Súgópéldány

Főszerepben a nyílászáró mint menekülési útvonal, ami azért a pecheseknek nem mindig sikerül. Van az a bizonyos ablak, ami egy amerikai találmány, függőlegesen nyitható, zártható tolóablak. Már hazánkban is honos, jellegzetes kialakítású, feltolható ablakok, amelyeknél a tokon belül függőlegesen mozgó panelek feltolva nyithatóak. Ezek az ablakok korántsem veszélyesek, garanciát vállal a gyártó a biztonságért, miszerint kizárt az ablak lecsapódása. A miniszter félrelép szerzője, Ray Cooney azért mégis csak elgondolkodott ezen az abszurd lehetőségen és főszereplőnek tett meg egy hibás működése okán párszor azért nyaktilóként működő ablakot.

A darab szerzője Raymond George Alfred Cooney Londonban született 1932. május 30-án, angol színész, vígjátékíró, forgatókönyvíró. Az immáron 94. évében lévő színész, producer, író Ray Cooney fergeteges bohózatot agyalt ki 1991-ben Out of Order (Üzemen kívül), nálunk: A miniszter félrelép címmel lett ismert. A darab elnyerte a Laurence Olivierről elnevezett legjobb vígjátéknak járó díjat Angliában, 1992-ben.

Hazánkban számtalan színházi előadás készült belőle, ezek közül a József Attila Színházban aratta a legnagyobb sikert a darab Kern András, Koltai Róbert, Fehér Anna főszereplésével, a műsorról szinte levehetetlen szériát futott. Andy Vajna jó szemű producerként meglátta benne a lehetőséget, ugyancsak Kernnel és Koltaival, ráadásul az ő rendezésükben is, filmet készíttetett a darabból, ami jó időre a legnézettebb magyar film lett. Bemutatója 1997. december 11-én volt. Andrew G. Vajna, akkor még Hollywoodban dolgozó producerként, a filmet hazánkban forgatta, mellyel biztosra mentek az alkotók. A mozifilm bár nagy sikert aratott, ugyan sok tekintetben tud hatásvadász lenni, mert más eszközökkel dolgozik, de a színházat, az élő kapcsolódást a nézőkkel nem tudja lepipálni. A történet sokkal jobban megél a színházban.

A miniszter félrelép című bohózat történetét nagyon sokan ismerik leginkább a darabból készült filmből. Richard Wielly, a kormány egyik ambiciózus minisztere gáláns kalandra készül. Azt tervezi, hogy Jane Worthingtonnal, az ellenzéki frakció titkárnőjével egy romantikus éjszakát tölt el egy patinás hotelben. Ám az éjszaka rosszul kezdődik. Először is felfedeznek egy „hullát”, akivel a lakosztály katasztrofálisan rosszul működő ablaka végzett. Kétségbeesetten próbálják megoldani ezt a rendkívüli szituációt. Richard segítségül hívja parlamenti titkárát, George Pigdent, aki hála Richard hazugságainak, egyre jobban belebonyolódik a kínos helyzetbe. A rossz még rosszabbra fordul Ronnienak, Jane féltékeny férjének megjelenésével. Nincs könnyű dolguk, hiszen a szálloda igazgatója és főpincére mindig a legrosszabb pillanatban zavarja meg őket, míg Richard felesége, George édesanyjának ápolónője, valamint a féltékeny férj csak tovább bonyolítja az amúgy is kínos szituációt. Ráadásul az éjszaka még mindig tartogat meglepetéseket!

A Vörösmarty Színház 2026/2027-es évadában október 9-én került színpadra a darab, melynek előbemutatója júliusban debütált nyári színházi csemegeként, már akkor is hatalmas sikerrel. A miniszter félrelép pontosan követi a klasszikus bohózat szabályait: kevés helyszínen játszódik, félreértésen alapul, amelyet aztán még több követ, a főszereplőkön kívül a mellékszereplők is belekeverednek a rumliba, és egyre nő a káosz; mindezt néhány pajzán jelenet fűszerezi. A címszereplő miniszter az egyik ellenzéki párt titkárnőjével készül titkos légyottra a szálloda lakosztályában, de találnak egy hullát az ablakban, mégpedig a csinos titkárnő féltékeny férje által felfogadott magánnyomozót. A miniszter odahívja titkárát, hogy segítsen menteni a hírnevét máskülönben „hullával folytatott szexorgiáról” írnak másnap a bulvárlapok. A zűrzavart a miniszter hazugságáradata generálja, egyre többfelé kell újabb és újabb sztorit eladni: a szálloda igazgatójának, a közben meglepetésként betoppanó feleségének, a féltékeny férjnek, a pénzéhes szállodai alkalmazottnak, s mindeközben a halottnak hitt nyomozó is magához tér időnként.

