Súgópéldány

Mintegy hatvan játék- és dokumentumfilmmel, gazdag kisjáték- és animációs filmes válogatással várja a közönséget Veszprémben és Balatonfüreden 2026. augusztus 27–29. között a megújult Filmpiknik.

Immár publikus, hogy a színészként és producerként is ismert Osvárt Andrea lesz a megújult filmfesztivál házigazdája. A nemzetközileg is jegyzett alkotó olasz szakos diplomája megszerzése után, a modellpályát is maga mögött hagyva Rómába költözött, hogy színésznő lehessen. Azóta több főszerepet is játszott szerte a világban és olyan sztárok oldalán szerepelt, mint Robert Redford, Brad Pitt és Clive Owen. A magyar nézők a Megdönteni Hajnal Tímeát címszereplőjeként, vagy az Oscar shortlistig jutott Chuchotage című, tolmácsokról szóló rövidfilmből is emlékezhetnek rá, külföldi produkcióban pedig legutóbb az Amazon Prime-on futó 6 részes A Terápia című német nyelvű sorozatban láthattuk.

Andrea 2011-ben a Monte-carlói Televíziós Fesztiválon a legjobb színésznő (minisorozat) kategóriában elnyerte a rangos nemzetközi Arany Nimfa-díjat. Ugyanebben az évben társproducere volt a Maternity Blues című olasz filmnek, amely a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon különdíjban részesült. A filmben nyújtott alakításáért Andrea Európai Arany Glóbusz-díjat, valamint az Olasz Filmes Újságírók Szövetségének (SNGCI) Biraghi-díját is elnyerte, utóbbit mint az év egyik legígéretesebb fiatal tehetsége.

„Kevés dolog áll közelebb a szívemhez, mint a Balaton és a film. Ezért különösen boldoggá tett, amikor felkértek a Veszprém Filmpiknik házigazdájának. Találkozzunk, és éljük át együtt a mozi varázsát!” – mondta Osvárt Andrea.

A Filmpiknik mottója a Miénk itt a film! Ennek jegyében fontos szakmai témáknak is fórumává válik a fesztivál. A Hol a határ? című beszélgetésen dr. Sebestyén Andrea, panaszkezelési és vizsgálati szakértő, Kovács Bálint újságíró és Kurucz Marion, intimitás koordinátor cserélnek eszmét az emberi méltóság tiszteletben tartása és a pszichológiai biztonság fontosságáról a gyakorlatban, az alkotói folyamatok során. Hol húzódnak a szakmai és emberi határok, és mi történik, amikor ezek sérülnek? Tekintsünk be a kulisszák mögé!

Az Akik írnak a filmekről című kerekasztalbeszélgetésen Vajda Judit (Filmvilág), Molnár Judit Anna (film.hu), Kovács Gellért Filmszerész, Jakab Benke Nándor (Filmtett) és Gyöngyösi Lilla (filmtekercs.hu) arra keresik a választ, hogy megváltozott korunkban mit jelent a filmről írni, mi lehet a kritika szerepe, hogyan alakulhat a nyomtatott és online filmes lapok sorsa és hogy mit várnak az újságírók az új rendszertől.

Végül Mi volt az indok? címmel Pálfi György és Kis Hajni rendezők, Berkes Juli és Kántor László producerek és Can Togay író-rendező az elutasított forgatókönyvek témáját járják majd körbe, azzal a szándékkal, hogy megnézzék, egy új pályázati rendszerben, hol lehet a helye a korábban – olykor politikai okok miatt is visszautasított – filmterveknek.

2026. augusztus 27–29. között a Filmpikniken a nézők a legjobb magyar filmeket láthatják és több közönségtalálkozó, koncert, gyerekprogram is színesíti majd a programot.

A Nemzeti Emlékhelyen a középkori koronázási szertartás hiteles rekonstrukciója elevenedik meg, míg a Bartók Béla téren a Hűség és árulás című előadás Nagy Lajos uralkodásának egyik legdrámaibb fejezetét idézi fel.

Mi indokolta ezt a változást? Hogyan lehet hitelesen színpadra állítani egy több száz éves liturgiát? Miért éppen Nagy Lajos története került idén a középpontba? És milyen küldetést vállal magára a színház, amikor a történelmi emlékezet őrzésére tesz kísérletet? Ezekről beszélgettünk Szikora János rendezővel.

