Súgópéldány

„A Füri ZeneTérrel közös kezdeményezésünk egy régen tervezett fejezetet nyit az Erkel univerzumában” – mondta Szente Vajk, a színház igazgatója. „Az együttműködés alapvető küldetése, hogy a kevesebb lehetőséghez jutó családokhoz is eljuttassa a közös éneklés és az alkotás örömét” – tette hozzá a musicalszínház vezetője.

A program alapítója Puskás-Dallos Péter, az Erkel Színház csapatának tagja, aki nem csupán a nevét adja a kezdeményezéshez, hanem a foglalkozásokon a gyerekekkel és a szülőkkel együtt énekelve aktív részese is lesz a folyamatnak. „A Füri ZeneTérrel mindig is az volt a célunk, hogy megmutassuk, a zene nem luxus, hanem egy olyan közös nyelv, ami mindenkinek jár. Fantasztikus érzés, hogy az Erkel Színházzal összefogva most még több családnak adhatjuk át az élményalapú, felszabadult zenélés varázsát. Várunk mindenkit az Erkelben, ahol egy csodálatos zenepedagógussal, élő zenekarral és meglepetés popsztárokkal muzsikálhatunk majd együtt” – mesélte Puskás-Dallos Péter.

A Füri ZeneTér by ERKEL szakmai hátteréért a musicalszínház elismert művésze, Vágó Zsuzsi felel, aki a kórusfoglalkozásokat vezeti majd. A repertoár összeállításakor különös figyelmet fordítottak arra, hogy olyan dalokat tanuljanak meg a résztvevők, amelyeket a gyerekek a mindennapokban is egyébként szívesen hallgatnak. Az esemény különlegessége, hogy szorosan bevonja a szülőket is, így a zene nem csupán a gyerekek „különórája”, hanem egy közös családi programmá válik. Az első Füri ZeneTér by ERKEL vendége Dánielfy Gergő, aki A Dal 2018 felfedezettjeként vált országosan ismertté, és azóta a hazai könnyűzenei élet egyik meghatározó, sokoldalú egyénisége.

A Füri ZeneTér by ERKEL csapata egyelőre havonta egyszer találkozik majd az Erkel Színházban, ahová minden általános iskolás gyereket és családot szeretettel várnak. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A további részleteket és a regisztrációval kapcsolatos információkat az Erkel Színház weboldalán lehet megtalálni.

„A 2027-es line-up első csomagjával szerettük volna megmutatni, hogy a fesztivál megőrzi azt a műfaji sokszínűséget, amely a védjegyévé vált – a hiphoptól és az R&B-től kezdve az underground elektronikán át a gypsy-punkig” – mondta Csiszár Virág, a Sziget booking menedzsere. „A most bejelentett nevek közt egyértelműen a kortárs stadionrock, a nyers post-punk és a karizmatikus pop/soul-hangzás kerül előtérbe, amit a gitárenergia és az élő zenei élmény határoz meg” – tette hozzá Virág.

A Fontaines D.C. koncertjei – minden kétség nélkül – a világ legizgalmasabb élő produkciói közé tartoznak. A nemrég megjelent, Dopamine Chamber című legújabb stúdióalbumával jövőre a Szigetre érkező formáció közönsége egy olyan katartikus, nagyszínpados fellépésre számíthat, ahol a frontember, Grian Chatten hipnotikus színpadi jelenléte és a zenekar stadionrock-léptékű energiája fuzionál. Egy feszült, költői és felejthetetlen zenei utazás a fesztivál Nagyszínpadán, amely garantáltan az év egyik legintenzívebb élő produkciójának ígérkezik.

A Netflix Pop Star Academy című sorozatából megismert, az Egyesült Államokból, Európából és Ázsiából 2024-ben verbuválódott nemzetközi lánycsapat, a Katseye valóságos üstökösként robbant be a köztudatba: a TikTok az Év Globális Előadójának választotta őket, kétszeres GRAMMY-jelöltek lettek, az American Music Awards-ról pedig tripla győzelemmel távoztak. Miután a világturnéjukra az összes jegy mindössze 48 óra alatt elkapkodták a rajongók, augusztusban a Sziget közönségén a sor, hogy élőben is átélje a Coachellát is megjárt, elképesztő energiájú és magabiztos produkciójukat, amely garantáltan egy felejthetetlen, grandiózus popünnepet varázsol a Hajógyári-szigetre.

