Súgópéldány

Az előadás a XIX. század végére, A hattyúk tava születésének korába vezet vissza. De, míg a klasszikus balettműben a hattyúlét a rabság metaforája – az előadásban a szabadságé, megváltódásé, „a jó győzelme a rossz, a fényé a sötétség fölött”.

A palota és a tó romantikus képei helyett egy elmegyógyintézet zárt, szorongató tere fogad minket. Itt él Odette, aki képzeletében hattyú királynőként jár bálban, palotában, múltja és sosemvolt jövője között. Bár teste fogva van, fantáziája nem engedelmeskedik sem a falaknak, sem a kényszerzubbonynak. A fehér ruhák hosszú, megkötött ujjai egyszerre idéznek szárnyakat és bilincseket: mintha a szereplők egyetlen pillanatra rekedtek volna ember és hattyú, valóság és látomás között.

Juronics Tamás olvasatában a jól ismert szereplők kettős életet kapnak. Siegfried nem mesebeli herceg, hanem fiatal orvos, aki az erőszak helyett a türelemben és az emberségben hisz. Rothbart professzor nem pusztán démoni hatalom, hanem a kor gyógyító szándékaiba csomagolt kegyetlenség megtestesítője: gyógyszerekkel, lekötözéssel, hideg vizes kezelésekkel próbál rendet tenni ott, ahol talán épp a rend kényszere okozza a legnagyobb pusztítást. Odile, a fekete ruhás rivális pedig nem egyszerűen külső ellenfélként érkezik. Ahogy a történet rétegei lassan megnyílnak, a néző egyre inkább érzi: a valódi küzdelem Odette belső világában zajlik.

Ettől válik a Fekete hattyú valódi balett-thrillerré. Nem a hangos hatásvadászat, hanem a fokozatosan sűrűsödő feszültség viszi előre. Ki kicsoda ebben a zárt intézetben? Hol kezdődik a gyógyítás, és hol a bántalmazás? Mi az, ami megtörtént, és mi az, amit már csak Odette lát? A darab nem lemond a klasszikus A hattyúk tava szépségéről, hanem más fényt vet rá. A hattyúlét itt nem az átkot és a rabságot testesíti meg, hanem a menekülést, a belső szabadságot és annak a végső helynek a jelképét, ahová a megsebzett lélek még el tud repülni.

Csajkovszkij zenéje ebben az értelmezésben is elementáris erővel szólal meg, de a Szegedi Kortárs Balett mozgásnyelve új idegrendszert ad neki. A színpadon a test beszél: vágyódásról, ellenállásról, rettegésről és arról a törékeny pillanatról, amikor a fájdalomból egyszer csak képzelet lesz. A vetítések, a fények és Bianca Imelda Jeremias jelmezei együtt teremtik meg azt a nyugtalan szépségű világot, amelyben a kórterem ridegsége és a hallucinációk meséje folyamatosan egymásba csúszik.

A Szegedi Kortárs Balett Fekete hattyúja nem illusztrálja a klasszikust, hanem újra kérdez róla. Mit jelent szabadnak lenni, ha a test fogságban van? Lehet-e a képzelet menedék, vagy már maga is csapda? És mi történik akkor, amikor a fehér és a fekete hattyú nem két külön alak, hanem ugyanannak a léleknek két, egymással harcoló oldala?

Augusztus 26-án a Margitszigeten egy érzéki, sötét és mélyen emberi előadás várja a nézőket: Csajkovszkij zenéjével, Juronics Tamás rendezésében, a Szegedi Kortárs Balett szenvedélyes, pontos és megrendítő előadásában. 16 éven felülieknek ajánljuk.

Két ember, akik szinte mindenben különböznek: az egyik rendmániás, a másik trehány, az egyik minden percét beosztja, a másik nem tűr korlátozást, az egyik felmos, a másik összejárkálja… De mi történik, ha ez a két ember összeköltözik? A legszórakoztatóbb vígjátéki helyzetek sora veszi kezdetét!

Neil Simon legtöbbet játszott darabja a Furcsa pár, mely párkapcsolati dráma is lehetne – azonban a két jóbarát, Oscar és Felix komikus duója a történetet ellenállhatatlan vígjátékká varázsolja.