Amikor annak idején útjára indítottuk a Koronázási Szertartásjátékokat, egy olyan különleges színházi formát kerestünk, amely egyszerre tudja megmutatni a magyar királyok koronázásának liturgikus rendjét és az adott uralkodó életének legfontosabb történelmi pillanatait. A közönség hosszú éveken át ehhez a kettősséghez szokott hozzá: ugyanabban az előadásban jelent meg a koronázási szertartás és a király személyes története.

Idővel azonban egyre világosabbá vált számunkra, hogy ez a két réteg egészen másképpen működik. A koronázási liturgia évszázadokon át lényegében változatlan maradt. Ugyanaz a szertartás, ugyanaz a rend, ugyanazok a mozdulatok és imák kísérték végig minden magyar király megkoronázását. Ezzel szemben az uralkodók élettörténete rendkívül különböző. Ahogy haladtunk előre a történelemben, egyre gazdagabb forrásanyag állt rendelkezésünkre, egyre összetettebb személyiségekkel és drámaibb sorsokkal találkoztunk.

Ennek következtében a királyok története fokozatosan háttérbe szorította magát a koronázást. Ekkor fogalmazódott meg bennünk a gondolat, hogy ezt a két világot egymástól elkülönítve kell bemutatnunk. Nem azért, mert az egyik fontosabb lenne a másiknál, hanem éppen azért, mert mindkettő önmagában is teljes értékű.

Azt, hogy két különböző műfajú előadás születik. A Nemzeti Emlékhelyen kizárólag a középkori magyar koronázás liturgiáját mutatjuk be. Ez nem egy dramatizált történet, nem királyéletrajz, hanem maga a szertartás. Ezzel párhuzamosan a Bartók Béla téren lesz látható a Hűség és árulás, amely önálló történelmi színpadi műként Nagy Lajos uralkodásának egyik meghatározó epizódját dolgozza fel. Úgy érzem, ezzel a szétválasztással mindkét előadás nyert. A liturgia visszakapja azt a súlyt és méltóságot, amely eredetileg is megillette, a király története pedig szabadabban és gazdagabban bontakozhat ki.

A koronázási liturgia nem a képzelet szüleménye. Nem írói fantázia, és nem is történelmi hangulatfestés. A középkori koronázások rendjét úgynevezett ordók, vagyis szertartáskönyvek őrizték meg. Ezek rendkívüli részletességgel írják le, hogy az avatandó királynak mikor hová kell mennie, hol kell megállnia, mit kell mondania, milyen szerepe van az érsekeknek, a püspököknek és a szertartás minden résztvevőjének. A mi feladatunk tehát nem az volt, hogy ezt újraírjuk, hanem az, hogy a lehető legnagyobb történeti hűséggel életre keltsük.

Mielőtt egyetlen jelenetet is megírtunk volna, történészekkel, régészekkel, liturgiatörténészekkel és egyháztörténészekkel konzultáltunk. Tanulmányoztuk mindazokat a tudományos munkákat, amelyek a magyar koronázások történetével, a koronázási jelvényekkel és a középkori liturgiával foglalkoznak. A velük folytatott beszélgetések, az útmutatásaik és a kutatások eredményei jelentették a munka alapját.

Ez talán a legfontosabb. Ha már a koronázást szeretnénk megidézni, azt nem lehetne hitelesebben megtenni, mint a hajdani koronázó bazilika helyén. Persze ma már csak a bazilika alapfalait látjuk. Teljes bizonyossággal azt sem tudjuk, hogy a templomon belül pontosan hol zajlott maga a koronázás; erről a történészek között sincs teljes egyetértés. Azt tehát nem állíthatjuk, hogy pontos rekonstrukciót készítünk, de azt szeretnénk, hogy a néző átélhesse: ezen a helyen évszázadokon keresztül így koronázták meg Magyarország királyait.

Erre a válasz egyszerre nagyon egyszerű és nagyon összetett. Egyszerű azért, mert ez a történet immár tizenhárom éve folyamatosan épül. Amikor 2013-ban Szent István koronázásával elindítottuk ezt a sorozatot, tulajdonképpen egy színházi képeskönyv első lapját írtuk meg. Azóta évről évre a történelmünk újabb fejezeteit írjuk bele ebbe a könyvbe. A célunk azonban nem az volt, hogy minden magyar király életét bemutassuk. Sokkal inkább az, hogy megidézzük azokat az uralkodókat, akiknek döntései hosszú időre meghatározták az ország sorsát.

