Súgópéldány

A tárlat központi eleme a Nagy Arkánum huszonkét lapja, amelyeket Radák Eszter a saját festői nyelvén formált újjá. A hagyományos ikonográfiát művészettörténeti utalásokkal és személyes motívumokkal gazdagította. A képeken megjelenő figurák részben a művész önportréi különböző szerepekben, részben pedig barátai, rokonai és “üzletfelei”, akik modellként működtek közre az alkotásban.

Radák Eszter festményeiért évek óta rajong a művészetkedvelő közönség, hiszen amellett, hogy színesek és látványosak, a humor és a társadalomkritika is megjelenik bennük – magas művészeti színvonalon. A címadás Radák egyik erőssége, a képek szókimondó elnevezései maguk is ironikus fricskák a társadalom felé.

„Tudjuk jól, hogy a Bizalom című kiállításra már a gyűjtők és a rajongók is készülnek, hiszen a művész most mutatja be az elmúlt egy év termését, közel három tucat vadonatúj művet láthatunk majd. Izgatottan várjuk, hogy a tarot tematika hogyan gazdagítja tovább Radák színes világát” – mondta el Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.

A látogatók két különleges tárlatvezetésen magával az alkotóval, Radák Eszterrel járhatják körbe a tárlatot, egy alkalommal pedig Hársfalvi Magdolna művészettörténész értő kalauzolásában tekinthetik meg a képeket. A Bizalom című kiállítás 2026. szeptember 3–26. között ingyenesen megtekinthető a Virág Judit Galériában (1055 Budapest, Falk Miksa u. 30.).

2026. szeptember 18- 20. között útjára indítjuk a 11. Kerekdomb Fesztivált Tállyán, amely ismét közös kulturális térré változtatja Tokaj-Hegyalja egyik legszebb települését. A háromnapos fesztivál ideje alatt a borászatok udvarai koncerttermekké változnak, a történelmi falak között színházi előadások kelnek életre, az evangélikus templom boltozatai alatt klasszikus zene szól, a dűlők ösvényein pedig túrázók indulnak felfedezni a tájat és annak történeteit.

Könnyűzene – dalok, amelyek összekötnek. A Kerekdomb koncertjein a közös zenei élmény teremti meg azt a felszabadult, közvetlen hangulatot, amely a fesztivál egyik meghatározó sajátossága. A nagyszínpadon és a tállyai portákon többek között a Quimby, a Blahalouisiana, a Bohemian Betyars, a Parno Graszt, Ferenczi György és a Rackajam, a Lóci Játszik, a Góbé, Barabás Lőrinc, Boggie, Bongor, a Cimbaliband Trió és a Lázár tesók koncertjei várják a közönséget. A nagyobb produkciók mellett a bensőségesebb hangulatú koncertek, dalköltő estek, világ- és népzenei programok, valamint új hangok teszik teljessé a hétvégét.

Komolyzene – elcsendesedés a fesztivál forgatagában. A tállyai evangélikus templom különleges akusztikája és atmoszférája ezúttal is méltó teret ad a klasszikus zenei programoknak. A BenOla Guitar Duo reneszánsz és barokk estje, a Bartók Béla Zeneművészeti Kar cselló tanszakának Bach-estje, a Canticum cordis, valamint az Ezüst és Ében fuvolaegyüttes műsora a fesztivál elmélyültebb pillanatait kínálja.

Színház – emberi történetek egészen közelről. Humor, zene, irodalom és személyes történetek költöznek Tállya különleges tereibe. A színházi kínálatban többek között Für Anikó és Hrutka Róbert GÉZA’80 című zenés előadása, Lackfi János Medveles című estje, Udvaros Dorottya Csend–Törékeny: Üres című felolvasószínházi produkciója, Peller Károly Latabár Kálmán szerepében, a Hair, valamint Márfi Márk Lassan című darabja is helyet kap. Vasárnap Csuja Imre és Hámori Gabriella Hiszek 1 – Párbeszéd Istennel című előadása teremt különleges találkozást színészek, gondolatok és nézők között.

Irodalom – amikor a kimondott szó személyessé válik. Az irodalmi programok a történetek, versek és dalok közös terébe hívják a látogatókat. Kollár-Klemencz László dalköltő estje, a Lázár tesók műsora, valamint Varró Dániel és Molnár György zenés-irodalmi programja más-más hangon mesél arról, hogyan válhatnak személyes történeteink szavakká és dallamokká.

Bor, természet, család és kiállítások – élmények egy helyen. A Kerekdombon Tállya ízei is főszerepet kapnak: portakonyhák, estebédek, pezsgős villásreggelik és dűlőtúrák várják a vendégeket, a Borútlevéllel pedig mindenki saját útvonalán fedezheti fel a helyi pincészeteket és borokat. Bányalátogatás, evezés a Bodrogon, kerekezés, futóverseny, vezetett túrák, a családokat pedig gyerekkoncertek, gyerekjóga, kézműves-foglalkozások, játszóházak, mesterségbemutatók, néptánc és játékudvar várja.