Mohácsi János, a darab rendezője és testvére Mohácsi István, aki a darabot fordította, és a dramaturgia is neki köszönhető, fantasztikus előadást állítottak színpadra, mely megdolgoztatta a nevetőizmainkat rendesen. Mohácsi István a szöveget a mai szóhasználathoz igazította, apró pikáns megjegyzéseivel, néhol kicsit szaftosabb, hétköznapi szóhasználattal megtűzdelve, de mégsem alpári stílusban. Kovács Márton olyan aláfestő zenét kreált az előadáshoz, ami kiemeli az összes kényes helyzetet, az ígéretes légyott alatt a rádió hullámhossza már az esküvői nászinduló dallamát sugározza, ezzel is hozzájárulva a hatás fokozásához.

Zseniális rendezés, hatalmas logisztika, igazi csiki-csuki játék. Az egymásra épülő jelenetek kártyavárként fantasztikusan lettek felépítve, hatalmas koncentrációt követelve a szereplőktől. Egy olyan kártyavár, melynek, ha egyetlen lapja meginog borul az egész jól felépített szituáció. A szereplők rutinjának és tökéletes összpontosításának köszönhető, hogy nem dől össze ez a jól felépített dramaturgia, mert soha nem vétik el az irányt, mikor honnét kell érkezni, vagy hol kell távozniuk, ajtó, ablak, gardrób. A színészek lendületes játékának köszönhetően lélegzetvételnyi szünet nélkül pörögnek az események, a fordulatos, élvezetes produkciónak hála a néző nem győzi kapkodni a fejét.

Mindenki élvezi a játékot. A bujkáló mosoly olykor felsejlik a művészek szája szélén is, görcsösen ragaszkodnak egy ideig a komoly ábrázathoz, de kis idő elteltével már permanens szájzug remegésben szenvednek, a közönség soraiban pedig szem nem marad szárazon. Szikrázott a levegő a jókedvtől. Valamit nagyon tudnak ezek a színészek, hogy ilyen baromira élvezik. A színdarab frappáns és ötletes, mesteri rendezés, a színészi játékok pedig fenomenálisak minden szereplő részéről, nagyszerű az összhatás, tökéletes kerek egészet alkotva. Egy tisztességesen összerakott vígjáték, ami nem akart többet, mint jól szórakoztatni a közönséget. A rendező tudatában volt, hogy a humoron keresztül nagyon jól ki lehet nyitni az emberek lelkét.

Egyed Attila jó fellépésű, sikeres miniszter tapasztalt, ravasz, gátlástalan szoknyapecér, aki kiismert már sok helyzetet, nem naiv, és tudja, hogyan érje el céljait a saját előnyére. Egyed Attila igazi, vérbeli korrupt politikust alakít, a hazugságok nagymestere, aki pozícióját saját önző érdekérvényesítésére használva zseniálisan mozgatja a szálakat. Játéka igazi, életszagú, gyarló emberi tulajdonságok tökéletes megjelenítése. A „parlamenti általános vita” ami mindenre megoldás, a British Museum olvasóterme pedig a legjobb alibi. Minden elismerés megilleti nem csak az alakítását, de fizikai állóképességét is, hiszen a közel három órás előadás során többször lefutja a fél maratont a színpadon bejárati ajtótól a gardróbig és vissza. Nem csak szellemi, elismerésre méltó fizikai teljesítmény is az övé.

Váradi Eszter Sára szerelemre éhes, buja, elhanyagolt miniszterfeleség, finom, vonzó, szolid, kifinomult nő. Nagyon jól ábrázolja, ahogy az ízléses, visszafogott politikusfeleségből egy könnyű kis flört reményében előtör a vágy a bujaság. Arra vágyik, hogy szeressen és szeretve legyen. Elcsábítható lesz, amint egy kis figyelmet kap nőiessége, még egy olyan nem igazán férfiideál kisembertől is, mint a titkár, mert a párkapcsolatában nem kap kellő intimitást a párjától, hiszen a csókra, az érintésekre, az ölelésre, a szexre, a megértő kommunikációra szüksége van. Sokrétű játékával nagyszerűen hozza a tökéletes miniszterfeleséget, aki csavaros logikával a vesztett ügyet is győztessé tudja kimagyarázni a szexi hálóing ürügyén olyannyira, hogy a végén még a férje kér bocsánatot. Csak épp ki nem mondja: most akkor a szemednek hiszel, vagy nekem. Elvégre a férje taktikáján szocializálódott, ügyesen azt fordítja ellene.

A három lány butácska (vagy mégsem annyira?!) kielégítetlen szexi, de mind nagyon tudja, mit akar. Decsi Edit a szexi csábító, igazi bombanő. Bájait ügyesen használó kikapós ifiasszony, vonzó, de szeleburdi cicababa, igazi kicsit üresfejű, kihívó megjelenésű szexbombát alakít nagyszerűen, akit azért a végén ifjú férje őszinte rajongása mégiscsak levesz a lábáról.