Neil Simon (1927-2018) Golden Globe- háromszoros Tony-díjas amerikai drámaíró és forgatókönyvíró. Több mint harminc színdarabot írt és majdnem ugyanennyi filmforgatókönyvet, többségükben saját darabjai adaptációit. Többször jelölték Oscar-díjra és Tony-díjra, mint bármely más szerzőt. Gyermekkora többnyire boldogtalan és bizonytalan volt. Gyakran keresett menedéket a moziban, élvezte az első nagy mulattatók, köztük Charlie Chaplin alkotásait, és ez ösztönözte, hogy vígjátékíró legyen. 1966-ban egyidejűleg négy sikerdarabját is játszották a Broadwayn, és 1983-ban ő lett az első élő drámaíró, akiről színházat neveztek el New Yorkban.

Az 1965-ben íródott Furcsa pár címszerepében a Centrál Színházban Alföldi Róbertet és Stohl Andrást láthatjuk, akik most először játszanak egy színpadon.

„Azt kell mondjam, hogy 30 éve dolgozunk együtt, de most is meg tudott lepni, és nagyon jó volt vele próbálni, játszani meg csodálatos. Lenyűgöző színész – és nagyon sokat segített. Nagyon szeretem ezt az embert, és nagyon nagy színésznek tartom” – mondta Alföldi Róbert a Stohl Andrással való első közös játékról. „A Furcsa pár elképesztően van megírva. Nem véletlen a népszerűsége több mint 60 éve. És nagyszerű ez a két szerep. Neil Simon nagyon sok mindent belerakott, nagyon mélyről, a saját életéből. Nagyon fontos, hogy nincs könnyű műfaj – igazság van. És fontos, hogy az előadás mai legyen, mai emberek, mai férfiak fájó, ismerős érzéseit mutassa meg. Ma már nem könnyű egyszerűen elmesélni egy történetet. Ma már ez az újszerű. Jól esik játszani, nagyon jó érezni azt a figyelmet, ami a nézőtérről jön felénk” – tette hozzá.

„Régi motorosok vagyunk mindketten, Robi meg én, évtizedek óta barátok, de eddig mindig a rendezőm volt, az igazgatóm. Most végre mind a ketten a színpadon állunk, nincs kecmec, egyenlő pályák egyenlő esélyek. Az olvasópróba után egyszerre kérdeztük, miért nem fordítva osztott szerepet Tamás, belőlünk az következik! De persze, hogy így a jobb! Így komédiázhatunk igazán! Félix és Oszkár: a furcsa pár” – tette hozzá Stohl András.

A további szerepekben olyan nagyszerű színészek láthatók, mint Marton Róbert, Magyar Attila, Mészáros András, Rada Bálint, Domokos Éva Lili és Hermányi Mariann. A darab Puskás Samu és Puskás Dávid vadonatúj fordításában kerül a színpadra. Az előadás díszlettervezője Bagossy Levente, a jelmeztervező Kovács Andrea, a rendező Puskás Tamás.

A szervezők MTI-hez elküldött közleménye szerint az esemény témájának fókuszába azt a köztes állapotot állítja, amikor egy korábbi rendszer már megrendült, de az új még nem alakult ki.

A programban négy külföldi művész budapesti adaptációját mutatják be hazai közreműködőkkel. Mehdi Dahkan marokkói és magyar táncosokkal közösen létrehozott KMs of Resistance című koreográfiája és hangperformansza a légzést az ellenállás és a kollektív cselekvés eszközeként vizsgálja. Wojciech Rybicki Fordított partitúrák című munkája csepeli lakókkal folytatott beszélgetésekből kiindulva tárja fel a városi terek rejtett történeteit és a kollektív emlékezetet.

Elisabetta Consonni (Un)real estate agency című részvételi performansza egy képzeletbeli ingatlanirodán keresztül azt vizsgálja, hogyan válik az otthon egyre inkább pénzügyi eszközzé. Marcos Krivocapich Unreal State című városi sétája pedig a megfigyelési rendszerek és digitális technológiák mindennapi életre gyakorolt hatására reflektál.

A Művész mint Kurátor programban idén a Fuzzy Earth kollektíva meghívására Irene Lucas napenergia-laboratóriuma és közösségi konyhája, a Pop Up Cantina Solar érkezik Budapestre.

A fesztivál Sensing the City programsorozata idén is a városi térbe illesztett művészeti akciókkal foglalkozik. Jody Wood Mobility Garden című interaktív, hordozható kertje az élelmiszer-ellátással kapcsolatos tudás és a közösségi gondoskodás kérdéseit vizsgálja.

Móró Zsófi ERŐ-MŰ (From Red to Green) című projektje az 1988-as Bős–Nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozások emlékét kapcsolja össze a Duna jelenlegi ökopolitikai kérdéseivel. Szabó Kristóf Ecological Backup System című, napenergiával működő köztéri akciója pedig a városi ökológia sérülékenységére és a természet lehetséges jövőjére hívja fel a figyelmet.