A település galériái és különleges terei eközben kiállításoknak adnak otthont, köztük a Tállyai Művésztelep Belső tájak és közös valóság című tárlatának, Körös Gábor fotókiállításának, a Hello Wood Építészmustra TÁLLYOLÓ installációjának, valamint a Tállya 4D – Tállya térben és időben kiállításnak.

A Kerekdomb Fesztivál nem ígéri, hogy a nyár örökké tart – csak ad még három napot mindazoknak, akik nem csupán programokat keresnek, hanem történeteket, felfedezéseket és egy hétvégét, amely még sokáig velük marad.

Átadták a közönség által megszavazott Legjobb színésznő díjat Parti Nórának, a Legjobb színész díjat Kerekes Józsefnek és a Legjobb rendező díjat Lengyel Andornak.

A 2026/2027-es évadban több új produkcióval is találkozhatnak a nézők. Október 18-án, vasárnap 18 órakor kerül színpadra Erich Kästner A két Lotti című klasszikusa, családi előadásként. Luise és Lotte egy nyári táborban találkoznak, és hamarosan kiderül, hogy nemcsak megszólalásig hasonlítanak egymásra: ikertestvérek, akiket szüleik külön neveltek, és akik eddig nem tudtak egymás létezéséről. A két lány a tábor végén helyet cserél, hogy megismerje a másik életét, és közben megpróbálja kibékíteni szüleit, illetve megakadályozni, hogy édesapjuk egy másik nőt vegyen feleségül. Kästner időtlen története játékos, friss, mai színpadi nyelven, humorral és zenével kel életre. A Henning Bock és Jürgen Popig szövegkönyve alapján készült magyar változatot Szőke Andrea írta, a dalszövegek Endrődi Ágnes és Szőke Andrea munkái, a zeneszerző Monori András, a koreográfus Bóbis László, a díszlet és a jelmez Tuza Zoltán és Endrődi Ágnes alkotása, a darab rendezője Garajszki Margit.

November 6-án érkezik az Orlai Produkció Párok vendégségben című új vígjátéka, Alexandra Maxeiner darabja, Balsai Móni és Pataki Ferenc főszereplésével, Ujj Mészáros Károly rendezésében. A történet három estét és három vacsorát ígér vendégségben – vagy talán mégsem egészen úgy, ahogy azt elsőre gondolnánk.

Mi tart össze két embert akkor is, amikor már minden szétesett? Megszokás, bűntudat, vágy vagy valami megmagyarázhatatlan, sorsszerű kötelék? A Levendulamezők című darab napjaink Amerikájában játszódik, és egy házasság lassú széthullásának, majd különös átalakulásának történetét meséli el, Domján Kata rendezésében és szereplésével.

Alberti Zsófi rendezte A védőháló című előadást, mely egy fontos és fájó tabutémát dolgoz fel, az öngyilkosságot. A szünet után a nézők együtt gondolkodhatnak a nehéz kérdéseken az alkotókkal és Bérdi Márk pszichológussal, aki a téma szakértője.

Havonta egyszer a 6SZÍN műsorán látható Szabó Kimmel Tamás Szalagkorlát című, mélyen személyes önálló estje. Botos Éva zenés standup-ja a 80 évekről szintén műsoron marad, Slágerlista Válltöméssel címmel. Piczkó Katalin régóta nagy sikerrel futó Szeretetkert című előadássorozata is megújul, illetve Katalin egy projekttel is jelentkezik, Újraterveznél? címmel. Október 25-én arra a kérdésre keresi a választ egy buddhista mesterrel, hogy létezik-e, és ha igen, hogyan érhető el a tartós boldogság. Decemberben új műsorral jelentkezik Falusi Mariann is.

Visszatér Spiró György: Szappanopera című műve is, a Németh Kristóf fémjelezte Fórum Színház előadásában.

A Pankreátorok Nevetésterápiájának folytatása tavaszra várható, a már jól bevált trió előadásában. Szabó Máté, Andrássy Máté és Horváth Zoltán úgy döntöttek, a második rész mindig rosszabb, mint az első, ezért rögtön a harmadik Nevetésterápiát hozzák el a nézőknek.

Rényi Ádám A Hosszú élet titka és a Kapuzárási Pánik sikerei után a Kerülőút című előadással jelentkezett, melyet Horgás Ádám rendezett és a Réti Adrienn, Kerekes József kettős ad elő. Az évadban Rényi Ádám legfrissebb darabját is bemutatja a 6SZÍN, szintén Lengyel Andor rendezésében.

Az új bemutatók mellett a 6SZÍN továbbra is műsoron tartja A Csoport című előadását, amely egy önsegítő függőcsoport története, igaz történetek és a színészek improvizációi alapján. Az előadásban Tóth Ákos csatlakozik a szereplőkhöz, Bíró Kristóf szerepét veszi át.