Imre Krisztián a dühös, féltékeny férj szerepében egy igazi őrült zseni, aki tökéletesen ábrázolja a birtoklási vágy és az aggodalom keverékét, attól való félelmében, hogy a párja szeretetét meg kell osztania mással. Aki a férfiúi önérzetén esett csorbát mindenáron meg akarja bosszulni.

Gáspár Sándor szakmája professzionális képviselője. Az ő titkára, ha női szerep volna, azt mondanám rá, amolyan „alamuszi macska, nagyot ugrik” típusú karakter, aki csendben, feltűnés nélkül teszi a dolgát, a csendesnek, jámborak és visszahúzódónak tűnő kisember figurája, aki hirtelen hatalmasat „villant” a korábbi csendesség után. Kicsit túlkoros anyuci kicsi fia, egyszerűen zseniális a teszetosza, balfácán titkár szerepében. Tisztességes férfiú, aki mindig ideges, de csak néha rántja elő magából a tébolyodó kisembert. Számtalan komédiában és kabaréjelenetben csiszolt tudását kamatoztatja. A darab érdekessége, hogy a filmváltozatban anno a magánnyomozót alakította.

Trokán Péter prűd szállodaigazgatója a visszafogott, megtestesült elegancia. A hotel keménykezű igazgatója. Egy jó bohózatnak ugyanaz a titka, mint bármilyen másik előadásnak: a jó színész. Lehet bármilyen blőd egy sztori, a jó színésznek elhiszem, akkor is, ha mondja, és akkor is, ha épp nem csinál semmit, csak jelentőségteljesen „létezik” a színpadon… mert egyszerűen hatni tud rám. A szálloda jóhíréért aggódó igazgatója hiteles megformálás.

Hiú és ravasz, pénzéhes szobapincér, aki mindent lát, mindent hall és mindig jókor van jó helyen. Keller János haszonleső szobapincére, kellemetlen, telhetetlen alak, aki jópénzért mindenre hajlandó, akinek tenyérbemászó, felsőbbrendű mosolya annyira frusztráló, visszatetsző, bosszantó, hogy az már szinte szerethető. Keller János a színész, aki bármit hitelesen el tud játszani, nőimitátornak sem utolsó, briliáns alakítás.

Parancsoló, de vonzó ápolónő, aki megjelenésével csak fokozza a bonyodalmat, de a szerep adta lehetőségekkel élve nagyon jól kiaknázza nőies mivoltát. Ballér Bianka kötelességtudó gondozónője unalmas uniformisát a szálloda laza fürdőköntösére cserélve igazi pasivadásszá változik át. Kielégítetlen ápolónője nagyszerű alakítás.

Juhász Illés magánnyomozója hullajó, már amikor emlékszik is bármire. Régi filmek magánnyomozójához illő elnyűtt ballonkabátjában nagyszerűen hozza az angol detektívek stílusát. A poénok jól ki vannak dolgozva, a színészek hitelesen hozzák a saját karakterüket. Nagyszerűen eltalált szereplő választás volt, rendkívül jól illenek a karaktereikhez a színészek, valamennyien pazarul alakítják szerepeiket. Ámulatba ejt, milyen átéléssel komédiáznak… A közönség pedig hatalmas kacagással, ovációval hálálta meg.

Egy bohózatban bármilyen üzenetet keresni hiábavaló volna, gondolja elsőre a néző, a valóság azonban mégis az, hogy több kérdés is boncolgatásra kerül az előadás során. Az egyik egyértelműen a hűség kérdése. A szoknyavadász miniszter a hatalom képviselőjeként megengedhet e magának ilyen titkos liezont? Az elhanyagolt feleség meddig képes tűrni mindezt? Bár a történet kortól függetlenül működik, egy halvány társadalomkritikát is kevertek hozzá az alkotók, de csak annyira, hogy az ne zavarja a felhőtlen szórakozást. Az amúgy közhelyes mondanivalója a darabnak, hogy a politikusok mindig profi hazudozók, a címszereplő miniszternek is ez a legfontosabb tulajdonsága. A miniszter félrelép történetét szerencsére mégsem a politika mozgatja, sokkal inkább a kényszeres hazugság, mely újabb és újabb hazugságot kreál.

Ez az előadás azoknak ajánlható, akik egy könnyed esti kikapcsolódásra vágynak. A darab igazi „lélek wellness”, felüdülés mindenkor.

Minden elismerés megilleti a társulatot, mert mindent megtettek, hogy mi fergetegesen érezzük magunkat. Minden egyes művésznél a legfontosabb talán az, hogy aki színpadra lép, olyan különleges személyiséggel rendelkezzen, és olyan hatalmas energiákat tudjon közölni, amelyek leveszik a lábáról a nézőt, ez történt hatványozottan ezen a bemutatón. Újból bebizonyosodott, nagyon jó színészei vannak a Vörösmarty Színháznak.