Van azonban egy másik oka is annak, hogy idén rá irányult a figyelmünk: születésének hétszázadik évfordulója, amely önmagában is méltó alkalom arra, hogy újra végiggondoljuk, ki volt valójában ez az uralkodó.

Amikor elkezdtem foglalkozni az életével, hamar rájöttem, hogy ebből nem lehet hagyományos életrajzi előadást írni. Uralkodásának csaknem negyven éve alatt annyi minden történt vele és körülötte, hogy azt egyetlen színházi este képtelen lenne befogadni. Ezért döntöttünk úgy, hogy nem az egész életét próbáljuk elmesélni, hanem egy olyan eseményen keresztül próbáljuk meg bemutatni, amelyben egész személyisége tükröződik. Ez pedig testvére, Endre meggyilkolása Aversában, és az azt követő eseménysor.

A XIV. század derekán egész Európát megrázta a hír, hogy a magyar király öccsét brutális körülmények között meggyilkolták, mielőtt Nápoly királyává koronázhatták volna. A keresztény uralkodók elítélték a merényletet, de amikor Nagy Lajosnak döntenie kellett arról, hogyan válaszoljon erre a kihívásra, valójában magára maradt.

Bosszút kellett állnia úgy, hogy közben megőrizze a lovagkirály erkölcsi tekintélyét is. Ez az ellentmondás rendkívül izgalmas drámai helyzetet teremtett számunkra, mert egyszerre beszél a hatalomról, a felelősségről, a becsületről és a személyes veszteségről.

Amikor útjára indítottuk a szertartásjátékok sorozatát, már eleve a koronázáshoz méltó dimenzióban gondolkodtunk. A magyar koronázás nem csupán Magyarország, hanem az egész magyar nemzet ügye volt, ezért a hozzá kapcsolódó történelmi hagyomány bemutatását sem szoríthattuk országhatárok közé. Azt szerettük volna, hogy mindez a határon túl élő magyar fiatalok számára is személyes élménnyé váljon, ennek pedig a legjobb eszköze maga a részvétel. Ebben lett partnerünk a Rákóczi Szövetség, amely azóta évről évre történelmi színjátszó tábort szervez Székesfehérváron a Kárpát-medence magyar fiataljai számára. Nagyon sok visszatérő résztvevőnk van, közülük többen már régen kinőttek a diákévekből, mégis minden nyáron visszatérnek, mert olyan meghatározó élményt jelentett számukra a Koronázási Szertartásjátékok próbafolyamata és az itt eltöltött idő. Ez szervesen kapcsolódik a koronázási játékok egyik legfontosabb küldetéséhez is: hogy felfrissítse a közös történelmi emlékezetet, és újra láthatóvá tegye történelmünk olyan fejezeteit, amelyek az idők során – tudatosan vagy véletlenül – kikoptak a történelmi köztudatból.

Az idei Királyi Napokon két önálló előadás várja a közönséget. A Hűség és árulás Nagy Lajos király uralkodásának egyik legdrámaibb fejezetét idézi fel a Bartók Béla téren, míg a Nemzeti Emlékhelyen a középkori magyar koronázási liturgia hiteles rekonstrukciója elevenedik meg.

Hűség és árulás – epizódok Nagy Lajos király életéből – augusztus 17-18. 21:00 óra

Királyaink koronázása – augusztus 21-22. 19:30

A Völgy első felében több tízezer ember barangolta be a három települést, ahol a nagyszínpadok koncertjeitől az apró udvarok bensőséges programjaiig minden megtalálható. A Panoráma Színpadon egymást követték a hazai könnyűzenei élet meghatározó előadói, valamint itt állt színpadra a svéd énekes-dalszerző José González is, aki meghitt koncertjével elvárazsolta a Völgylakókat. Itt töltötte meg a nézőteret a Carson Coma és az Elefánt, valamint az újjáalakulása óta először a Művészetek Völgyébe látogató Kispál és a Borz is ide vonzotta a Völgylakókat.

Ezen a helyszínen még a fesztivál előtt áll a Hagyományok Házával közös ünneplés, a FolkKarcok jubileumi műsora, a szintén 35 éves Quimby koncertje, Beton.Hofi fellépése, valamint a zárónapi Dzsúdló koncert is.