Továbbra is látható a Menni kéne – Egyedül nem megy, Presser Gábor Presser könyve című kötete alapján, Vajda Katalin színpadi változatában. Az előadásban Mészáros Martin és Szatmári Alíz lesznek az új szereplők.

A Delta Produkció két előadással is jelen lesz az új évadban. A Darázs visszatér a műsorra: Morgan Lloyd Malcolm darabjában két egykori iskolai barátnő találkozik húsz év után, és az ártatlan beszélgetésből fokozatosan kegyetlen pszichothriller bontakozik ki. Az előadás bemutatása nyomán országos iskolai zaklatás elleni program, a NEM OKÉ kampány indult. A Darázs 2026. október 17-én 19 órakor lesz látható újra.

A másik Delta-produkció, a Gyalulj Gyulával!, Litkai Gergely politikai szatírája, amelyben Gyula, a bukott befektetési bankár és ex-NER-lovag a börtönből szabadulva asztalosként és influenszerként próbál új életet kezdeni. A darab a hatalom, a korrupció és a lojalitás világát egy emberi történettel kapcsolja össze. Gyulát Rába Roland alakítja, az előadást Kiss-Végh Emőke rendezi.

Október 21-én, az 1956-os forradalom 70. évfordulójához kapcsolódva kerül műsorra A Köd. B. Török Fruzsina története az 1990-es évek végén játszódik Budapesten. A hetvenes évei végén járó, demens Maróti Vilmos és húszas évei végén járó unokája, Tibor együtt élnek. Egy különösen nehéz éjszakán Vilmos álmában visszatér a múlt, és unokájában az ÁVH egyik vallatótisztjét látja. Az előadást követően a tervek szerint beszélgetésre kerül sor az 1956-os forradalomról. A főszerepekben Kerekes József és Mózes András látható, az író és rendező B. Török Fruzsina.

Kálloy Molnár Péter fájóan hiányzik mindannyiunknak. Péter nem áll többé színpadon, de kérése volt, hogy ha egy mód van rá, a színház tegye lehetővé a nézők számára a S.Ö.R. további fogyasztását. Így most már Gáspár András, Simon Kornél és Sövegjártó Áron adják elő a 32 éve töretlen sikerrel futó előadást.

A Kovács ikrek Koloniál című drámája bekerült a Déryné programba, így vidéki útra indul Zsurzs Kati és Gál Réka Ágota kettőse. Az Egy tökéletes nap című előadás a 2026-os eSzínház Fesztivál versenyprogramjának része, amely 2026. szeptember 18. és szeptember 27. között tekinthető meg online, így végre a vidéki és külföldi nézők is láthatják.

A 6SZÍN 2026/2027-es évada új bemutatókkal, új szereplőkkel és visszatérő előadásokkal várja a nézőket.

A szakmai szavazatok alapján az idei évben Bartha Boróka (gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház), Kelemen Zoltán (szombathelyi Weöres Sándor Színház), Ötvös András (budapesti Vígszínház) és Pap Lujza (zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház) mérkőzik meg az elismerésért.

2026-ban 36 társulat jelölt színművészt a díjra, a közönségszavazás szeptember 15. éjfélig tart. Szavazni a kaszasattiladij.hu oldalon lehet, ahol a jelölteket bemutató kisfilmek is megtekintők. Az elismerést szeptember 17-én a Vígszínházban, A padlás című előadás előtt adják át a győztesnek.

Sipos Imre előadóművészetekért felelős helyettes államtitkár a sajtóeseményen felidézte a színész gondolatát a kétely fontosságáról, amely szerinte nem bizonytalanságot, hanem igényességet jelent, és arra ösztönöz, hogy az ember felülvizsgálja saját álláspontját, párbeszédet kezdeményezzen és új válaszokat keressen.

Hangsúlyozta: a 2008-ban létrehozott díj egyszerre őrzi Kaszás Attila szellemi örökségét, valamint ismeri el a kiemelkedő szakmai teljesítményt és a közösségépítő szerepet.

Gáspár Máté, az Örkény István Színház igazgatója arról beszélt, hogy a díj különösen fontos a színházi évad kezdetén, mert lehetőséget teremt az ünneplésre, az emlékezésre és a kollégák munkájának megbecsülésére. Mint mondta, az Örkény társulata büszkén csatlakozott a kezdeményezéshez, és szeretettel gratulál minden jelöltnek.

Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója személyes emlékeit felidézve azt mondta, számára Kaszás Attila „morális iránytű volt, van és lesz”, és különösen fontosnak nevezte, hogy a díj egyszerre ismeri el a szakmai kiválóságot és az emberi minőséget. Úgy fogalmazott: napjainkban különösen fontos kérdés, hogy valaki úgy lehessen szakmailag kiemelkedő, hogy közben megőrzi humanista hozzáállását.