A darab végtelen humorával, iróniájával teljes felüdülést nyújt abban a két és fél órában, képes rá, hogy a néző figyelmét elvonja a mindennapi gondokról… nagyon jól szórakoztat, mert nagyon jól szórakoztatnak… A történet egyedi, szórakoztató és dinamikus. Nagyszerű helyzetkomikumokra épülő darab, melytől az első öt perc után a néző arcát folyamatos mosoly jellemezte, amit a gyakori humorbombák, beszólások harsány hahotává változtattak. Mindig újabb és újabb váratlan fordulatok következtek, erősen megerőltetve a nevetőizmainkat. A néző számára a szórakoztatóérték ezen a bemutatón kétszáz százalékos volt. Rosszkedv, vagy depresszió ellen recept nélkül is jól jöhet.

Az előadás igazi tévedések vígjátéka, hatalmas humor bomba produkció. Ezt az előadást nem lehet elmesélni, ezt látni kell, kihagyhatatlan lesz ebben az évadban újra és újra.

Richard Willey, kormánypárti miniszter: Egyed Attila

Pamela, a felesége, vonzó, kifinomult nő: Váradi Eszter Sára

Igazgató, a szálloda igazgatója: Trokán Péter

Szobapincér: Keller János

Jane Worthington, ellenzéki titkárnő: Decsi Edit

Ronnie, a férje: Imre Krisztián

Egy hulla, középkorú férfi: Juhász Illés

George Pigden, a miniszter titkára: Gáspár Sándor

Gladys Foster, Pigden édesanyjának ápolónője: Ballér Bianka

Jelmeztervező: Remete Kriszta

Díszlettervező: Khell Zsolt

Zeneszerző: Kovács Márton

Dramaturg: Mohácsi István

Súgó: Soltész Rita

Ügyelő: Horváth Iza

Produkciós asszisztens: Balla Anett

Rendező: Mohácsi János

„Egy színház életében a jegyértékesítés elindulása egy fontos mérföldkő, amit most szerettünk volna egy igazi közösségi élménnyé emelni. Ezzel a rendhagyó nappal is igyekszünk meghálálni a közönség szeretetét és kitartását” – mondta Török Katalin, az Erkel kommunikációs vezetője.

Az esemény alkalmából a jegypénztárak és a belső terek is különleges vizuális világot kapnak. A LED-falakon az évad leglátványosabb előzeteseit vetítik majd, a háttérben pedig a színház musicalrepertoárjának legnépszerűbb dallamai szólnak. A nap folyamán a művészek bármikor mikrofont ragadhatnak az előcsarnokban, hogy közvetlenül megszólítsák a jelenlévőket, vagy élőben adják elő a színház legnagyobb slágereit.

A látogatók emellett több interaktív programban is részt vehetnek. Az „Erkel faliújságon” a Lakógyűlés szereplőinek hagyhatnak üzenetet, de egy óriás színezőfal, színházi kvíz, valamint egy közösségi szófelhő-építés is része a programnak. A rajongóknak lehetőségük lesz személyes levelet írni a művészeknek, a Kávézóban pedig szavazhatnak kedvenc előadásaikra.

A látássérült emberek számára a könyvekhez való hozzáférés évtizedek óta komoly fizikai és technikai akadályokba ütközött. A speciális könyvtárban kizárólag fizikai hordozókon (például CD-ken) lehetett hanganyagokat kölcsönözni, amihez személyesen kellett felkeresni a központi intézményt. Bár az elmúlt évtizedekben önkéntesek segítségével körülbelül 4000 könyv készült el amatőr körülmények között, ezek minősége és mennyisége messze elmaradt a valós igényektől.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének mintegy 65 éves múltra visszatekintő hangoskönyvtára jelenleg nagyjából 7000–7200 címet tartalmaz. Azonban az újonnan megjelenő könyvek bekerülésére akár egy teljes évet is várni kell. A VOIZ fejlesztése ezzel szemben azonnali, rendkívüli minőségi és mennyiségi ugrást jelent: az év eleji 3000-es induló katalógus után az akadálymentesítésnek köszönhetően már jelenleg is több mint 12 500 cím érhető el, ez a szám pedig az év végére 40 000 darabos professzionális kínálatra ugorhat. Olyan új típusú tartalmak is elérhetővé válnak, mint például üzleti és vállalkozási témájú könyvek.

Fontos technológiai és jogi különbség, hogy a VOIZ hangoskönyvek fejlesztése nem hagyományos hangoskönyvként funkcionál, hanem egy beépített akadálymentesítési szolgáltatásként. A mesterséges intelligencia nem váltja ki az emberi narrációt: a platform hagyományos hangoskönyveinek jelentős részét továbbra is színészek olvassák fel. Az AI-alapú felolvasás ott jelent áttörést, ahol nem áll rendelkezésre emberi narráció, így a technológia közvetítő szerepet tölt be a hagyományos könyvek és a hallgatható tartalom között.