A Szigetre érkezik jövőre Dél-London legújabb büszkesége, a GRAMMY- és BRIT-díjas Lola Young is. A mindössze 2025-ben a globális fősodorba berobbanó énekesnő Messy című, kétszeres platinalemezes kulturális mérföldkövével szinte azonnal letarolta a világ slágerlistáit és mára bőven egymilliárd feletti streaming-lejátszásnál jár. Legújabb, I’m Only F**king Myself című stúdióalbumának az önelfogadásról szóló himnuszaival garantáltan megénekelteti és megbabonázza majd a Sziget közönségét.

A könnyed gitárpop slágereiről ismert ausztrál duó, a Royel Otis az utóbbi évek egyik leglátványosabb globális felemelkedését produkálta. Miután debütáló albumukkal, valamint a több százmilliós megtekintésű feldolgozásaikkal letarolták a világ slágerlistáit, a rangos ARIA Awards-ról már a „Legjobb zenekar” és a „Legjobb rockalbum” díjaival távoztak, majd a hickey című stúdióalbummal végérvényesen az évtized egyik legfontosabb indie-pop/rock formációjává váltak. A Coachellát is megjárt duó több mint 200 000 eladott jeggyel és világ körüli telt házas turnéval a háta mögött érkezik a Hajógyári-szigetre, hogy fülbemászó dallamaival és keserédes humorával megkoronázza a Sziget élő zenei ünnepét.

A Sofi Tukker Sophie Hawley-Weld és Tucker Halpern alkotta GRAMMY-jelölt duó a globális dance-színtér egyik legkeresettebb formációja, akik olyan multi-platina slágerekkel hódították meg a világot, mint a Purple Hat vagy a Best Friend. Zenéjük a lüktető house ritmusok és a mély brazil zenei hatások ellenállhatatlan fúziója, amely a látványos vizuális esztétikájukkal párosulva alkot tökéletes egészet. Robbanékony, műfajokat ötvöző élő fellépéseikről ismertek, és szinte az összes jelentős fesztiválon megfordultak a Coachellától a Tomorrowlandig.

A Sziget első bejelentéséből az is kiderül, hogy az IDLES is jön a 2027-es fesztiválra. A feszült riffjeiről, kíméletlenül őszinte szövegeiről és katatón energiájú színpadi jelenlétéről ismert bristoli csapat készen áll, hogy porig rombolja, majd újra felépítse a Hajógyári-szigetet.

A 2012-es megalakulásuk óta az öttagú Nothing But Thieves formáció egy hihetetlenül elkötelezett globális rajongótábort gyűjtött maga köré, ami milliárdos streaming-lejátszásban, 1,2 millió eladott albumban, valamint számos arany- és platinalemezben nyilvánul meg világszerte. A hátuk mögött lévő top 10-es albumaikkal párhuzamosan élő fellépéseik mérete is felnőtt a slágerlistás sikereikhez. Világszerte több ezer koncertet adtak már; 2017-ben a szigetes fellépésüket egy baleset miatt voltak kényszerűek lemondani, de 23-ban, akkori friss hanganyagukkal léptek fel hatalmas rajongótábor előtt. Azóta nemrég kijött legújabb, ötödik stúdióalbumuk, amit idén a Sziget közönsége élőben is meghallgathat.

A rockzene és a brit gitárzene legújabb generációja is hangsúlyos szerepet kap az idei line-upban, ráadásul igazi sztárcsemetékkel. A fesztiválra érkezik az Egyesült Királyság rohamtempóban feltörekvő grunge-rock formációja, a Villanelle. A 2023 nyarán alakult trió – amelynek frontembere nem más, mint Gene Gallagher, az Oasis-legenda Liam Gallagher fia – a grunge-revival hullámot lovagolja meg. Igazi különlegessége, hogy már azelőtt futószalagon adták a telt házas koncerteket a szigetországban, hogy egyetlen hivatalos dalt megjelentettek volna, a nemrégiben kiadott Measly Means című debütáló EP-jükkel pedig végérvényesen bebizonyították, hogy készen állnak a legnagyobb fesztiválszínpadok meghódítására is.

Szintén érkezik a 21 éves londoni énekes-dalszerző, Cruz Beckham és zenekara, a The Breakers is. David és Victoria Beckham legkisebb fia kilenc évnyi háttérmunka után tavaly év végén robbant be OPTICS című dalával, idén februárban pedig már telt házas londoni klubkoncerteken és a Reading & Leeds fesztiválokon bizonyította, hogy a Beatles és a klasszikus brit vonal előtt tisztelgő, zajos, hangos és szűretlen rockzenéje a műfaj legígéretesebb jövőbeli bástyája.