Szarvas József, a díj első, 2008-as kitüntetettje arról beszélt, hogy Kaszás Attila halála és búcsúztatása az egész Kárpát-medencét megérintette. Szerinte ez nem pusztán kiemelkedő színészi teljesítményének volt köszönhető, hanem annak a közösségteremtő erőnek is, amely „körülvette” a színészt.

A Kaszás Attila-díjat Pokorni Zoltán és Szűcs Gábor alapította 2008-ban, egy évvel a Jászai Mari-díjas színész halálát követően. A díjazott személyét a magyarországi és határon túli, állandó társulattal rendelkező kőszínházak, valamint alternatív színházi műhelyek tagjai maguk közül választják ki, majd a jelöltek közül szavazással döntik el, ki legyen a három döntőbe jutó. Közülük kerül ki a végső nyertes, akiről szavazás útján a közönség dönt.

Az elismerés egy kisplasztika, amely Paulikovics Iván szobrászművész munkája. Emellett pénzjutalomban is részesül a nyertes művész.

A Kaszás Attila-díjat a korábbi években Szarvas József, Nemes Levente, Mátray László, Mucsi Zoltán, Bányai Kelemen Barna, Borovics Tamás, Nagy Alfréd, Mészáros Tibor, Schneider Zoltán, Krisztik Csaba, Nagy Csongor Zsolt, Orosz Ákos, Földes Tamás, Rusznák András, Harsányi Attila, Csankó Zoltán, Balla Eszter és Sodró Eliza vehette át.

Ezúttal ugyanis – a szezon indításaként – egy 25 órás zenei utazásra hívja a műfaj szerelmeseit az Erkel csapata. A rendhagyó kihívás ideje alatt, az emeleti büfében kialakított pódium egyetlen percre sem csendesedik el, hiszen a színház népszerű művészei és a meglepetésvendégek folyamatosan adják át egymásnak a mikrofont, megszólaltatva a legismertebb és legkedveltebb musicalslágereket.

A nézők pedig nem csupán passzív szemlélői lesznek a rekordkísérletnek, mivel az egyedülálló produkciót különböző közönségaktivitások, interaktív programok és váratlan meglepetések teszik még közvetlenebbé. A látogatók bármikor csatlakozhatnak az eseményhez, és addig maradhatnak, ameddig csak szeretnének. A rendezvény ideje alatt a belépés ingyenes.

Kellerné Egresi Zsuzsanna a színház hétfői évadnyitó társulati ülését követően az MTI-nek elmondta, hogy a hagyományos nyílt nap keretében, szeptember 12-én a színház minden szegletét megismerhetik az érdeklődők, akik a nap során vetélkedőn is részt vehetnek, a nap végén pedig megnyerhetik az évadra szóló bérletüket. A vetélkedőt követően a színház művészeinek zenés műsorát láthatják a nézők.

Másnap tartják a színházban a Veszprém Vármegyei Ifjúsági Fesztivált, amelyre a vármegyéből fogadták a jelentkezőket. A fellépők között lesz táncos, zenés és prózai produkcióval bemutatkozó előadó és láthatnak sportbemutatót is a nézők. A rendezvény bevételét Világos Gábornak, egy nagyvázsonyi, kihívásokkal élő fiatalembernek ajánlják fel.

Szeptember 17-én a Pesti Vigadóban mutatja be a színház vezetése a teátrum Esélyegyenlőségi Programját azzal a céllal, hogy az ország más színházai is átvehessék, gyakorlattá tehessék azt a szemléletet, amely Veszprémben már működik. Mint Kellerné Egresi Zsuzsanna elmondta, a program lényege, hogy a kihívással élők hasznos tagjai legyenek egy-egy közösségnek, akár egy színházi társulatnak is.

Az évad első bemutatója Szabó Magda Abigél című alkotása lesz, a musical premierjét október 2-án tartják.

A társulati ülés előtt felavatták a Petőfis Arcok elnevezésű színházi portréfalat, amelyen a színház művészeinek, örökös tagjainak és vezetőségének fényképei láthatók.

Az eseményen Kellerné Egresi Zsuzsanna elmondta, hogy a teátrumnak harminc örökös tagja van és 24 művész erősíti a társulatot.

Az évadnyitón mutatták be a társulat új tagjait, Szalay Ágnest, Horváth Alexandrát, Szőke Diánát, Virágh Pannát, Aradi Imrét és Koller Krisztiánt.

Barnák László főigazgató az évadnyitón hangsúlyozta: bár egy előadóművészeti szervezet működését számok, nézőszámok, bevételek és statisztikák is jellemzik, a színház valódi jelentősége ennél jóval nehezebben számszerűsíthető.

„A színház több mint kétezer éve a társas kapcsolódás egyik legfontosabb helyszíne. Keressük a válaszokat a bennünket foglalkoztató kérdésekre, szeretnénk jobban megérteni saját magunkat és a másik embert. A színpad nagyító, a színház pedig egyfajta labor, ahol játékosan, kíváncsian, humorral és öniróniával vizsgálhatjuk az élet sötét és világos oldalát. Ezt a közösen átélt élményt kínáljuk a nézőinknek az új évadban is” – fogalmazott a főigazgató.