A fejlesztés illeszkedik a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentesítési követelmények általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény követelményeihez. A jogszabály célja, hogy egységes előírásokkal biztosítsa a digitális tartalmak és szolgáltatások akadálymentes hozzáférhetőségét, elősegítve a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelét és egyenlő esélyű részvételét az információs társadalomban.

„Négy éve követjük az AI-hangtechnológia fejlődését, és mostanra ért el ez a megoldás arra a szintre, hogy bátran megoszthassuk a felhasználóinkkal” – árulta el Papp Norbert, a VOIZ szakértője és vezetője. „Míg az okostelefonok beépített képernyőolvasói sokszor monoton, nehezen élvezhető hangon szólalnak meg, a mi rendszerünk mögött álló technológia már valódi előadóművészként tolmácsolja a szöveget. Ráadásul a hangokat a könyvek műfajához igazítjuk: a fantasy történetek mesélős, a tényirodalmi könyvek tárgyilagos, a hírek pedig híradós stílusban szólalnak meg.”

A jogosultak elérése és ellenőrzése érdekében az első magyar hangosköny-szolgáltató rendszere közvetlenül összekapcsolódik a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) hivatalos tagnyilvántartó adatbázisával. A regisztrált látássérülteknek regisztáció után meg kell adniuk az MVGYOSZ tagsági számukat a VOIZ alkalmazásba (akár Google- vagy Facebook-fiókkal), és a rendszer automatikus lekérdezés után azonnal aktiválja a teljes körű, ingyenes hozzáférést.

A VOIZ külön figyelmet fordít azokra a csoportokra is, akik esetleg nem rendelkeznek saját e-mail-címmel – például a gyermekotthonokban élő látássérült fiatalokra: „Tisztában vagyunk azzal, hogy az intézményekben élő, e-mail-címmel nem rendelkező gyermekek elérése külön adminisztrációt igényel. Maximálisan nyitottak vagyunk minden megkeresésre: kérjük az érintett intézményeket és szervezeteket, hogy lépjenek velünk kapcsolatba, és közösen dolgozzuk ki a megoldást a hozzáférés kiszélesítésére.”

A VOIZ a fejlesztés során egy látássérült szoftverfejlesztővel, Ócsai Áronnal dolgozott együtt, aki folyamatosan teszteli az applikációt, és közvetlen instrukciókkal segíti a fejlesztőcsapatot, hogy a felület valóban tökéletesen használható legyen. Ócsai Áron szerint a látássérültek számára az egyik legfőbb nehézséget a megfelelő formátumok hiánya jelenti, hiszen a digitálisan megvásárolt könyvek sokszor nem alakíthatók át képernyőolvasóval feldolgozható szöveggé.

A fejlesztés kiváló példa arra, hogyan állítható a mesterséges intelligencia a társadalmi felelősségvállalás szolgálatába, az esélyegyenlőség érdekében.

A Superar több mint nyolc éve kínál ingyenes és magas színvonalú közösségi zeneoktatást gyerekek és fiatalok sokszínű csoportjainak Budapesten és Miskolcon, amely a zenei fejlődés mellett együttműködő közösségeket teremt, önbizalmat ad és olyan személyes és társas készségeket fejleszt, amelyek életük minden területén hasznosíthatóak.

Ezt a küldetést fogják most egy izgalmas, Magyarországon eddig példátlan és őrült kihívással láthatóvá tenni: október 2. 17 órától október 3. 17 óráig a Superar tanárai 24 órán keresztül adják elő újra és újra, megszakítás nélkül a Szólj rám, ha hangosan énkelek című Presser dalt. Miközben a maraton során a tanárok folyamatosan a színpadon lesznek, olyan vendégművészek is támogatják a kampányt részvételükkel és zenéjükkel, mint Hevesi Tamás, Harcsa Veronika, Lázár Domokos, Gyémánt Bálint, 6363, Járai Márk, és még sokan mások.

A közönség online és személyesen is követheti a kihívást, ami a budapesti Művház Kávézóban kerül megrendezésre.

A dalmaraton során gyűjtött adományokat az alapítvány zenei programjainak működésére fordítják. A cél, hogy minél több gyerek életébe vigyék el a zene fejlesztő erejét, háttértől függetlenül, hogy ezzel növeljék az önbizalmukat, és segíték a sikeres felnőtté válásukat.

A zenészek arra bíztatnak mindenkit, hogy akár élőben, akár online csatlakozzanak az eseményhez, adományaikkal bíztassák őket és közben segítsék a gyerekek további megerősítő zeneoktatását.

Minden egyes adomány egy gyerek számára biztosít lehetőséget, hogy felülmúlja önmagát.