Ezzel még nem ért véget a mostani bejelentés, hisz a sorban még ott van az élő produkcióval érkező Bicep elektronikus zenei duó, a Sziget közönségét már többször megpörgető Gogol Bordello, az amerikai énekes-dalszerző Kelis, a holland DJ/producer Chris Stassy, a svéd énekesnő Tove Lo, az ausztrál rapper Genesis Osuwu, a német indie-pop formáció, a Rikas és az ír indie rock/alt-pop lánybanda, a Florence Road, a nemzetközileg elismert szlovén house és techno DJ, producer, Brina Knauss, Kevin de Vries, a német DJ és elektronikus zenei producer, aki a melodic techno műfaj egyik meghatározó alakjává vált, valamint Quest, a sötét, atmoszférikus hangzásáról és letaglózó fesztiválszettjeiről ismert underground techno és electro DJ, producer.

A salgótarjáni színház új produkciója november 12-én, csütörtökön 19 órától a József Attila Színházban vendégszerepel.

Szarka Tamás a kiemelkedő sikert aratott premier után köszönetet mondott a Príma Díjjal, Vastaps-díjjal, Förster Innovációs Innovációs Díjjal és T. Pataki Emlékgyűrűvel elismert Susán Ferenc rendezőnek, valamint az előadás alkotóinak és előadóinak. A Ghymes Együttes alapítója így fogalmazott: „Eddig is szerettem Nógrádot, de ezentúl imádni fogom.”

Cene Katalin, a Zenthe Ferenc Színház igazgatója hangsúlyozta, hogy a jövőre 15 éves salgótarjáni teátrum összekapcsolja a Nógrád megyében magas színvonalon működő alkotói közösségeket. Mint ahogyan kifejtette, a kiemelkedő művészi tehetség, a jól megalapozott szakmai tudás és az inspiráló alkotói energia lehetőséget teremt arra, hogy a Zenthe Ferenc Színház összefogja a térségben a különböző művészeti csoportokat és intézményeket, amelyeknek egyetlen közös célja, hogy olyan értékes gondolatokat, hiteles érzelmeket és katarzist nyújtó pillanatokat teremtsenek a nézők számára, amiket magukkal vihetnek és a mindennapjaikban elkísérik őket.

Az előadást megtisztelte jelenlétével ifj. Zenthe Ferenc, a Salgóbányán született Zenthe Ferenc, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész fia.

Az Esthajnal című zenés színmű Maxim Gorkij 1892-ben megjelent Makar Csudra című romantikus hangvételű, tragikus elbeszélésére, valamint A cigánytábor az égbe megy című 1976-os ikonikus filmre épül. A cigány Rómeó és Júliaként is ismert darab Esthajnalról, a gyönyörű, öntörvényű cigánylányról és Lojko Zobarról, a büszke cigányfiúról szól, akik első pillantásra egymásba szeretnek, azonban mindkettőjüknek olyan erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, inkább belehalnak. A cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét megidéző előadás zenei világa az autentikus cigányzenében gyökerezik, szcenikus aláfestő muzsikával és szimfonikus zenei szövettel gazdagítva. Mint ahogyan maga a cselekmény, a produkció zeneisége is sűrű szövésű, sodró lendületű, olykor féktelenül energikus és fájdalmasan érzékeny, feledhetetlen élményt nyújtva a közönségnek.

Az erdő zenéjében a természet egyszerre mutatja meg nyers erejét és törékeny szépségét. A siketfajd keresése egészen Norvégiáig vezeti a családot, miközben a vadon hangjai – bőgő szarvasok, neszező baglyok – kíséri őket. Munier filmje érzékenyen mesél arról, hogyan öröklődik tovább a természet iránti figyelem és szeretet generációról generációra.

A francia természetfotós és dokumentumfilm-rendező már a gyermekkorát is a Vogézekben töltötte, ahol édesapjától tanulta meg a vadon élő állatok megfigyelését és fotózását. Munkája során a világ számos távoli vidékén megfordult, fényképei többek között a National Geographic magazinban is megjelentek. A világ egyik legrangosabb természetfotós-versenyén, a Wildlife Photographer of the Year megmérettetésen három egymást követő évben (2000, 2001, 2002) nyerte el az Eric Hosking-díjat. 

Marie Amiguet-vel közösen rendezett A hópárduc (2021) című filmje 2022-ben elnyerte a legjobb dokumentumfilmnek járó César-díjat, és legújabb, Az erdő zenéje című alkotását idén ugyancsak César-díjjal ismerték el.