A nézők pedig várják ezt az élményt – erősítette meg Dr. Kozma József, a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság elnöke, kiemelve, hogy a szegediek nemcsak szeretik ezt a színházat, hanem bíznak is benne.

A drámatagozathoz csatlakozik Szabó Márta Jászai Mari-, Domján Edit- és Aase-díjas színművész, valamint Szász Gabriella színművész, továbbá egyetemi hallgatók is bekapcsolódnak az évad munkájába.

Az operatagozat új tagja Sándor Szabolcs karmester, Andrási Gertrúd korrepetitor és Dubrovszkij András énekkari művész. A Szegedi Kortárs Baletthez négy új táncművész érkezett: Anna Dal Maso, Gaia Lo Cascio, Nina Lowe és Varga Dániel.

Augusztus 1-jétől Mátyássy Szabolcs zeneigazgató irányítja a Szegedi Nemzeti Színház komplex zenei munkáját, aki nagy örömmel tért vissza Szegedre, 30 évvel ezelőtt ugyanis itt kezdte színészi pályáját.

A nyári hónapokban a kőszínházi épületekben is jelentős munka zajlott, fejlesztések és karbantartások több mint 128 millió Ft összértékben.

A Nagyszínházban többek között megtörtént a tirisztorok cseréje, befejeződött a nézőtéri székek felújítása és további műszaki, biztonságtechnikai munkálatok. A Kisszínházban megújult a színpad, új ügyelőrendszer és vészhelyzeti hangjelző rendszer épült ki.

A Kooperáló Színházpedagógiai Alkotótér az új évadban is folytatja gyerekeket és felnőtteket megszólító munkáját, az eddigi előadások és foglalkozások mellett új programokkal erősítve a színház és közönsége közötti kapcsolatot.

A művészeti tanács tagja, Fábián Péter rendező kitért arra, egy színház számára morális feladat, hogy reagáljon a társadalmi folyamatokra, ám mindezt összhangba kell hozni azzal, hogy az előadások szórakoztassák a nézőket és kiragadják őket a mindennapok taposómalmából.

Borovics Tamás és Gömöri Krisztián színművészek 30. jubileumi évadukat kezdik a szegedi társulatnál. Öt évtizede, 1976-ban indult Fekete Gizi művészi pályája, szeptember 7-én veheti át aranydiplomáját a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

Kerek Mónika titkárságvezető 30 és Horváth László gondnok 30 éves, Szabó László világosító 25 éves jubileumát ünnepli. Nyugdíjba vonulása alkalmából búcsúztatta a társulat Nagy Sándor asztalost, aki 21 évig dolgozott a dorozsmai díszletgyártó műhelyben.

Az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Kardos Gábor karmester Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.

A Szegedi Nemzeti Színház társulata a nyári Szegedi Szabadtéri Játékok után gyakorlatilag megállás nélkül fordult rá az új kőszínházi évadra. A jubileumi fesztivál több mint 70 500 látogatót fogadott.

Barnák László kiemelte: a folyamatos társadalmi, technológiai és gazdasági változás a színház működésére is hatással van, ezért a nyitottság, az alkalmazkodás és a közösség megtartó ereje egyaránt meghatározó: „Mi, színházcsinálók itt leszünk, és játszani fogunk hittel, kíváncsisággal és a közönség iránti elnyűhetetlen szeretettel. Azért dolgozunk, hogy a velünk közösen átélt színházi élmény valóban a nap fénypontja lehessen.”

Dolhai Attila az évadnyitón megköszönte a társulatnak az elmúlt évad munkáját és külön is szólt a rendkívül intenzív nyári időszakról. Dr. Cser-Palkovics András ugyancsak köszönetet mondott mindazoknak, akik a nyár során a színházhoz vagy a városhoz kapcsolódó kulturális és közösségi programokon dolgoztak. A polgármester elmondta: a bérletértékesítés kedvezően alakul, és bízik abban, hogy a következő hetekben tovább nő a bérletes nézők száma.

A társulati ülés egyik központi témája a színházi szakma finanszírozása és szabályozása volt. Cser-Palkovics András a Magyar Színházi Társaság évadnyitóján felvetett új előadóművészeti törvénnyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a fenntartó önkormányzatot egyelőre sem a szaktárca, sem a szakmai szervezetek nem keresték meg egyeztetés céljából. Hozzátette: amennyiben erre sor kerül, a város a színház vezetésével és akár a teljes társulattal is egyeztetni szeretne annak érdekében, hogy a fenntartói álláspont kialakításában az intézményben dolgozók véleménye is megjelenhessen. A polgármester kiemelte azt is, hogy Székesfehérvárnak érvényes megállapodása van az állammal a színház fenntartásáról, amely a következő évekre meghatározza az állami finanszírozást. Mint fogalmazott, a város ehhez igazítja saját támogatását is, így a Vörösmarty Színház működését pénzügyi szempontból garantáltnak tartja.

