be az új színek születésének összefüggésrendszerét, technikai és kultúrtörténeti hátterét. Bár a színskáláról lehet a fizika tudományos nyelvén is beszélni, a valóságban a tónusok nosztalgikus madeleine süteményként idéznek meg korokat, emlékeket és történeteket. A K2 nyitókiállítása az eltűnt színek nyomába ered, és megpróbálja rekonstruálni a friss színélményeket az elmúlt hetven év képzőművészetéből.

A történet a korai Kádár-korban indul, amikor Kondor Béla és Barcsay Jenő újra felfedezte az ikonok aranyát, majd folytatódik az IPARTERV-nemzedék tagjaival (Keserü Ilona, Bak Imre, Nádler István, Fajó János), akik a ’60-as években forradalmi módon próbálták modernizálni a színspektrumot, import festékkel vagy akár műanyaggal. Azt lehetett hinni, hogy nincs már több új sáv a színkörön, de az újabb technológiák újabb színjelenségeket szültek, a fluoreszkáló „neonszínektől” kezdve (Mengyán András), az infrakamerás fotózáson (Horváth Gideon), a RAL-szabványok meghekkelésén (Kristóf Gábor) és a nonotechnológiás ultrafeketén (Koós Gábor) át, egészen a digitális napszín kikeveréséig (Sztojánovits Andrea).

A K2 (Kieselbach Kortárs) egy kortárs képzőművészettel foglalkozó kereskedelmi galéria. Egy olyan kortárs intézmény, amely kutatja, elemzi, vizsgálja és bemutatja az elmúlt 80 év képzőművészetének legjavát, az 1945 utáni post war időszaktól a legfiatalabb mai alkotókig. Friss trendek és történeti mélyfúrások egymás mellett.

A K2 a magyar műkereskedelem hagyományos központjában, a Falk Miksa utcában várja a látogatókat. Több mint 220 négyzetméteres kiállítótere két részből áll: az utcáról nyíló földalatti galériából és a félemeleti privát lakásból (K2 apartman).

A K2 nem követi a Castelli-féle galériás modellt, vagyis nincs leszerződött művészgárdája, hanem nyitott az újdonságokra és a meglepetésekre. Kooperatív: színes kiállítási programjához keresi az együttműködést a művészeti színtér többi részvevőjével. Bár saját profillal rendelkezik, mégis az – aukciókkal, kiállításokkal, könyvek kiadásával foglalkozó – Kieselbach Galéria és Aukciósház részegysége. Elsősorban hazai képzőművészettel foglalkozik, de nemzetközi kitekintéssel.

A K2 művészeti igazgatója Rieder Gábor művészettörténész, kurátor, szerkesztő és tanácsadó. Olyan projektek, könyvek és kiállítások fűződnek a nevéhez, mint a Flash Art, a Budapest Gallery Weekend, az Artkartell, a Pokoli aranykor, a Youhu vagy a Vasarely és Fajó. A K2 mindkét nyitókiállítását kurátorként jegyzi.