Munier november 11-én este 7-kor a Toldiban részt vesz Az erdő zenéje premier előtti nyilvános vetítésén, majd a közönségtalálkozón válaszol a nézők kérdéseire. Az alkotás november 12-től országosan is látható lesz a mozikban, a Mozinet forgalmazásában.

Napjaink egyik legfoglalkoztatottabb és legkedveltebb fiatal színművésze is színre lép a Szegedi Szabadtéri Játékokon július 9-én debütáló Petőfi musicalben. Márkus Luca Szendrey Júlia kosztümjét ölti magára, a címszerepet alakító Wunderlich József színpadi partnereként vesz majd részt a legendás költő utolsó öt évének eseményeit új nézőpontból felelevenítő musicalben.

A Junior Prima díjjal is kitüntetett művész 2020 óta a Vígszínház tagja, sokoldalú művésze, de számos színházi feladata mellett televíziós sorozatokban, nagyjátékfilmekben is rendre elkápráztatja a közönséget.

Bokros teendői között 2027-ben újra megörvendezteti a nézőket a Szegedi Szabadtérin is, ahová nagy örömmel tér vissza. Még egyetemi hallgatóként, a Hegedűs D. Géza-rendezte Rómeó és Júlia „kórusában” debütált hazánk legnagyobb színpadán, ahol később három nyáron keresztül láthatták egy másik, kirobbanó sikerű Geszti-musical, az Ezeregy éjszaka egyik főszerepében. A színésznő elárulta, Alida szerepe és a world musical előadásai legkedvesebb szabadtéris élményeivé váltak: az 1000 négyzetméteres színpad és a vele szemben álló 4000 fős nézőtér léptéke, a mesebeli történetben megformált alak lelki és zenei összetettsége örömteli kihívást jelentett pályáján.

Akárcsak az Ezeregy éjszakában, a Petőfi című, új produkcióban is hasonlóképpen vagány nő szerepében lép színre. Dés László, Geszti Péter, Bíró Bence és Horváth Panna musicale az ikon mögött álló embert mutatja be, nemcsak Petőfi Sándor, hanem kortársai, a hozzá legközelebb állók alakjában is; a musical előkészületei kapcsán Márkus Luca elárulta, bízik benne, hogy lehetősége nyílik majd az alkotókkal és Horváth Csaba rendezővel egyetértésben a maga komplexitásában ábrázolni Szendrey Júliát. A színművész úgy véli, az utókor gyakran egyfajta kiegészítőként tekint azokra a nőkre, akik múzsaként jelennek meg a nagy költők életében és életművében, és előbb tartjuk őket számon az alkotókhoz fűződő kapcsolatuk alapján, mintsem individuumként. Köztük Szendrey sem feltétlenül kapja meg azt a figyelmet, amely a kor egyik meghatározó alakjaként, és a költőóriás méltó szellemi társaként is kijárna neki.

A legendás költőfeleség, bár csak egy uradalmi főfelügyelő lánya volt, nemesi sarjhoz méltó, kiváló nevelést kapott, és személyes érdeklődése is a kor egyik legműveltebb fiatal hölgyévé tette. Saját verseket is írt, de naplóbejegyzéseit, levelei egy részét is kiadásra szánhatta – míg élt, Petőfi is biztatta erre. Hangszeren játszott, rajongott Heine és George Sand munkáiért, később az ő fordításában jelentek meg Hans Christian Andersen meséi először nyomtatásban hazánkban.

Mindössze 39 évet élt, amelyből alig három jutott az őt Petőfivel összekötő, legendás szerelemnek; mégis ez a három év határozza meg, ahogyan a legtöbben ma is látjuk alakját: múzsa, példás forradalmi feleség, a nemzet özvegye, majd, Horvát Árpáddal kötött második házassága után, egyesek szerint, árulója.

Márkus Luca alakításában a Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége megismerheti Szendrey Júliát, a saját korában extravagánsnak számító, hús-vér nőt, aki a maga műveltségével, törekvéseivel és sorsával éppolyan sokarcú hőse történelmünknek, mint a költő, akit megihletett. A Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége július 9., 10., 11., 16. és 17. estéin tarthat az ikonikus párossal, Márkus Luca és Wunderlich József alakításában.

Elkíséri filmjét az Armony egyik főszereplője, Clara Tramontano és a magyar témájú Drága Életem! rendezője, Edoardo Winspeare, egyik főszereplője, Celeste Casciaro és a filmben játszó Sztarenki Dóra is. Szerepel a 24. Olasz Filmfesztivál kínálatban többek között a nyolc David di Donatello-díjat nyert Még egyet az útra és Paolo Genovese legújabb filmje, Az új dolgok hangja is. Halálának 10. évfordulója alkalmából a legendás Különben dühbe jövünk! vetítésével emlékeznek Bud Spencerre.