Dolhai Attila részletesebben is beszámolt a Magyar Színházi Társaság évadnyitójáról. Elmondta: mintegy kétszáz művész, alkotó és háttérdolgozó részvételével különböző szakmai munkacsoportok dolgoztak azon a javaslatcsomagon, amely közel ötszáz pontban fogalmazza meg a színházi szakma problémáit és lehetséges fejlesztési irányait. A felvetések között nagy hangsúlyt kapott a színházi dolgozók bérezése, az utánpótlás biztosítása, a technikai és háttérszakmák megbecsülése, valamint a szakma és a döntéshozók közötti folyamatos párbeszéd szükségessége. Az igazgató szerint az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a színházi háttérszakmákban a fiatal munkatársak néhány év tapasztalatszerzés után gyakran elhagyják a pályát, így egyre nehezebbé válik a több generáción át felhalmozott szakmai tudás továbbadása. A bérek érdemi rendezését nélkülözhetetlennek tartja, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ekkora léptékű változás nem egyik napról a másikra következhet be. Az évadnyitón elhangzott az is, hogy a Vörösmarty Színházban egy öt főből álló Etikai Bizottság létrehozását tervezik. Dolhai Attila elmondta: az új testület működési rendjét a következő hetekben dolgozzák ki, alapjául pedig a Magyar Színházi Társaság Etikai Kódexe szolgál majd.

A társulati ülésen egyperces néma csenddel emlékeztek meg a nyáron elhunyt Jászai György színpadmesterről, akinek elvesztése emberileg és szakmailag is nagy veszteség a színház közössége számára. A díszítőtár új vezetésében Bakos János színpadmesterként, Dénes Ferenc színpadmester-helyettesként, Török Martin pedig tárvezetőként dolgozik szeptember 1-jétől.

A 2026/2027-es évadban három új művész, Borovics Anna, Haraszti Elvira és Gréczy Balázs csatlakozik a Vörösmarty Színházhoz. Az évad során nyolc egyetemista tölti szakmai gyakorlatát az intézményben: Babinszki Virág, Gulyás Ádám, Horváth Gábriel, Kerekes Márton, Seres Alexandra, Sipos Balázs Gyula, Nagy Bence és Varga Szabolcs.

Az évad műsorának összeállításakor a zenés és prózai produkciók egyensúlyára törekedtek, emellett az is cél volt, hogy azok a nézők is találhassanak kedvükre való programot, akik az elmúlt időszakban eltávolodtak az intézménytől. A Nagyszínpad következő bemutatója Vörösmarty Mihály–Spiró György Czillei és a Hunyadiak című történelmi drámája lesz Rusznyák Gábor rendezésében. Dolhai Attila szerint első igazgatói évadának fontos vállalása, hogy a Vörösmarty nevét viselő színházban Vörösmarty-mű kerüljön színpadra. A bemutatót szeptember 25-ére tervezik.

Az évadban láthatja a közönség a Diótörő és Egérkirály című családi musicalt Angyal Márta rendezésében, Georges Feydeau Bolha a fülbe című bohózatát Szőcs Artur rendezésében, az évad végén pedig a West Side Story érkezik Dolhai Attila rendezésében. A musical szereposztása egyelőre nem nyilvános, mivel annak jóváhagyása a külföldi jogtulajdonosok részéről még folyamatban van. A produkció kapcsán a színház újabb együttműködést tervez az Alba Regia Szimfonikus Zenekarral. A nagyszínpadon októbertől látható lesz a Mohácsi János által színre vitt A miniszter félrelép is, amely júliusban nagy sikerű előbemutatóval debütált.

A Kozák András Stúdióban Ibsen Solness építőmesterét Bagó Bertalan, Mary Orr Mindent Éváról című művét Botos Bálint, Németh Ákos Webáruház című darabját pedig Horváth Mózes rendezi.

A Pelikán Fészekben Kozáry Ferenc A kis hercegnő című előadása és David Walliams Gengszter nagyi című története várja a fiatalabb közönséget. Utóbbit Ferenczy-Nagy Boglárka rendezi.

Dolhai Attila már az előző évadot lezáró társulati ülésen jelezte, hogy a 2026/27-es évadban jótékonysági célú programsorozatot indít a színház. Az első ARTeátrum estet októberben rendezik meg, amelyre támogatói jegyek válthatók. A különleges, egyszeri és megismételhetetlen színházi események bevételével olyan színházi dolgozókat támogatnak majd, akik váratlanul nehéz szociális vagy élethelyzetbe kerülnek.