A jubileumi újdonságok közül már az első napokban nagy sikert aratott a Gástya-árokba beköltöző Bánkitó programhelyszín, ahol a közéleti és kulturális beszélgetések mellett az underground zenei élet meghatározó szereplői, például a Jazzbois, Kristoaf és Bongor teremtettek különleges hangulatot. Hasonló érdeklődés övezte az öt év után újranyitó Klastromot, amely fényinstallációkkal és immerzív képzőművészeti alkotásokkal várja az érdeklődőket. A következő napokban Temesi Blanka és a QJÚB is ezen a helyszínen ad különleges koncertet.

Taliándörögdön továbbra is minden nap 15 órakor útra kel a zenélő busz, Mehringer, a Cimbaliband és Kolibri is felpattan majd az Ikarusra. A Lőtér x Közlekedési Múzeum estére is tartogat még érdekességeket: a Csaknekedkislány, a Duckshell, az Irie Maffia és a Besh o droM is itt várja még a közönséget, miután az első napokban Lenkke_, Sisi, a Hiperkarma és a Wavy is emlékezetes koncertekkel alapozta meg a helyszín hangulatát.

A Harcsa Veronika Udvarban a Szodé, a Luxemburgból érkező NINON, valamint Zentai Márk új zenekara is a hátralévő öt napban lép színpadra.

A fesztivál egyik legfontosabb értéke továbbra is a sokszínűség. A jazz, a világzene, a népzene és a komolyzene mellett az improvizációs színház, a kortárs képzőművészet, a családi programok és a tudományos beszélgetések ugyanúgy megtalálják közönségüket. A Művészetek Völgye ismét bizonyítja, hogy nem csupán zenei fesztivál, hanem tíz napon át működő kulturális találkozóhely.

A népzene szerelmeseit a 25 éves Hagyományok Háza Folk Udvar programjai és a Világzenei Udvar x Magyar Zene Háza eseményei várják, miközben a Talentum Hungaricum Udvarban a jövő meghatározó előadói mutatkoznak be. A mögöttünk álló napok egyik legkülönlegesebb eseménye a kizárólag a jubileumra létrehozott Völgy Szimfonik 35 volt, amely megtöltötte a Cirque du Tókert nézőterét. A következő napokban ugyanitt Koncz Zsuzsa, Geszti és a Duda Éva Társulat is színpadra lép.

Az első napi ősbemutató után a színházi kínálat sem apad: a két színházi helyszínen még tizenhatszor lehet csordultig a nézőtér, a Momentán Udvar improvizatív történései között biztos pont, hogy ott lesz Csányi Sándor, Hajnóczy Soma és Lackfi János is. A Poket Udvar és a Buda Udvar minden nap újabb irodalmi, zenei és közösségi élményeket kínál.

A Művészetek Völgye nem lehet teljes két helyszín nélkül, a Kaláka Versudvar már a nyitó napon a figyelem középpontja volt, Szabó Balázs Bandája megtöltötte a nyitó pillanataiban is a helyszínt, a hét második felében pedig zenés versimpró Szabó T. Anna vezetésével, Rackaláka koncert a Kaláka és Ferenczi György zenekarának együttállásából, és Sebő Ferenc emlékkoncert is helyet kap a programban.

A Kaláka mellett a harmincharmadik alkalommal Völgyező HOBO is megkerülhetetlen figurája a fesztiválnak, aki saját udvarában minden nap rengeteg lelkes embernek mesél a Hobológiáról, este pedig a végtelen életmű egy-egy szelete kerül a színpadra.

A nyugodtabb kikapcsolódást, a Völgy-élményt pedig olyan további helyszínek formálják, mint a Tűzoltószertár Élő Galéria, ahol Silye Juli képzőművész fogadja az embereket, a Mókuskert Udvar utánozhatatlan hangulattal csalogatja az érdeklődőket, a Segítő Udvar, az Éltető Völgy és a Művészetek Zöldje, az Ősök Háza is még 5 napig hívja kapcsolódni a közönséget.

A Művészetek Völgye közösségének egyik legfontosabb találkozási pontja a Csigabusz, ahol együtt cikáznak a települések között a fesztiválozók. Aki Kapolcson belül gyorsan szeretne közlekedni, annak érdemes a Visa Taxit választania, hiszen a világ egyik vezető digitális fizetési szolgáltatója, a Visa idén is a fesztivál főtámogatója. A minden Visa-kártyabirtokos számára ingyenesen igénybe vehető különleges közlekedési szolgáltatás mellett a Chill Zone és a Visa Széf is várja a látogatókat Kapolcs főterén.