Az Isten mindenkinek megbocsát (Che Dio perdona a tutti) című vígjáték nyitja november 6-án 18.30-kor a 24. Olasz Filmfesztivált a budapesti Puskin moziban. Arturo tökéletes ingatlanügynök, szerelmi élete azonban kevésbé sikeres. Csupán egyetlen szenvedélye van: az édességek. Szinte újjászületik, amikor megismeri Florát, aki ráadásul cukrász. A boldogság persze nem ennyire egyszerű... A vetítés után a közönség találkozhat a film rendezőjével, Pierfrancesco Dilibertóval, művésznevén Piffel.

November 7-én 19 órakor vetítik az Armonyt, melyben Valerio Mastandrea, Asia Argento és Ornella Muti is szerepel. Egy, a maga módján boldog család történetét láthatjuk, melynek tagjai az 55 éves, egyedül élő teherautósofőr, Armony, valamint barátai, az idős, transznemű Pamela és Jenny, a gyermeket váró szomszéd lány és hatéves unokahúga, Carlotta. A vetítés után közönségtalálkozó lesz Clara Tramontano főszereplővel. November 8-án 17 órakor a Vándorló fák (Alberi erranti) című drámában Piero Arca és fia, Giuliano egyedül élnek egy tanyán, ahol sérült állatokat gondoznak. Egy nagy havazásban Piero eltűnik. Giuliano a keresésére indul. Eközben megismerkedik Maddalenával, akit szintén meg kell menteni.

November 9-én 19 órakor a Drága Életem! (Vita Mia) lesz műsoron. Didi magyar nemesi családban született, még kisgyermekként szemtanúja volt a náci megszállásnak, majd a kommunizmus hatalomra jutásának. Franciaországba menekült, ahol megélhetése érdekében varrónőként dolgozott a Dior divatháznál. Amikor Erdélybe utazik, hogy részt vegyen apja boldoggá avatási szertartásán, visszatér a múlt. A vetítés után a nézők megismerkedhetnek Edoardo Winspeare rendezővel és feleségével, az egyik főszereplővel, Celeste Casciaróval, valamint Sztarenki Dórával, aki szintén játszik a filmben.

November 10-én 19 órakor az Idda című filmben a harmincas éveiben járó Adele és Sofia gyerekkori barátnők, akik hosszú idő után újra találkoznak, hogy megmásszák az Etnát. Azt mondják, hogy aki felér, azt odafent megérinti a vulkán „fuvallata”, ami segít az élet megértésében. November 11-én 19 órakor a Puskin moziban – és másnap 19 órakor a Tabán moziban – Bud Spencer halálának 10. évfordulója alkalmából a generációk számára kultikussá vált Különben dühbe jövünk! lesz látható nagy vásznon.

November 12-én 19 órakor vetítik Anna Foglietta első filmjét, az Egy történetet, melyet olyan fesztiválok válogatták programjukba idén, mint a Velencei, a Londoni, a Torontói és a Chicagoi Nemzetközi Filmfesztivál. Amikor Erika és Mauro lánya, Irene, kirepül a családi fészekből, az egyensúly, amelyre a pár az életét építette, megrendülni látszik. November 13-án 19 órakor – és másnap 19 órakor a Tabán moziban – Paolo Genovese legújabb filmje, Az új dolgok hangja (Il rumore delle cose nuove) lesz látható, melynek főszereplője három, egymást nem ismerő pár, akik egy közös vonásban mégis osztoznak... A filmet a későbbiekben a Vertigo forgalmazza hazánkban.

November 13-án 19 órakor aTabán moziban – és másnap 19 órakor a Puskin moziban – vetítik az idén nyolc David di Donatello-díjat nyert Még egyet az útra (Le città di Pianura) című filmet. A két pénzszűkében lévő ötvenes, Carlobianchi és Doriano mottója, hogy „az utolsó italt soha ne hagyd ki”. Megismerkednek egy félénk építészhallgatóval, Giulióval. A rossz tanácsok, a másnaposság és a váratlan barátság újraírják Giulio szerelmi terveit. Francesco Sossai filmje egyszerre tisztelgés Olaszország sokszínűsége, egy letűnt generáció, és az olasz filmművészet legnagyobbjai előtt. A filmet a későbbiekben a Mozinet forgalmazza hazánkban.