A dalmaratonon fellépő vendégművészek: Gyémánt Bálint, Harcsa Veronika, Hevesi Tamás, Járai Márk, Fish!, Kardos-Horváth János (Kaukázus), StEfrém, Hegedűs Józsi, VENI, Lázár Domokos (Lázár Tesók, Esti Kornél), Farkas Izsák, Sárkány Berci, Tabeira Iván (Los Orangutanes), Pejtsik Panka, 6363, Bluster, Eskimo Lunettes, és további meglepetésvendégek

Időpont: 2026. október 2. 17 órától október 3. 17 óráig

Helyszín: Művház Kávézó (Budapest, Bartók Béla út 33, 1114)

A történet szerint Nóra és Bálint gimnáziumi barátok voltak, és megállapodtak: ha negyvenévesen is egyedülállók, összeházasodnak. Évekkel később Nóra sikeres üzletasszonyként él, feláldozta a magánéletét a karrierért cserébe. Bálint pedig biciklibolti eladó lett, és éppen most hagyta el a menyasszonya. Nem szándékozik újabb éveket fecsérelni arra, hogy megismerjen és megszeressen valakit, aki megint elhagyja. Nóra biológiai órája pedig olyan régóta csilingel, hogy bármikor lemerülhet benne az elem.

Negyvenedik születésnapjukon – bár nem látták egymást húsz éve – beváltják a fogadalmukat. Úgy döntenek, érzelmek nélkül, racionálisan alapítanak családot. Nem ismerik egymás jelenét, mégis közös jövőt terveznek. Vajon működhet-e egy ilyen kapcsolat? A szerelem hiánya a béke záloga vagy az unalomé? Mit teszel, amikor a házastársadat még nem láttad meztelenül, de pizsamában sem? Hogyan fogtok neki a közös életnek? Milyen az, amikor a házasság nem valaminek a folytatása, hanem egy kezdet?

A készülő előadással kapcsolatban Crespo Rodrigo az alábbiakat mondta el:

Hogyan lehet humorral feldolgozni a legnehezebb témákat? Kitűnő példa erre David Ireland új sikerdarabja, Az ötödik lépés, melynek főszereplői, James és Mike az Anonim Alkoholisták gyűlésén találkoztak. Beszélgetéseik során jóval több rajzolódik ki, mint egy látlelet a függőségről: két férfi, két generáció, két ember, akiknek a sorsa most összeért, s a legkönnyebb és legnehezebb témák közt lavírozva elmosódik a határ segítő és függő, apa és fiú között. A szereplők gyarlósága és bizonytalansága mellett pedig a pengeéles humoruk az, ami szinte észrevétlenül ragadja magával a nézőket.

„Az ötödik lépés humora polgárpukkasztó, nagyon brit. Olykor egészen feketébe hajlik, és sokszor szándékosan lép át olyan határokat, amelyeket a hétköznapi életben nem biztos, hogy átlépnénk. Az első pár előadáson valószínűleg én is meg leszek szeppenve attól, hogy milyen mondatokat mondok majd ki a színpadon. De éppen ezt szeretem benne. Belekergetjük a nézőt egy szokatlan esztétikába, egy olyan világba, ahol néha már nem tudja, hogy szabad-e nevetnie. És szerintem éppen ebből a helyzetből tud megszületni valami váratlanul emberi. Mert amikor egy darab előbb megnevettet, aztán egyszer csak megmutatja, hogy valójában egy ember kétségbeesett kapaszkodásáról beszél, akkor a humor már nem csak poén. Valahogy közelebb enged ahhoz, amiről egyébként nehéz lenne beszélni” – mondta Vecsei H. Miklós.

„Nagyon fontos anyag ez nekem. Imádom a humorát, meg azt, hogy szinte mindenről szól, ami érinti a mai társadalmat, az embereket! Annyi kibeszéletlen küzdelem, frusztráció, függés, függőség, vágy, hitvita van jelen az életünkben, hogy nem lehet róluk eleget kommunikálni. És ez csak az eleje, hogy elkezdünk beszélni róla. Az út nagy része, csak ezután jön. És elég kanyargós...” – nyilatkozta Marton Róbert.

„David Ireland Az ötödik lépés című darabja, nem csak közvetlen és váratlan fordulatokkal teli, de a legfontosabbat tudja, amit egy darabnak, mely a függőség nehéz témáját boncolgatja, tudnia kell: Nagyon vicces. Az ellenállhatatlan humor és kémia, a két főszereplő közt, kiket Marton Róbert és Vecsei H. Miklós alakítanak, azonnal behúzza az embert, s nem is engedi el, míg le nem gördül a függöny. A mi produkciónknak itt Budapesten, azonban van még egy fontos szerepe. Ezt a darabot, eredetileg Scherer Péterrel kezdtük el próbálni, éppen ezért, ez az előadás már nem csak a függőkhöz és szórakozni vágyókhoz szól, hanem egy gyertya is egyben, melyet Pepe emlékére és tiszteletére gyújtunk minden este, amint lemennek a fények. Az ő humora, szeretete és töretlen akarata kísért el minket. Pepe fény volt a sötétben, hang volt a csendben” – tette hozzá Puskás Dávid rendező.