A jubileumi, 35. Művészetek Völgye még augusztus 2-ig várja a látogatókat. A teljes program, valamint a még elérhető jegyek a fesztivál honlapján találhatók.

A fesztivál előadásainak látogatottsága kiemelkedően magas, 90% fölötti volt, ami jól mutatja, hogy a szegedi, illetve az ország minden pontjáról és a határon túli területekről érkező látogatók kíváncsiak és nyitottak a legkülönbözőbb színházi formák és nyelvek iránt. Az idei programban ismét egymás mellett kaptak helyet a hazai független színház meghatározó alkotói, fiatal társulatok és határon túli műhelyek.

A fesztivál vendégei Vajdaságból, Erdélyből és Magyarország különböző pontjairól érkeztek Szegedre, hogy előadásaikkal a jelen társadalmi kérdéseire, személyes történeteire és közös dilemmáira reflektáljanak.

A 36. THEALTER programja idén is sokféle nézőpontot ütköztetett – szó esett függőségről, identitásról, közösségről, társadalmi előítéletekről, fogyatékossággal élő emberek láthatóságáról, emberi jogokról, hitről, családról és reményről. A fesztivál egyszerre adott teret a groteszk humornak, a személyes vallomásoknak, a közösségi gondolkodásnak és a formai kísérletezésnek.

A THEALTER számára továbbra is kiemelten fontos a következő alkotói és kritikusgeneráció támogatása. Tizenharmadik alkalommal valósult meg a blog jr., amelyben fiatal szerzők minden előadásról azonnali visszacsatolásként blogbejegyzéseket készítettek a fesztivál honlapjára. A Kritikus Szekció idén is naponta online adással jelentkezett Jászay Tamás és Szabó Réka Dorottya vezetésével. Az alkotókkal készült beszélgetések a fesztivál közösségi oldalán visszanézhetőek.

Újdonságként debütált a THEALTER Social Lab, amely a fesztivál kulisszái mögé engedett betekintést. Az önkéntes tartalomkészítő csapat próbákon, technikai beállásokon és előadásokon dokumentálta az alkotói folyamatokat, werkfotókat, videókat és interjúkat készített a résztvevő társulatokkal.

A THEALTER tavaly csatlakozott új kommunikációs tanácsadója által mentorált projekt célja, hogy közelebb hozza az alkotókat a közönséghez, a közösségi média felületein keresztül új nézőket szólítson meg, miközben elméleti és gyakorlati tapasztalatszerzési, valamint bemutatkozási lehetőséget biztosít a művészeti kommunikáció következő generációja számára.

A személyes ihletettségű műben egy látását fokozatosan elvesztő nő és éppen apává váló fia kapcsolatát követjük végig. Krisztinának és Máténak meg kell találnia az egészséges határokat a függés és a gondoskodás, önzés és önzetlenség között. A nagyszerű színészeket felvonultató, bensőséges hangulatú, keserédes film szerethető karaktereiből a nehézségeik ellenére is árad a kiolthatatlan derű. A Mommy Blue hazánkban a 22. Cinefest versenyprogramjában debütál, majd ősszel kerül országosan a mozikba.

Krisztina (Für Anikó) körül egyre sötétebbé válik a világ. A látása menthetetlen. A boldogsága talán még nem az. De ehhez nagy szükség van a fiára (Vilmányi Benett), akinek a segítsége nélkül nem tudja berendezni az új életét. Csakhogy Máténak éppen gyereke születik, a felesége pedig külföldre szeretne költözni. A srác majd kettészakad: az anyja egyre jobban ragaszkodik hozzá, ő pedig egyre jobban ragaszkodna az új családjához. A helyzet megoldhatatlan. És ők megpróbálják megoldani.

Nem csoda, hogy a Mommy Blue hazai bemutatója előtt már beutazta a világot, és igazi fesztiválkedvenc lett: szerepelt a Karolvy Vary Filmfesztivál Work in Progress kategóriájában, a világpremierje áprilisban a 16. Pekingi Nemzetközi Filmfesztiválon volt, ahonnan három díjjal tért haza. Nagy sikerrel szerepelt nemrégiben a Jeruzsálemi és a Palicsi Nemzetközi Filmfesztiválokon egyaránt.