Harminchatmillió forintos kikiáltási árról indul Bak Imre Ünnep / Celebration című, 1969-es olajfestménye, becsértéke pedig 60-80 millió forint. A kép a 2022-ben elhunyt mester egyik korszakos főműve. Az Ünnep annak az időszaknak a lenyomata, amikor Bak az amerikai és nyugat-európai absztrakt „hard edge” festészet, valamint a minimalizmus tanulságaival felvértezve személyes stílusjegyeket alakított ki. Ezzel Bak Imre a saját útjára lépett, s a közép-európai neoavantgárd egyik vezéralakjává vált.

Az Ünnep egy olyan múzeumi szintű Bak-kép, amelyet a hazai és külföldi gyűjtők is szívesen látnának kollekciójukban. A magyar művész nemzetközi jelentőségét jól mutatja, hogy olyan rangos közgyűjtemények is büszkélkedhetnek alkotásaival, mint a berlini Neue Nationalgalerie, a bécsi Albertina, a kölni Museum Ludwig, a londoni Tate Modern vagy éppen a New York-i MET.

A jelenleg is élő magyar festőművészek közül kétségkívül Keserü Ilona áll a nemzetközi érdeklődés központjában. Keserü alkotásai bejutottak a New York-i Metropolitan Múzeum Epikus Absztrakció című tárlatába, de megtalálható festménye a párizsi Pompidou Központ gyűjteményében is. Az Iparterv-generáció legismertebb – és egyetlen női – alakja sajátos nézőpontot képvisel alkotásaival, amelyet a most aukcióra kerülő, 1964-es Alakzatok (Piros) című festménye is jól megvilágít. A gyors mozdulatokkal, laza festékanyaggal felvázolt képet a dinamikus folthatás és a színek élő, vibráló ereje teszi szuggesztívvé. A Keserü-műre 12 millió forintos kikiáltási ártól licitálhatnak a gyűjtők.

A Virág Judit Galéria aukcióján kalapács alá kerül Mengyán András Formák logikája II/2 című, 1977-ből származó alkotása. Fajó János festőművész öccse egy sajátos geometriai-matematikai világot alkotott meg. A Formák logikája című kép- és grafikasorozatában Mengyán bizonyos logika szerint változó, sajátos mozgással és térbeliséggel rendelkező elemek kombinációját hozta létre. A kép kikiáltási ára 10 millió forint, becsértéke pedig a 30 millió forintot is elérheti.

Komoly érdeklődés övezi Lakner László Lettre Imaginaire című festményének feltűnését az aukciós piacon. Az alkotás az idén 90 éves mester szkripturális festészetének egyik legszebb példája. A festészet és a kalligráfia határán mozgó megközelítés lényege az olvashatóság és az olvashatatlanság közötti feszültség: a betűk nem írásjelként, hanem művészeti formaként bukkannak fel. A Lakner-kép kikiáltási ára 5 millió forint, becsértéke 7–10 millió forint között mozog.

A Virág Judit Galéria 2019-ben rendezte meg első dedikált kortárs aukcióját, amellyel új korszakot nyitott a piacon. „Évek óta dolgozunk azon, hogy a magyar kortárs alkotók megkapják azt a figyelmet a hazai és a nemzetközi szcénában is, amelyet teljesítményükkel megérdemelnek. A munka eredményes, hiszen a kortárs alkotók értéke folyamatosan nő, és egyre több a külföldi vásárló is. 2026-ban a műkincspiac jelentős átalakuláson megy keresztül. Csökken a rekordárakon értékesíthető klasszikus festmények száma, azonban felnőtt egy új, igényes gyűjtői kör, amely elsősorban a modern művekre kíváncsi, és nyitott az egy-öt millió forintos tételek vásárlására. Az aukciók ismét pörgősekké, élettelivé válnak, és olykor a kisebb tételekért elképesztő licitharc bontakozik ki. Úgy véljük, hogy most jött el a kortárs festészet igazi aranykorszaka” – mondta el Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.

Az aukciós kiállítás november 7. és 21. között ingyenes megtekinthető a Virág Judit Galériában (1055 Budapest, Falk Miksa utca 30.).

A Művészetek Völgye több mint három és fél évtizede a hazai kulturális élet egyik meghatározó eseménye, ahol a különböző művészeti ágak és generációk találkoznak. A fesztivál különlegességét nemcsak a sokszínű programkínálat, hanem az a sajátos, közvetlen hangulat is adja, amelyet a Balaton-felvidék három települése, a művészek és a látogatók közösen teremtenek meg évről évre.