Berény Róbert Csendélet és karácsonyfa című festménye az ünnepelt festő egyik legkiforrottabb és legtermékenyebb korszakának kiemelkedő alkotása. Létezéséről tudtak a szakértők, hiszen 1930-ban – amikor még a festék is alig száradt meg a vásznon – kiállították, továbbá fennmaradt róla egy archív fotó, valamint egy reprodukció a Magyar Művészet című folyóiratban. Csakhogy maga a festmény száz éve eltűnt a gyűjtők és a művészettörténészek radarjáról, a nyomozás pedig információk hiányában reménytelennek tűnt.

Hatalmas művészettörténeti szenzáció, hogy a kép előkerült: a Hollandiában élő jelenlegi tulajdonosa a Virág Judit Galériában jelentkezett. Kiderült, hogy a festmény Berény Róbert egyik ismerőse révén került Amszterdamba és 1933-tól egy műkereskedést vezető férfi birtokában volt. A jelenlegi tulajdonos tőle örökölte a képet. A Csendélet és karácsonyfa című olajfestményre 30 millió forintos kezdőáron licitálhatnak a gyűjtők a Virág Judit Galéria október 18-i őszi aukcióján.

Még nagyobb meglepetés Schönberger Armand szintén 1930 körül készült mesteri képe, az Akt tájban, amelyről egyáltalán nem tudott a művészettörténet, pedig az art deco egyik hazai gyöngyszeméről, a festő egyik remekművéről van szó. A festmény Párizsból került haza, hogy a Virág Judit Galéria aukcióján szerepeljen. A kikiáltási ár 12 millió forint, a becsértéke pedig 30 millió forint.

Berény Róberthez hasonlóan Schönberger Armand is a 30-as években érte el művészi csúcspontját. Ekkoriban zajos sikereket aratott mind közönség, mind a kritikusok körében, akik nem győzték dicsérni a konstruktív formalátását, kifinomult színvilágát és modernségét. A most előkerült festményen a nőalak, mint egy alabástromból formált gyönyörű szobor jelenik meg a természet ölelésében.

Lappangó festményként tartották számon Batthyány Gyula Színpompás táncosnő, 1933 körül című festményét. Az arisztokrata származású, a legelőkelőbb társasági körökben járatos művészt imádták a nők és ő is imádta a hölgyek szépségét. Színésznők, táncosnők, diplomatafeleségek és írónők is boldogan ültek modellt a jóképű művésznek. „A legszebb magyar nők portréfestője” még szépségápolási- és sminktanácsokat is adott a lányoknak, asszonyoknak. A jól felismerhető stílusjegyekkel dolgozó Batthyány Gyula népszerű a gyűjtők körében és egyre-másra kerülnek elő alkotásai.

A színpompás táncosnő festménye nem csupán a harmincas évek mondén nőideáljának lenyomata, hanem az életmű különleges, párját ritkító darabja, amely 16 millió forintos kikiáltási árról indul az október 18-i aukción

„Mindig hatalmas öröm, amikor eltűntnek hitt, lappangó képeket tudunk hazahozni Magyarországra, vagy egy elismert hazai alkotó korábban ismeretlen művét mutathatjuk be. A mostani aukció, valamint az azt megelőző, október 3-án nyíló kiállítás lehetőséget ad a művészet rajongóinak és a nagyközönségnek arra, hogy először láthassák ezeket a kivételes alkotásokat. A képekben az elmúlt egy évszázadban kizárólag a tulajdonosaik gyönyörködhettek” – mondta el Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.

A Virág Judit Galéria őszi aukcióját megelőző tárlata október 3-17. között nyitvatartási időben ingyenesen fogadja a látogatókat. A három “ismeretlen” mű mellett többek között olyan nagyságok alkotásai is szerepelnek a kiállításon, mint Rippl-Rónai József, Czigány Dezső, Egry József, Scheiber Hugó, Vaszary János, vagy Mednyánszky László.

Vajon hazudik-e Háry János, amikor elmeséli, hogyan mentette meg az osztrák császár lányát, Mária Lujzát, miként győzte le egymaga Napóleon hadseregét, majd mondott nemet a bécsi udvar minden gazdagságára, hogy végül Örzsével térjen haza Nagyabonyba? Kodály számára a válasz egyértelmű volt: Háry nem közönséges nagyotmondó, hanem költő, akinek történetei nem a történelmi tények, hanem a képzelet igazságát őrzik.

Ez a gondolat áll Béres Attila új rendezésének középpontjában is. Értelmezésében Háry történetei nem az a kérdés, igazak-e vagy sem: estében a költészet az egyszerű ember túlélését segíti, és megmutatja, miként őrizheti meg méltóságát egy olyan világban, ahol a történelem alakítására kevés befolyása van. A mese teremtő erejével lehetőséget ad arra, hogy az ember újraértelmezze múltját, elviselje jelenét, és elképzelje jövőjét. A Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, aki korábban a Szegedi Szabadtéri Játékokon már színre vitte az obsitos történetét, Kodály művével mutatkozik be rendezőként a Magyar Állami Operaházban egy egészen új koncepció mentén és új alkotógárda segítségével.