Az igazgató egy új szakmai kezdeményezést is bejelentett: a Vörösmarty Színház Fehérvári történetek címmel kétfordulós drámapályázatot hirdet új magyar színpadi művek létrehozására. A pályázatra műfaji megkötés nélkül várnak olyan történeteket, amelyek Székesfehérvár múltjából, jelenéből, kulturális hagyományaiból vagy a városhoz kapcsolódó élményekből és identitásból merítenek. Az első fordulóban egy szinopszissal és két kidolgozott jelenettel lehet pályázni. A legjobb alkotások szerzőit pénzdíjjal jutalmazzák, a győztes művet pedig a Vörösmarty Színház színpadra is állítja majd.

Az évadnyitó társulati ülés zárásaként Dolhai Attila tartalmas, felfedezésekkel teli évadot kívánt a társulatnak, és azt, hogy az évadzárón közösen tekinthessenek majd vissza a most még előttük álló időszak eredményeire.

Mint az idei válogatásról Muszatics Péter, a CineClassics megálmodója elmondta: „tizenhat éve mutatunk be válogatott klasszikusokat, élvezzük a kristálytiszta, felújított képeket. A miskolci születésű Pressburger Imre Michael Powell-lel forgatott színes Technicolor-filmjei nagyvásznon az igaziak. Itt az alkalom, most hármat is láthat a közönség. És aki látta Nolan Odüsszeiáját, ne hagyja ki A fáraót, ugyanolyan lenyűgöző”.

A CineClassics 2026-os programja Emeric Pressburger rendező és állandó alkotótársa, Michael Powell munkássága előtt tiszteleg az alkotópáros munkamódszerét és közép-európai gyökereit elemző konferenciával, és három gyönyörűen restaurált film vetítésével. Pressburger és Powell párosát olyan rendezőóriások tekintik példaképnek, mint Brian De Palma, Francis Ford Coppola, Sally Potter, Terry Gilliam. Sőt, Martin Scorsese A vörös cipellők című filmjüket minden idők egyik legjobbjának tartja. A világhírű kortárs rendezők hódolata a káprázatos képi világnak, a színes nyersanyag eredeti használatának, a feszes párbeszédeknek, a páratlan színészi alakításoknak szól. Az író-rendező-producer Pressburger-Powell páros felülmúlhatatlan eleganciával, brit magabiztossággal és osztrák-magyar életbölcsességgel készítette jobbnál jobb filmjeit. Nemcsak A vörös cipellők vált a filmtörténet megkerülhetetlen részévé, hanem a Blimp ezredes élete és halála (1943), a Canterbury mese (1944), a Fekete nárcisz (1947) és más remekek is. E konferencia pedig aktuálisabb aligha lehetne: Miskolcon éppen zajlik Pressburger szülőházának felújítása és nyitott kulturális központtá alakítása.

A Miskolctól Londonig: Konferencia Emeric Pressburger és Michael Powell művészetéről programja szeptember 10-én, csütörtökön a Béke teremben:

Közvetlenül a beszélgetés után, ugyanebben a teremben 17.00-tól látható a rendezőpáros egyik legismertebb filmje, a Fekete nárcisz (1947) Deborah Kerr és Sabu főszereplésével. A film hősei apácák a Himalájában, akik egy bordélyházból akarják kialakítani a rendházukat. Erős alaphelyzet, lélegzetelállító Technicolor szín- és díszletorgia – nem véletlen, hogy Jack Cardiff operatőr és Alfred Junge díszlettervező Oscar-díjat kaptak munkájukért. A mélyben pedig ott van az erotika, az apácák fantáziái, a világ és Isten vívódása. Mélyen angol film a test és a hit hatalmáról, és a régi Indiáról.

21.15-kor a Béke teremben a Canterbury mese (1944) kezdődik. A cím Geoffrey Chaucertől való, de a téma csak lazán kapcsolódik a legendás középkori Canterbury mesékhez. A brit kisrealizmus keveredik Erwin Hillier kamerája előtt a német expresszionizmus formai elemeivel, a múlt a jövővel, a kegyetlenség a banalitással. Háborúban született, modern és időtlen film a bűnről, a megváltás lehetőségéről, Amerika és Anglia közös gyökereiről, az örökség őrzéséről és megvédésének módjairól.

Szeptember 11-én, pénteken 17.00-kor látható a Béke teremben a Blimp ezredes élete és halála (1943). Blimp ezredes karakterét egy új-zélandi karikaturista, David Low alkotta meg – magyar-angol alkotópárosunk azonban sokdimenziós alakká rajzolta. Káprázatos Technicolorban, a régi Berlin és London megidézésével. Ami propagandafilmnek indult, az angol-német kapcsolatok egyik legmélyebb és legösszetettebb ábrázolása lett.