„Ancsa (Für Anikó) személyesen képviselte a filmet Jeruzsálemben, és a harmadik vetítés utáni közönségtalálkozón is részt vett. Utána teljes extázisban hívott fel, hogy elmesélje, milyen különleges szeretet övezte őt és a filmet: a közönség nagyon együtt élt a történettel, a vetítés végén nagy taps volt, még bravóztak is. Egy szervező azt mondta neki, hogy még nagynevű alkotók sem szoktak ekkora tapsot kapni. Rendezőként óriási öröm azzal szembesülni, hogy egy ennyire személyes történet kultúrától függetlenül képes megszólítani az embereket. Anikó ráadásul Jeruzsálemben látta először a kész filmet, úgyhogy nagyon izgultam, hogyan fogadja majd. Azt mondta, sírt is, nevetett is. Nagyon várjuk, hogyan fogadja majd a magyar közönség!” – nyilatkozta Mayer Bernadette.

A Mommy Blue nemzetközi fesztiválkörútjának újabb állomása a július 30- augusztus 2-áig tartó 8. Kino Bled, ahol a versenyprogramban vetítik majd. A mustra szelekciója az emberi kapcsolódásokra helyezte a hangsúlyt: „A fesztivál idei programjába beválogatott filmeket azoknak az útitársaknak ajánljuk, akik megvesztegethetetlen, elpusztíthatatlan kötelékekben – melyek nemesebbek a pénznél, a hírnévnél, a társadalmi hatalomnál –, az összetartozás, a segítség, a gondoskodás, a hűség és a bizalom cselekedeteivel arra ösztönöznek minket, hogy túllépjünk önmagunkon, reménykedjünk a másikban, a különbözőségben. Végső soron megmentenek minket a magányos önpusztítástól“– olvasható a honlapon.

A Mommy Blue rendezője Mayer Bernadette, a forgatókönyvet Mayer Bernadette és Nagy Zoltán jegyzik. Az operatőr Csepeli Eszter, a film vágója Balla Gábor. A gyártócég a Kino Alfa, a producerek Petrovits Genovéva, Sólyom Kristóf, Oskó-Szabó Csaba és Gyurin Zsuzsi.

Az NFI Inkubátor programja támogatásával készült film hazánkban a 22. Cinefest versenyprogramjában debütál, majd ősszel kerül országosan a mozikba.

A fesztivál ünnepélyes megnyitóján, a Hírös Agórában két kiállítás is nyílik a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek két gyűjteményéből, a Kerámia Stúdió és a Zománcművészeti Alkotóműhely munkáiból válogatva, másnap pedig a Kodály Intézetben régészeti tárlat várja a látogatókat.

A nyitónap kiemelt eseményeként a 60 éves Kecskeméti Szimfonikus Zenekar és az 50 éves Kecskemét Táncegyüttes ad közös gálaműsort Egy húron pendülünk címmel, míg a zárónapon, augusztus 2-án a főtéri Atmoszféra koncerten Dés László és a Free Sounds kvartett lép színpadra.

A fesztivál programjai között szerepel az Ars Nova Énekegyüttes és Sirkó László színművész Kodály-estje, a 35. Nemzetközi Kodály Szeminárium keretében meghirdetett, Erdei Péter vezette karvezetés mesterkurzus zárókoncertje, valamint Hollókői Huba hegedűművész kamaraestje is.

A népzene kedvelőit Birinyi József workshopja és a Talamba ütőegyüttes Vivaldi-újragondolása várja a Romkertben. A fesztivál egyik újdonságaként Bősze Ádám zenetörténész magyar és angol nyelvű zenés várossétákat tart Kecskemét zenei emlékhelyein. A rendezvény teljes ideje alatt üzemel a Kodály Pont is, ahol naponta váltják egymást a helyi csoportok és ifjú tehetségek.

A Folklór Kulturális Közalapítvány és a Jászság Népi Együttes által rendezett esemény nem csupán színpadi előadásokat kínál: élő találkozási pontot teremt a hagyományőrzők, a népművészet iránt érdeklődők és a fiatal generáció között – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A fesztivál küldetése bemutatni és tovább örökíteni a moldvai és gyimesi csángók, valamint a Kárpát-medence magyar közösségeinek élő kulturális örökségét, miközben erősíti az összetartozás érzését és a kulturális identitást – írták.

Színpadra lépnek moldvai és gyimesi csángó hagyományőrzők, erdélyi, felvidéki és magyarországi néptáncegyüttesek, zenekarok, énekesek.