A 2027-es fesztivál első bejelentett fellépői már most változatos zenei kínálatot ígérnek. A hazai alternatív zenei élet meghatározó zenekara, a Quimby ismét a Völgy közönsége előtt lép színpadra, ahogyan a több mint két évtizede népszerű 30Y is. A Hiperkarma karakteres hangzásával és generációkat megszólító dalaival érkezik, míg a Blahalouisiana lendületes koncertjével színesíti a programot. Az alternatív zenei vonalat erősíti az érzelmes, elgondolkodtató dalszövegeiről és intenzív koncertjeiről ismert Elefánt, valamint a Csaknekedkislány (CSNK), amely játékos, ironikus szövegeivel és energikus színpadi jelenlétével vált a közönség kedvencévé. A Belga szatirikus szövegeivel és műfaji határokat feszegető dalaival hoz újabb színt a fesztivál programjába, míg a Bagossy Brothers Company dallamos, folkos elemekkel átszőtt indie rock hangzásával érkezik a Völgybe. A Punnany Massif a hiphop, a pop és az elektronikus zene elemeit ötvöző, egyedi zenei világát hozza el, a Parno Graszt pedig hamisítatlan, táncra hívó muzsikájával gondoskodik a felszabadult fesztiválhangulatról.

A fellépők sokszínűsége hűen tükrözi a Művészetek Völgye szellemiségét: a nagyszínpados koncertek mellett az intimebb, személyesebb előadásoknak is fontos szerep jut. A fesztivál évről évre lehetőséget teremt arra, hogy a látogatók kedvenceik mellett új műfajokat, alkotókat és művészeti élményeket is felfedezzenek.

„Fesztiválszervezőként rengeteget dolgozunk azon, hogy minden a tervek szerint alakuljon, mégis sokszor éppen azok a pillanatok válnak a legemlékezetesebbé, amelyeket nem lehet előre megtervezni. Hiszem, hogy egy fesztivál igazi értékét nem pusztán a fellépők vagy a látogatók száma adja, hanem az a láthatatlan kötelék, amely a résztvevők között létrejön” – fogalmazott Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye fesztiváligazgatója.

A 36. Művészetek Völgye ismét meghirdeti a FényArtban a Klastrom fényfestészeti pályázatot, amelyre bárki jelentkezhet, aki szívesen életre keltené a taliándörögdi Klastrom történelmi falait. A felhívás amatőr és professzionális alkotóknak, egyéni pályázóknak, kreatív csapatoknak és iskolai közösségeknek egyaránt szól. A cél olyan látványos audiovizuális alkotások létrehozása, amelyek a fényfestészet eszközeivel kapcsolják össze a kortárs művészetet a helyszín építészeti és történelmi örökségével.

A tervek szerint a beérkező pályaművek közül a zsűri legfeljebb tíz alkotást választ ki, amelyek a 2027. július 23. és augusztus 1. között megrendezett fesztivál idején, sötétedés után lesznek láthatók a Klastrom falain. A pályázat így nemcsak különleges alkotói kihívást, hanem bemutatkozási lehetőséget is kínál a résztvevőknek. A jelentkezéssel kapcsolatos további információk és a részletes pályázati feltételek a Művészetek Völgye hivatalos honlapján elérhető: FényArtban a Klastrom – fényfestészeti pályázat 2027.

A szervezők a következő hónapokban folyamatosan jelentik be a további fellépőket és programokat. A 36. Művészetek Völgye 2027. július 23. és augusztus 1. között várja a látogatókat, akik a már megszokott közvetlen, családias hangulatban fedezhetik fel a három település sokszínű kulturális kínálatát.

Október végén narancssárga tökök lepik el a kirakatokat, a kerteket és az ajtók elé helyezett dekorációkat. Vannak közöttük barátságosan vigyorgó, félelmetesen vicsorgó és művészi precizitással kifaragott darabok is. De vajon miért éppen egy kivájt tök lett a Halloween egyik legismertebb jelképe? És ki az a Jack, akinek a neve az angol jack-o’-lantern kifejezésben is fennmaradt?

Egy férfi, akit sem a menny, sem a pokol nem fogadott be

A történet egy régi ír népmesével kezdődik, amelynek főhőse a fukar Jack, angol nevén Stingy Jack. A legendának több változata is létezik, de a legismertebb szerint Jack nem mindennapi alkut kötött az ördöggel.