A szervezők szerint a fesztivál elsősorban azt vizsgálja, hogyan lehet együtt élni a változással. A programok arra ösztönzik a közönséget, hogy ne csupán szemlélője, hanem alakítója is legyen a körülötte zajló társadalmi és környezeti átalakulásoknak.

Hartung Attila rendező és Iványi Petra producer teljesen független gyártásban készítették el A pokol élővilágát, amelyben a kortárs magyar színjátszás több nemzedéke találkozik. Főszereplője, Henrik (Nagy Márk) vendégként érkezik a Szentiványi család kastélyába egy ünnepi vacsorára; ám valódi szándékait csak a barátnője, a család legfiatalabb lánya (Mészöly Anna) sejti. Az építőipari oligarchacsalád több generáció óta (Cserhalmi György, Alföldi Róbert, Tenki Réka, Lengyel Tamás, Hay Anna) a legfelsőbb politikai és gazdasági körök meghatározó szereplője, és könnyen lehet, hogy ebben a különös játszmában már több lépéssel Henrik előtt járnak. Az este során napvilágra kerülnek a múlt bűnei, és Henrik számára is kiderül, hogy az ember bűntelen lehet, de ártatlan soha.

A pokol élővilága társadalomkritikus hangvétele miatt drMáriás felkérése szinte magától értetődő volt. A művésznek megmutatták a még utómunkálatok alatt lévő filmet, és nagyon tetszett neki az alkotás: „erős, felkavaró, izgalmas. Nagyon fontos és aktuális kérdéseket boncol magas művészi színvonalon, sok pontján ráadásul rokon is a világlátásommal. Azzal, hogy olyan mélyen stigmatizált társadalomban élünk, ahol csak a generációs politikai-ideológiai beidegződések, paranoiák, fájdalmak és vakság kibeszélésével, gyógyításával, feloldásával tudunk egy élhető világot teremteni magunk és az örököseink számára. A pokol élővilága számomra egy nagy és fontos lépés megtételére segít ezen az úton, ezért fontosnak tartom, hogy minél többen lássák.” A Munkácsy-díjas festő visszatérő motívuma, hogy ismert közéleti és kulturális szereplőket a művészettörténet nagy alakjainak műtermébe helyez, saját világukat az adott festő stílusával és látásmódjával ütköztetve. A pokol élővilága teaser plakátján Cserhalmi György, Alföldi Róbert és Mészöly Anna a belga expresszionista festő, James Ensor (1860-1949) világában köszön vissza, mivel Ensor groteszk, maszkokkal, torz figurákkal és baljós társadalmi látomásokkal teli művészete különösen közel áll a film hangulatához.

drMáriás munkásságára főleg a harsány és kritikai hangvétel, valamint a kelet-európai identitásból, történelmi és politikai sajátosságokból fakadó létkérdések jellemzők. Amikor drMáriás megnézte a filmet, Hartung Attila inkább be sem ült a vetítőbe, mert nem akarta zavarni őt a jelenlétével. „Utána leültünk és hosszasan beszélgettünk az ország helyzetéről, politikáról, művészetről. Gyorsan kiderült, mennyire hasonlóan látjuk a világot. A festmény elkészültét közös ötletelések előzték meg, de igyekeztem csak partvonalról segíteni a folyamatot, és csak akkor jelen lenni, amikor szükség volt rá, hogy elmondjam a gondolataimat. Azt szerettem volna, ha a ráhatásom nélkül, az ő víziója születik meg a filmre és korunkra reflektálva” – mondta Hartung.

A pokol élővilága 2026. november 26-án kerül országosan a mozikba, forgalmazója a Mozinet.

A történet Gregory Maguire regényét veszi alapul, amely az Óz, a csodák csodájából ismert világot, szereplőket helyezi új nézőpontba. Fő kérdése a jó és a rossz viszonya: hol kezdődik az egyik és hol végződik a másik.

A jóságos boszorkány, Glinda (Tóth Angelika) és a gonosz, nyugati boszorkány, Elphaba (Stéphanie Schlesser) sorsa diákkorunkban, a Shiz egyetemen „keresztezi” egymást, amikor szobatársak lesznek. Kezdetben ellenfelek, de a történet előrehaladtával elválaszthatatlan barátnőkké válnak.

A mesevilágot az abba beszivárgó emberi hatalomvágy, a Varázsló (Hevér Gábor) karaktere forgatja fel fenekestül. A „függöny mögötti” kis alak egyáltalán nem olyan hatalmas, mint amilyennek mondja magát: és amikor ezzel Elphaba szembesíti, tesz róla, hogy a lányt hiteltelenítse, és az emberek Óz-szerte ellenségként kezeljék. A titok, a külcsín mögötti szélhámosság nem tudódhat ki semmi áron.