A rendezvény során gálaműsorok, néptáncbemutatók, népzenei koncertek, táncházak, népművészeti vásár, kézművesek is lesznek. Továbbá szakmai előadások, filmvetítés, gyermekprogramok, fényfestés, táncos felvonulás, tűzijáték szerepel a programok között.

A rendezvény pontos programterve, a fellépők listája, valamint a jegyinformációk a Csángó Fesztivál hivatalos oldalán találhatók.

A Centrál Színház két igazán szórakoztató darabbal készül a balatoni nyárestékre. Alföldi Róbert és Stohl András főszereplésével augusztus 8-án – az őszi budapesti premier előtt – a Szigliget Várudvarban mutatják be, és csupán nyolc alkalommal lesz látható Neil Simon Furcsa pár című Tony-díjas klasszikusa, friss fordításban. Augusztus 17. és 22. között pedig Woody Allen legújabb vígjátéka, a Tiszta őrület lesz műsoron, Hevér Gábor, Parti Nóra, Martinovics Dorina, Szabó Kimmel Tamás és Balla Eszter főszereplésével. A párkapcsolati nehézségek buktatóinak komikumára épülő darabokat Puskás Tamás rendezte.

Augusztus 8. és 15. között esténként 20:30-as kezdéssel a Szigliget Várudvarban a XX. század egyik legsikeresebb szerzője, Neil Simon leghíresebb darabja, a Furcsa pár lesz látható Puskás Samu és Puskás Dávid vadonatúj fordításában. A két jóbarát, Oscar és Felix komikus duóját Alföldi Róbert és Stohl András alakítják, akik most először állnak együtt színpadra. A további szerepekben olyan nagyszerű színészek láthatók, mint Marton Róbert, Magyar Attila, Mészáros András, Rada Bálint, Domokos Éva Lili és Hermányi Mariann.

Két ember, akik szinte mindenben különböznek: az egyik rendmániás, a másik trehány, az egyik minden percét beosztja, a másik nem tűr korlátozást, az egyik felmos, a másik összejárkálja… De mi történik, ha ez a két ember összeköltözik? A legszórakoztatóbb vígjátéki helyzetek sora veszi kezdetét! „A Furcsa párban Neil Simon a párkapcsolatok vesztésre ítélt kísérletét folyamatában ábrázolja. A nagy találmány, hogy a női és férfi elemet egyaránt férfiak képviselik, így hiányzik a drámai elem és marad a tiszta komikum. Végül megértjük, hogy a probléma megoldhatatlan: a nők a Vénuszról, a férfiak pedig a Marsról jöttek, és ez a két minőség összeférhetetlen” – magyarázza Puskás Tamás rendező.

Augusztus 17. és 22. között Woody Allen legújabb vígjátéka a Tiszta őrület (Neurotic Jamboree) lesz műsoron, Hevér Gábor, Parti Nóra, Martinovics Dorina, Szabó Kimmel Tamás és Balla Eszter főszereplésével.

Woody Allen legújabb, 2024-ben írt darabja egy vén darabfaragó önvallomása. Felszikrázik az érett tudás, egy öregember beszél nőkről, neurózisról, színházról, sznobizmusról. Arról, hogy minden igyekezet hiábavaló: habár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a szex az úr. Az önéletrajzi ihletésű komédiában Woody Allen mintha összegezni akarná, mit gondol pályája fő témáiról, és hogyan evickélt át férfiként az életén.

A félénk és csalódott Fay és a jó családból származó, kissé szerencsétlen Richard tökéletes párosnak tűnik – akárcsak a felkapott drámaíró Jake és éles nyelvű politológus felesége, Sheila. A meghittnek tervezett leánykérés azonban új irányt vesz, amikor bejelentkezik Jake kiszámíthatatlan exe, Boots. Lágy brie sajt helyett kőkemény szócsaták, visszafogott borozgatás helyett vad indulatok várnak Woody Allen legújabb darabjának szereplőire, akik kétségkívül bebizonyítják: egy egyszerű vacsorából is lehet tiszta őrület.

„A Tiszta őrület a szavak vígjátéka. A neurotikus embereknek két fajtája van: az egyik, aki szorong és nem beszél, a másik pedig, aki azért beszél rengeteget, mert szorong. Woody Allen az utóbbi típusba tartozik. Folyamatosan beszélteti a szereplőit. Záporoznak a poénok, ezeknek a pontosságát nagyon el kell találni, különben nem születik meg a humor” – mondta Hevér Gábor, akit a drámaíró szerepében láthat majd a közönség. „Sokszor érezzük, hogy az életünk tiszta őrület, miközben teljesen szokványos, hétköznapi helyzetekben vagyunk. A darab szereplői akár normálisnak is tűnhetnek, az előadás végére mégis a teljes káoszig jutnak, és ettől válik az egész valóban tiszta őrületté” – tette hozzá Balla Eszter.