Egy alkalommal együtt ittak, ám Jack nem akarta kifizetni az italt. Rávette hát az ördögöt, hogy változzon pénzérmévé, amellyel rendezheti a számlát. Amikor a sátán eleget tett a kérésnek, Jack gyorsan a zsebébe csúsztatta az érmét, egy ezüstkereszt mellé, így az ördög nem tudott visszaváltozni. Végül szabadon engedte, de csak azzal a feltétellel, hogy egy évig nem zaklatja, és halála után nem tart igényt a lelkére.

Jack később ismét túljárt az ördög eszén. Egy fára csalta, majd keresztet vésett a törzsbe, így a sátán csak akkor szabadulhatott, amikor újabb ígéretet tett neki.

A férfi azonban nem élhetett örökké. Amikor meghalt, a legenda szerint a mennyországba nem engedték be, az ördög pedig tartotta magát a korábbi alkuhoz, és a pokol kapuját is zárva tartotta előtte. Jack így két világ között rekedt: örök sötétségben kellett bolyongania.

Az ördög végül egy izzó parazsat adott neki, hogy legalább valamennyire megvilágítsa az útját. Jack a parazsat egy kivájt répába helyezte, és ettől kezdve ezzel a különös lámpással járta a sötétséget. Innen ered a legenda szerint a Jack of the Lantern, vagyis a lámpásos Jack elnevezés, amelyből később a jack-o’-lantern kifejezés lett.

Fontos azonban, hogy ez népmese, nem bizonyított történelmi esemény: a Jack alakjához kötődő magyarázat a Halloween egyik legismertebb eredetmondája.

Az ír hagyományban a lámpásokat eredetileg nem sütőtökből, hanem olyan gyökérzöldségekből készítették, mint a répa vagy a karórépa. Ezek belsejét kivájták, félelmetes arcot faragtak a héjukba, majd gyertyát helyeztek beléjük.

A különös lámpásoknak a hiedelmek szerint védelmező szerepük is volt: arra szolgáltak, hogy elijesszék a bolyongó szellemeket és a rosszindulatú természetfeletti lényeket. A Halloweenhez kapcsolódó ír hagyományokban a túlvilág és az élők világa közötti határ különösen hangsúlyos volt, ezért a félelmetes arcoknak és a sötétben világító lámpásoknak is megvolt a maguk helye.

Hogy ezek a szokások pontosan mikor és milyen formában alakultak ki, arról nem minden részlet ismert. A répa- és karórépalámpások használatát azonban a Nemzeti Ír Múzeum gyűjteménye is dokumentálja: egy Donegal megyéből származó példányról úgy tartják, hogy a helyi hagyomány szerint az 1900-as évek körül készítettek hasonló lámpásokat.

A fordulatot az ír és más brit-szigeteki kivándorlók hozták el, amikor Észak-Amerikába költöztek, és magukkal vitték Halloweenhez kötődő szokásaikat is. Ott azonban egy sokkal alkalmasabb alapanyagot találtak: a sütőtököt.

A nagyobb tököt könnyebb volt kivájni, belsejébe gyertyát helyezni, és a vastagabb héjába arcot faragni, mint a kisebb, keményebb gyökérzöldségekbe. Ráadásul Észak-Amerikában a sütőtök bőségesen rendelkezésre állt, így hamar népszerűvé vált a lámpáskészítéshez.

A hagyomány így fokozatosan átalakult: a régi ír szokásból amerikai Halloween-jelkép lett, a vigyorgó sütőtök pedig idővel a világ számos országában az ünnep elmaradhatatlan kellékévé vált.

A mai töklámpásoknak már nem feltétlenül van közük a szellemek távoltartásához. Sok család közös programként farag tököt, mások versengenek a legötletesebb vagy legfélelmetesebb arckifejezésért, és akadnak olyan alkotók is, akik egészen aprólékos műalkotásokat készítenek a zöldségből.

A hagyomány mégis megőrzött valamit eredeti hangulatából. Egy sötét ablakban világító, vicsorgó tök ma is egyszerre játékos és hátborzongató: éppen annyira ijesztő, hogy megmozgassa a képzeletünket, de többnyire nem annyira, hogy valóban félni kezdjünk tőle.

Halloweenkor tehát, amikor tököt faragunk, egy régi népi hagyomány modern változatát folytatjuk. A következő alkalommal, amikor meggyújtjuk a lámpás belsejében a gyertyát, eszünkbe juthat a legenda száműzött vándora is, aki a történet szerint még a túlvilágon sem talált nyugalmat.

És talán jobb is, ha a mi töklámpásunk csak a verandát világítja meg. Jacknek ugyanis örökké az éjszakában kell bolyongania.