A Wicked egyik legnagyobb érdeme, hogy meseszerűen, játékosan jár körbe olyan témákat, mint a másság és kirekesztés, önmagunk elfogadása, az igaz szerelem vagy éppen tömegeket manipuláló, ellenségképekkel kormányzó hatalom.

Tóth Angelika hitelesen játssza a naiv, önimádó karakterként induló Glindát, aki ahhoz van szokva, hogy az élettől mindent megkap, amit csak akar. Feltűnősködő, sipítozó, és eléri, hogy mindig rá irányuljon a figyelem, amikor csak megszólal. A darab végére, Elphabával kötött barátsága segítségével egy sokkal érettebb, nem csak magára, hanem az őt körülvevőkre is gondoló emberré válik, aki korántsem hisz már el mindent, amit mondanak neki.

Ellenpólusa, az Elphabát játszó Stéphanie Schlesser egy nagy kérdőjel volt a számomra: kíváncsi voltam, hogy lesz képes ilyen rövid idő alatt megbirkózni egy magyar nyelvű főszereppel – ráadásul egy olyan főszereppel, amelyben az első felvonást záró Defying Gravity dalt az egyik legnagyobb kihívást jelentő Broadway-slágernek tartják, a magas hangok és a közbeiktatott levegővételek hiánya miatt. A színésznő igazi, kellemes csalódás volt: ahogy ilyenkor mondani szokás, jobb volt a kiejtése, mint néhány magyarnak, akinek ez az anyanyelve, az akcentusa csak ritkán érződött a szövegen, de akkor is csak hozzátett a darabhoz, még inkább kiemelve Elphaba másságát, különcségét.

A szereplőgárda, ahogy azt az Erkel Színháztól már megszokhattuk, neves és elismert művészekből áll. Koltai-Nagy Balázs a nagydumás, de annál érzelmesebb Fiyero hercegként szerelmi háromszöget alkot a két barátnővel. Udvaros Dorottya Madame Morrible-ként és Csonka András Dr. Dillamond kecskeprofesszorként Elphaba mentoraivá válnak. Az Óz, a csodák csodájából ismert szereplők is felbukkannak: a szívét elveszítő szerelmes mumpic (Puskás-Dallos Péter), a musical verziójában kerekesszékes boszorkány, Nessarose (Pásztor Virág) vagy éppen Dorothy (Bertalan Dorka), és a kiskutyája, Totó (Chips).

A látványos, monumentális díszleteket és az abba beleolvadó jelmezeket Erkel László Kentaur alkotta meg, akinek, saját bevallása szerint is egyik legnagyobb munkája ez a mostani.

Az előadás a grandiózus látványvilág létrehozásának érdekében rengeteg technikai megoldással élt, amelyeknek úgy kellett jelen lenniük, hogy lehetőség szerint a néző számára minél tovább rejtve maradjanak. A nézőtér felett kifeszített drótpálya például először csak akkor vált észrevehetővé, amikor Glinda végighaladt rajta a buborékjában. És ugyan ezek a „trükkök” egy idő után már nem hatottak az újdonság erejével, mégis újra meg újra képesek voltak megteremteni a varázslat illúzióját.

Smaragdváros, a Shiz és a többi helyszín, amit Ózból látunk, szintén grandiózus elemekből áll össze, élettel pedig Túri Lajos Péter koreográfiája, az Erkel Színház tánckara, továbbá a Szegedi Szabadtéri Játékok statisztái töltik meg. A mozgásuk az egész színpadképet nézve is gyönyörű, de ha megpróbáljuk leszűkíteni a figyelmünket egy-egy táncosra, már az is úgy érződik, mintha minden egyes apró karakternek saját személyisége, saját élete lenne, és nem csak egy nagy egész részét képeznék.

A színészek gyakran a nézősorokba is kisétálnak, interaktálnak a közönséggel, és egy percre sem esnek ki a szerepből: különösen kiemelném azt a két szárnyas majmot, akik nemcsak a felső sorokba majomkodták fel magukat négykézláb, hanem még a művészek hátsó lejáratáig is folytatták útjukat, miközben körülszaglásztak, megnéztek maguknak minden nézőt.