Nagyszabású operaprodukció előkészületei zajlanak a szegedi Dóm téren. A 95 éves Szegedi Szabadtéri Játékok következő nagyszínpadi előadásaként egy nagysikerű vendégprodukciót, a Juronics Tamás rendezte Carment láthatja majd a közönség. Hétfő este először gyűlt össze teljes létszámban a Szegeden még grandiózusabb kivitelben megvalósuló produkció stábja: a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen énekművészei, Énekkara, a Lautitia Ifjúsági Vegyeskar és a Gradient Kortárs Balett Debrecen tagjai mellett szegedi közreműködők: a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Nemzeti Színház Énekkara és a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolájának Bartók Gyermekkara is gazdagítja majd az operaklasszikus színes szövetét.

Első Dóm téri próbájuk előtt a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, Barnák László köszöntötte a csapatot. Kiemelte, a Carmen, mint legendás opera meghatározó képviselője műfajának az idén 95 éves Szegedi Szabadtéri Játékokon is: 1969-ben láthatta először a csillagtetős színpad közönsége. Hangsúlyozta, a Debrecenben 2025 márciusában nagy sikerrel bemutatott produkció kifejezetten színesen, látványosan, játékosan – azaz változatos játéklehetőségeket kínálva – dolgozza fel a jól ismert darabot. Az intézményvezető fontosnak tartja a Carmen közönségvonzó erejét, hiszen újszerű színrevitele révén a veterán operarajongók számára is új felfedeznivalókat tartogat, ugyanakkor olyan klasszikus értéket képvisel, ami minden néző számára tartalmas élményt jelent; emellett magyar nyelven szólal majd meg a Szabadtéri színpadán, így a műfajjal és a darabbal most ismerkedők is könnyen követhetik – Ábrányi Emil fordításának Blum Tamás és Oberfrank Géza átdolgozta változatában – az eseményeket.

Az előadás rendezője, a Kossuth-díjas Juronics Tamás hangsúlyozta, már az eredeti próbafolyamatot is kiváló hangulat jellemezte, amelyet csak emel majd a szegedi helyszín vidám műhelylevegője, fesztiválhangulata: a Szabadtéri-miliő maga is hozzátesz a közösségi élményhez, amely a próbák és előadások során vár a produkció egyesített debreceni-szegedi társulatára. A művész kiemelte, a Dóm tér hazánk legnagyobb operajátszó színpada, és örömét fejezte ki, hogy idén a Carmen produkciója járul hozzá a műfaj szegedi jelenlétéhez.

A Szegedi Szabadtéri Játékok műszaki stábja még javában dolgozott a Dóm téri előadásokra kibővített színpadkép elemeinek installálásán, amikor az első lejárópróba alkalmával a szereplők is birtokba vehették a pénteki és szombati előadások 1000 négyzetméteres helyszínét, ahol lassan megelevenedik a produkció különleges koncepciója. Egészen közel hozza a ma nézőihez a legendás cselekményt: napjaink Mexikójának fülledt, miszticizmusban és konfliktusokban egyaránt bővelkedő közegében élednek újra a jó6znnnl ismert szereplők és sorstragédiáik.

Az egyedi, páratlanul filmszerű látvány Erkel László Kentaur Jászai-díjas művész díszlet- és jelmeztervezői munkáját dicséri, amelyet Madarász János „Madár” fényterve koronáz meg. Somogyi-Tóth Dániel vezényli majd az előadást, amelynek táncképéért Domoszlai Edit koreográfus felelt.

Címszerepben Mester Viktória Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett mezzoszoprán lép színpadra, Don José és a torreádor szerepében Boncsér Gergely Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett operaénekes és Molnár Levente Liszt-díjas, érdemes művész küzd majd a kegyeiért. Micaёlaként a nagyszerű Kele Brigittát láthatja a szegedi közönség, további szerepekben pedig Ürmössy Imre, Udvarhelyi Péter, Rendes Ágnes, Janovicz Zsófia, Böjte Sándor és Donkó Imre áll a Dóm téri deszkákra.