Tavaly hatalmas sikert aratott az Ennio Morricone műveit megidéző koncert a Miskolci Szimfonikus Zenekar előadásában. Idén a zenekar Werner Gábor vezényletével szeptember 10-én, csütörtökön és 13-án, vasárnap 18.00 órakor a Művészetek Háza Pressburger termében John Williams legnagyobb sikereit adja elő. Williams karrierje során rekordmennyiségű, ötvennégy(!) Oscar-jelölést gyűjtött és ebből ötöt díjra váltott, emellett huszonhét Grammy-, három Emmy- és négy Golden Globe-díj tulajdonosa. Legzseniálisabb, korszakalkotó remekművei közé tartozik A cápa (1975), a Csillagok háborúja (1977) és folytatásai, a Harmadik típusú találkozások (1977), a Superman (1978), az E.T. – A földönkívüli (1982), az Indiana Jones-filmek, a Schindler listája (1993), a Jurassic Park (1993) és a Harry Potter-sorozat zenéje. Pályájának csúcspontját a Steven Spielberggel és George Lucasszal való évtizedes együttműködései jelentik. Williams egyedülálló zsenialitásával újjáélesztette a késő romantikus, nagyzenekari hollywoodi filmzenét, hosszú időre meghatározva a mozi hangzásvilágát.

A legendás John Williams koncerthez kapcsolódva szeptember 10-én, 17 órától a Grabovszky udvarban Werner Gábor karmester, Muszatics Péter filmtörténész és Kolozsi László írókritikus beszélgetnek a zeneszerző munkásságáról és jelentőségéről.

A fesztivál idei Életműdíjasa, Gáspár Sándor tiszteletére két emlékezetes filmje is vetítésre kerül a CineClassics program részeként.

A színész látható Tímár Péter – a fesztivál tavalyi Életműdíjasa – egyik legjobb és legnépszerűbb filmjében, az 1990-ben készült Csapd le, csacsi!-ban. A facsart-csavart képsorok, a szállóigévé vált, zseniális szövegek minden politikai elemzésnél többet mondanak egy korszakról, a rendszerváltás minden kínjáról, abszurditásáról és ellentmondásáról. Gáspár Sándor mellett Pap Vera és Koltai Róbert remekel a szeptember 11-én, pénteken 20-kor a Béke teremben látható filmben.

Az Üvegtigris-trilógia első, idén éppen 25. évfordulóját ünneplő részének szereplői a „magyar valóság” parodisztikus, elnagyolt karakterei. Rájuk ismerünk, viccesek és szerethetők. Talán ez a titkuk. Ilyen Zsíros Ferenc, azaz Róka is, Gáspár Sándor egyik legnépszerűbb karaktere. A filmen egy egész generáció nőtt fel és fújja szállóigévé vált mondatait – például azt, hogy „Ízirájder, öcsém!”. Most azok is mozivásznon láthatják szeptember 12-én, szombaton 16.30-kor a Béke teremben azok, akiknek erre korábban nem volt lehetősége – vagy éppen csak nosztalgiáznának egy jót.

Az 1926-ban született és 2015-ben elhunyt Tadeusz Konwicki a huszadik századi lengyel kultúra egyik legmeghatározóbb, legsúlyosabb alakja volt. Idén lenne százéves, de valószínűleg most is csak legyintene a felhajtásra, és beülne a kávézójába. Nem csinált nagy ügyet abból, hogy a cenzúrát megkerülve megírta a Kis apokalipszist, a létező szocializmus legkeményebb bírálatát (1979), vagy hogy néhány rendezésével és forgatókönyvével finoman újradefiniálta a lengyel filmművészetet. Első rendezése az új hullám nagyon korai, eredeti darabja, A nyár utolsó napja 1958-ban a velencei Nemzetközi Dokumentum- és Rövidfilmfesztiválon Nagydíjat nyert, a máig friss Salto (1965) a mítoszok kegyetlen paródiája (emlékezzünk a táncjelenetre), de ő írta a legendás Máter Johanna (1961) és a nem kevésbé híres A fáraó (1966) forgatókönyvét is Jerzy Kawalerowicz számára, és regényéből készült Wajda remeke, Szerelmi krónika (1986). Kellemetlenül pontosan látta a diktatúra abszurditását és az egyén gyarlóságát. Nem akart nemzeti próféta lenni, csupán zseniálisan asszisztált a kollektív túléléshez.

A fáraó vetítésével a CineClassics rá emlékezik. Az idén hatvanéves film gyönyörű, felújított kópián látható a Lengyel Intézet támogatásával szeptember 9-én, szerdán 19.00-kor a Béke teremben. A film az 1960-as évek Odüsszeiája. Színes, szélesvásznú szuperprodukció, ami veszi a bátorságot, hogy megidézze az ókori Egyiptomot. Bolesław Prus regénye alapján ugyanakkor időtlen mese született politikáról, becsvágyról, hatalomról – és ez a sűrítés nagyrészt a forgatókönyvírónak, Tadeusz Konwickinak köszönhető. Hatott Martin Scorsesére, Coppolára, de George Lucasra és a Csillagok háborújára is. A filmet 1967-ben Oscar-díjra jelölték, és rendre felbukkan a világ legjobb filmjeinek listáin.

A 22. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált 2026. szeptember 4. és 12. között rendezik meg. Az elővételes jegyvásárlás már elindult a https://jegy.cinefest.hu oldalon.