A díszletben egyedül a második felvonásban megjelenő „barátságfal” hat furcsán, oda nem illően. A rendezői ötlet a közönség bevonása volt oly módon, hogy a szünetben az egyik fotófalnál készített „barátságképekkel” a nézők viszontláthassák magukat a nagy finálé előtt a hátsó kivetítőn, Glinda és Elphaba duettje közben. Én, aki nem jártam arra a szünetben, és csak említésből hallottam a „barátságfalról”, nagyon idegennek éreztem ezt az elemet, megtörte az színpadi immerziót. Azonban biztos volt olyan néző, akinek tetszett, az Erkel megszokott showműsoros, nézőmágnes stílusához pedig kifejezetten illett.

A magyar fordítástól nagyon féltem, mert nem sokkal az előadás előtt találkoztam a netflixes verzió magyar feliratának félrefordításával. A Galambos Attila-Szente Vajk által készített változat azonban már az elején eloszlatta a kételyeimet: amikor meghallottam, hogy az egyik kedvenc dalbetétemet, a Loathing-ot (magyarul iszony, utálat, undor) Émelyre fordították, tudtam, jó kezekben van a szöveg. Szintén dicséretes, hogy a darab szójátékainak, egy-egy karakter szándékosan mesterkélt nyelvhasználatának is teret adtak. A színpad két szélén kivetítőkön vetítették az angol változatot: összehasonlítási alapnak tökéletes volt.

A musical néhány ponton szenvedett csak a szabadtéri színház szinte kikerülhetetlen átkaitól (egyszer-egyszer berecsegő mikrofon, visszhangzó hangosítás, sorban állást elkerülni akaró, tapsrend alatt kisiető nézők), de Szente Vajk rendező és színházigazgató csapatának sikerült ezen hátráltató körülmények ellenére is egy olyan előadást összehozni, amely méltó utódja az eredeti Broadway musicalnek.

A Wicked nemsokára Budapesten is látható lesz, az Erkel Színházban decembere 4-én lesz a hazai, kőszínházi bemutatója. A mostani színészekhez váltott szereposztásban olyan nevek csatlakoznak, mint Veres Mónika Nika, Venczli Zóra, Csobot Adél, Veréb Tamás, az augusztus 20-án Boq szerepében már bemutatkozó Braga Nikita, Szabó P. Szilveszter, illetve Náray Erika.

A Gólem Színház 21. évadának első bemutatója az Életbenléti igazolás. A 2017-ben Tel-Avivban nagy sikerrel bemutatott darab európai ősbemutatóját Roy Horovitz rendezi, a főszereplők: Egri Márta, Hay Anna és Szamosi Zsófia. Bemutató: 2026. szeptember 17.

A világ leggyilkosabb humorú túlélőjének és a világ legprecízebb német bürokratájának összecsapása: Reich Klára Európából indult, s egy rövid auschwitzi kitérő után érkezett meg Ausztráliába. Az elmúlt 60 évben évente egyszer meg kell jelennie a német nagykövetségen, hogy aláírja a Lebensbescheinigungját, azaz az életbenléti igazolását. Mert maga a tény, hogy ott van, él és lélegzik – nem elég. Az aláírás is kell. Az utóbbi 40 alkalommal Hilda, a lánya is elkíséri. Így 1998-ban is, amikor egy új tisztviselő, Heidi Rommel érkezik a konzulátusra. Egy pillanat alatt minden megváltozik.

A szezonban ismét fontos szerepet kapnak a kortárs zsidó kultúra és a társadalmi kérdések. Október 2-án, Szukot ünnepének utolsó estéjén negyedik alkalommal rendezik meg a Nyitott Sátrak Éjszakáját, amelyen négy különböző helyszínen kortárs zsidó irodalmi művek hangzanak el. Novemberben érkezik a Soha többé – mindörökké, O. Horváth Sári első rendezése a Gólemben. A produkció egy allegorikus főszereplő, egy hitlervakfutrinka történetén keresztül vizsgálja a gyűlöletkeltés politikai és társadalmi mechanizmusait. Az előadás író-rendezője O. Horváth Sári, a monodrámát Boncz Ádám játssza.

 Decemberben a társulat Állatok címmel mutat be új előadást Bernard Malamud A zsidómadár és A beszélő ló című novellái alapján. Mi a közös egy new york-i varjúban, aki saját magát zsidómadárként látja és Abramowitzban, a cirkuszi beszélő lóban, azonkívül, hogy zsidók? Játsszák: Dajka Szúra Szeréna, Hencz András, Nádasi Iván, Sipos Vera Az évadban különleges és egyszeri eseményként december 30-án érkezik A „Nagy” Zsidó Kabaré, Nagy Endre, a magyar kabaré atyjának 2027-ben esedékes 150. születési évfordulója alkalmából.

A 21. évadtól repertoárra kerül egy interaktív long-form improvizációs előadás, az Apropó – kóser verzió, a Gólem és az Imposztor Színházi Társulat közös produkciójaként. A repertoár része marad a LICHT, a TÁP Színház és a Gólem koprodukciójában készült Mehr Licht!, valamint a TÁP Színház–FÜGE Produkció Roletti, avagy Jakab és János legendás barátsága című előadása is. A Gólemben jelenleg egyszerre három Vinnai András által jegyzett produkció – a Lefitymálva, a Lefitymármegint és a Roletti – is látható. Megnyílik a GóleMűhely! A szeptemberben nyíló GóleMűhelynek köszönhetően a Gólem még több lehetőséget tud biztosítani a nem zsidó tematikájú előadások befogadására.

Október 16-án a KVTársulat bemutatja Gondviselés című új produkcióját, melynek író-rendezője Háda Fruzsina. A fikciós dokumentumdráma a magyar büntetés-végrehajtásban dolgozókkal, fogvatartottakkal, hozzátartozókkal, valamint egyházi és civil szervezetekkel készített interjúk alapján vizsgálja, hogyan változik meg egy ember és környezete élete egy börtönbüntetés következtében.

A repertoáron marad a Karaván–Antikart produkciója, A gránátalmafák alatt is, amely egy identitását és vallási gyökereit kereső fiatal történetén keresztül beszél családról, hitről és újrakezdésről. Zsidó kultúra az asztalnál is A 21. évadban tovább bővülnek a Gólem gasztronómiai programjai is. A népszerű Helló, Sábesz! estek szeptembertől sorozattá alakulnak, két tematika – ünnepek és városok – köré szervezve. A program a gasztronómiát, a kultúrát és a közösségi élményt kapcsolja össze: egyfajta „szabadegyetem és családi vacsora” találkozása, ahol az étel mellett a zsidó kultúra is főszerepet kap. Októbertől indul a SÁBESZ PAKK is: minden hónap első péntekjén teljes sábeszi vacsora rendelhető elvitelre. Emellett visszatér a péntekenkénti babkarendelés is.

Fesztiválok egész évadban A Gólem társulata a 21. évadban több fesztiválon is találkozik a közönséggel. Augusztus 25-én a VIDOR Fesztiválon a Lefitymármegint című előadás látható, szeptember 5-én a Pozsonyi Pikniken a FIDELIO Színpódiumon felolvasás lesz hallható, szeptember 6-án pedig ismét megrendezik a Sálom utca kortárs zsidó kulturális és művészeti fesztivált a Csányi utcában. Az idei esemény témája a szeretet és a szerelem. Szeptember 13-án jön a Sálom, ABONY! fesztivál, a Gólem Színház és Abony Város Önkormányzatának közös kulturális és gasztrofesztiválja, november 6–8. között pedig első alkalommal rendezik meg az EFF – Erzsébetvárosi Függetlenek Fesztiválját.

Az ötfős összefogásban megvalósuló eseménysorozatnak a Gólem mellett a Bethlen Téri Színház, a KV Társulat, az RS9 Színház és az Imposztor Színházi Társulat is szervezője. A szezon végén, 2027 márciusában ismét érkezik a Purimi Sütinap, amelyet a Gólem Központ a Csányi5-tel, a MAZS Alapítvánnyal és a KULT7-tel közösen szervez. Megújult a Gólem weboldala Az új évad kezdetére megújult a Gólem Színház és Központ weboldala is. Az új oldalon elérhető a 2005-ig visszakereshető archívum, a havi műsor naptára, valamint az új társulati portrék. A fejlesztés több mint egy év munkájának eredménye. A Gólem 21. évada tehát egyszerre épít a színház zsidó kulturális identitására, nyit az új alkotók és közönségek felé, és a színházi előadások mellett gasztronómiával, irodalommal, zenével és fesztiválokkal is várja a közönséget.

„Amikor 2013-ban Szent István koronázásával elindítottuk ezt a sorozatot, tulajdonképpen egy színházi képeskönyv első lapját írtuk meg. Azóta évről évre a történelmünk újabb fejezeteit írjuk bele ebbe a könyvbe” – fogalmazott a darab írója és rendezője, Szikora János. „III. Andrással lezárult az Árpád-ház története, majd Károly Róberttel megkezdődött az Anjouk korszaka. Nagy Lajos ennek a történetnek a folytatása, hiszen apja örökébe lépve ő vitte tovább azt az országépítő munkát, amelyet Károly Róbert megkezdett. De amikor elkezdtem foglalkozni az életével, hamar rájöttem, hogy ebből nem lehet hagyományos életrajzi előadást írni. Uralkodásának csaknem negyven éve alatt annyi minden történt vele és körülötte, hogy azt egyetlen színházi este képtelen lenne befogadni. Ezért döntöttünk úgy, hogy nem az egész életét próbáljuk elmesélni, hanem egy olyan eseményen keresztül mutatjuk be, amelyben egész személyisége tükröződik. Ez pedig testvére, Endre meggyilkolása Aversában és az azt követő eseménysor.”

A XIV. század derekán egész Európát megrázta a hír: brutális körülmények között meggyilkolták Nagy Lajos öccsét, Endrét, mielőtt Nápolyban királlyá koronázhatták volna. Európa uralkodói elítélték a merényletet, a helyzet megoldásában azonban magára hagyták a fiatal magyar királyt. Bosszút állni, de közben lovagiasnak maradni – szinte teljesíthetetlen feladat elé került az akkor alig három éve uralkodó Nagy Lajos.

A produkció egyben új fejezetet nyitott a Székesfehérvári Királyi Napok koronázási játékainak több mint egy évtizedes történetében. A korábbi években a középkori koronázási liturgia és az adott uralkodó életének meghatározó eseményei egyetlen szertartásjátékban kapcsolódtak össze. Idén ez a két réteg különvált: a hajdani koronázó bazilika helyén, a Nemzeti Emlékhelyen önálló szertartásjáték idézi meg a középkori magyar királykoronázás liturgiáját, míg Nagy Lajos története önálló színházi produkcióként került színre a Bartók Béla téren.

A Hűség és árulás – Epizódok Nagy Lajos király életéből című előadásban Nagy Lajos szerepében Lajcsik Domonkost láthatja a közönség. Öccsét, Endrét Ficsor Milán, Nápolyi Johannát Patonai Panna játssza. Sarádi Zsolt VI. Kelemen pápa, Kiss Diána Magdolna Piast Erzsébet, Ballér Bianka Valois Katalin szerepében lép színpadra.

A nagyszabású előadás szereplőgárdáját a Vörösmarty Színház színművészei, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatói, a Szabad Színház művészei, valamint a Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei Színjátszó Táborának határon túli magyar fiataljai alkotják. Utóbbiak részvétele már évek óta fontos része a koronázási játékoknak: a történelmi múlt megidézése így nemcsak színpadi eseménnyé, hanem a Kárpát-medence magyar fiataljainak közös élményévé is válik.

A produkció látványtervezője Szendrényi Éva, jelmezeit Budainé Hajdu Mónika állította össze. Az előadás koreográfusa Rovó Tamás, a videóanimációkat Torma Sándor készítette. A produkció írója és rendezője Szikora János.

A Hűség és árulás augusztus 17-re meghirdetett előadása a kedvezőtlen időjárás miatt elmaradt, pótlására augusztus 19-én, szerdán 21 órakor kerül sor a Bartók Béla téren.

Stephen Schwartz számára alkotóként éppen az tette különösen izgalmassá a szegedi Wickedet, hogy a produkció non-replica előadásként nem a Broadway eredeti változatának látványvilágát és színpadi megoldásait követi, hanem az Erkel Színház produkciója - több mint húsz évvel a premier után - egy új rendezői vízió mentén, saját szemszögből gondolja újra a történetet. „Ez egy nagyon izgalmas rendezői vízió. Szente Vajk rendkívül fantáziadús rendező, és nagyon friss és nagyszerű dolgokat csinált, amelyek megleptek és izgalmasak voltak számomra” – mondta Schwartz. A zeneszerző elmondta, hogy Szente Vajk és alkotótársai teljes szabadságot kaptak a produkció megtervezésében és színpadi megvalósításában, és ezt a lehetőséget ki is használták. „Rengeteg mindent láttam tegnap este, ami meglepett és örömmel töltött el." A rendezői koncepció mellett a látványvilágot, a különleges effekteket és a szereplők közötti kapcsolatokat is kiemelte: „A kapcsolatok ebben a produkcióban igazán gyönyörűek.”

Különleges élményt jelentett számára a Dóm téri helyszín is. A szegedi előadás a Wicked történetében az első szabadtéri produkció, amelyben a valódi égbolt és a színpadon megjelenő képek különleges módon kapcsolódnak össze. Schwartz szerint Szente Vajk nagyszerűen használta ki a szabadtéri helyszín adta lehetőségeket. „Az eredeti előadáshoz képest is sokkal többféle káprázatos színpadi varázslat jelenik meg” – tette hozzá. A magyar változat megszületésénél fontos szempont volt, hogy a fordítás egyszerre őrizze meg az eredeti szöveg jelentését és működjön természetesen magyarul. A párbeszédeknél arra is figyeltek, hogy a magyar közönség számára érthetőbb legyen az Óz, a csodák csodája kulturális háttere, amely az Egyesült Államokban az 1939-es filmnek köszönhetően jóval ismertebb.

A Wicked középpontjában Elphaba és Glinda története, barátsága és egymáshoz fűződő kapcsolata áll, miközben a musical olyan témákat érint, mint az előítélet, a másság elfogadása és a közösséghez tartozás. Schwartz szerint ezek az üzenetek ma is erősen hatnak. A magyarországi bemutató Schwartz számára személyesen is különleges. Mivel felmenői az Osztrák–Magyar Monarchia területéről származnak, így családja több generáció óta kötődik a régióhoz. „Bizonyos értelemben kicsit olyan érzés, mintha a családomnak csinálnám az előadást. Remélem, hogy a magyar közönség ezt érezni fogja, és élvezni fogja, és izgalommal tölti majd el, és megérinti az előadás.”

Az előadásokat még augusztus 20-21-22-én lehet látni a Szegedi Szabadtéri Játékokon, majd decemberben beköltözik az Erkel Színházba.

2026. augusztus 27-én 20.30-kor a veszprémi Óváros téren Olasz Renátó Minden csillag című független alkotásával nyit a megújult Veszprém-Balaton Filmpiknik. Egy testvérpár, Bianka és Milán Budapesten élnek, de hosszú évek után hazamennek vidékre, hogy újra találkozzanak a gyerekkori barátaikkal. Muszáj szembesülniük a kérdéssel: tizenévesen ilyennek képzelték el az életüket?

Idén nyolc helyszínen – Veszprémben a Hangvillában, a CODE Digitális Élményközpontban, az Expresszóban, a FOTON Audiovizuális Központban, a Nyárkertben, és az Óváros téren, Balatonfüreden pedig a Vaszary Villában és a Balaton Moziban – pezsdül az élet a fesztivál ideje alatt.

Több közönségtalálkozó is színesíti majd a programot, így például augusztus 27-én a Vaszary Villában a Tyúk című humoros és szívmelengető alkotás 21 órakor kezdődő vetítése után, a nézők Pálfi György rendezőt kérdezhetik a tyúkkal való forgatás kihívásairól.

Augusztus 28-án 13 órakor a Hangvillában a Lechner című dramatizált dokumentumfilm a neves szecessziós építész, Lechner Ödön és családja történetét mutatja be. A vetítés után a közönség találkozhat a film női főszereplőjével, Szamosi Zsófiával. Aznap ugyanott, 22.30-kor az idei év legsikeresebb filmje, a Szenvedélyes nők lesz látható Balsai Móni, Básti Juli, Lengyel Tamás és Scherer Péter főszerepésével. A film után beszélgetés Herendi Gábor rendezővel.

Augusztus 29-én 19.30-kor a Hangvillában premier előtt lesz látható Dobó Kata és Szilágyi Fanni filmje, a Még egy kívánság. Takács Juli zenei menedzser hétköznapjai gyökeres fordulatot vesznek, amikor kezébe kerül egy kívánságfüzet, amivel bármit eltüntethet a világból. A vetítés után a közönség találkozhat a rendezőkkel, valamint Hermányi Mariann, Kádár L. Gellért és Trill Beatrix főszereplőkkel.

A gyerekeknek is érdemes lesz ellátogatni a fesztiválra. Augusztus 27-én 14 órakor és 28-án 20.30-kor a FOTON-ban vetítik a Dargay Attiláról szóló portérfilmet, mely soha eddig nem látott felvételekkel, rajzokkal mutatja be a legendás rajzfilmrendezőt. Dargay Attila Jókai Mór regényéből, A cigánybáróból és saját édesapja valódi története által ihletve készítette el a magyar animáció egyik legkiemelkedőbb remekművét, a Szaffit, mely augusztus 29-én 13 órakor lesz látható a FOTON-ban. Vele egyidőben a Csongor és Tünde pereg majd a balatonfüredi Balaton Moziban.

2026. augusztus 27–29. között Veszprémben és Balatonfüreden mintegy hetven játék- és dokumentumfilmmel, gazdag kisjáték- és animációs filmes válogatással várja a közönséget a megújult Filmpiknik, ahol szakmai programok és koncertek is színesítik majd a kínálatot. A filmekre a honlapon keresztül csupán 500 Ft-ért már válthatóak jegyek.