Erős Hanna díszletében és Tihanyi Ildi jelmezeiben a mesés elemek és a katonai motívumok a sakk tematikája mentén ötvöződnek és népesítik be színes alakokkal és formákkal Háry fantáziáját. A látványosnak ígérkező produkcióhoz a vetítéseket Czeglédi Zsombor, a koreográfiát Kovács Dénes készíti.

A címszerepet Sándor Csaba alakítja, Örzseként Balga Gabriella lép színpadra. Mária Lujzát Kálnay Zsófia, a császárnét Rálik Szilvia, Ebelasztin bárót Erdős Attila, Napóleont Szemenyei János, Marci bácsit Kiss András formálja meg. A prózai szerepekben mások mellett olyan művészek debütálnak az Operaház színpadán, mint Csonka András (Ferenc császár / Pór), Rusznák András (Muszka silbak / Diák) vagy Szőcs Artur (Bíró / Krucifix generális).

A Magyar Állami Operaház Zenekarát, Énekkarát és Gyermekkarát Halász Péter dirigálja. Az Opera első vendégkarmestere és korábbi főzeneigazgatója Kodály rendkívül gazdag partitúráját a korábbiaknál teljesebb változatban tárja a közönség elé, többek közt a darabhoz később írt, Színházi nyitány néven is ismert kompozícióval kiegészítve azt.

A Háry János 2026. október 17-i bemutatóját követően további hat alkalommal tűzi műsorára Kodály daljátékát a Magyar Állami Operaház, október 18-án, 20-án, 21-én, 22-én és 24-én este, valamint 25-én délelőtt az Ybl-palotában.

A Háry100 jubileumi programsorozat részeként a bemutató másnapján Kodály népdaldélelőttöt tart az Operaház. Az október 18-án, 11:00 órakor kezdődő programban Brassói-Jőrös Andrea, Gál Erika, Kovácsházi István, Sándor Csaba és Rácz István válogat a zeneszerző népdalfeldolgozásaiból. A fellépő művészek partnere a zongoránál Szennai Kálmán.

A Háry János 1926. október 16-i ősbemutatójával Kodály Zoltán egyik legfontosabb művészi törekvése valósult meg: az autentikus magyar népdal és a klasszikus műzene egyenrangú társként szólalhatott meg a nemzet első dalszínházának színpadán. A daljátékot az elmúlt száz évben több mint 500 alkalommal tűzte műsorára az Operaház, ezzel a művel köszöntötte az intézmény Kodályt 65., 70., 75. és 80. születésnapján is.

A Háry János időközben kinőtte az Opera színpadát: országszerte készültek belőle amatőr és professzionális színpadi produkciók, animációs filmet is forgattak belőle, miközben legismertebb dallamai, köztük a Toborzó és a „Tiszán innen, Dunán túl…” az iskoláskortól a zenei köztudat részévé váltak. A darab zenei témáiból összeállított, a híres Intermezzót is tartalmazó Háry János-szvit pedig Kodály egyik legtöbbet játszott zenekari kompozíciójaként világszerte ismertté tette a szerző nevét, valamint elképzeléseit a népzene és műzene kapcsolatáról.

Lehet-e egyetlen színpadi előadásban megragadni egy népcsoport lelkületét? Erre a kérdésre keresi a választ a Duna Művészegyüttes új bemutatója, a Cigányok arca – Romengi faca. A produkció elsősorban az archaikus táncokon és zenéken keresztül – a sokszínű cigány művészet legkülönfélébb arcait mutatja be. A tánc és a zene mellett a cigány költészet és képzőművészet is fontos inspirációs forrásként szolgál az alkotók számára.

A cigány folklórról nem beszélhetünk egységes fogalomként. A különböző közösségek, így a lováriak, a beások, a szintók, a magyarországi magyar cigányok és az erdélyi cigányság is egyedi tánc- és zenei kultúrával rendelkeznek. A produkció ezt a gazdagságot kívánja bemutatni, miközben a közösségek kulturális sajátosságai mögött meghúzódó közös emberi érzéseket és értékeket is megjeleníti.

A színpadon a felső-tiszai cigány táncok mellett Mezőföld és Somogy tánchagyományai is megelevenednek, különleges hangsúlyt kap azonban az erdélyi cigány folklór is. A Küküllő-vidék és a Székelyföld táncai és zenéi gazdag motívumkincsükkel, összetett ritmikájukkal és vonós hangszerekre épülő zenei világukkal adnak sajátos karaktert a produkciónak.

A Cigányok arca nem dokumentarista előadás és nem pusztán néprajzi bemutató. Impressziókra épülő színházi nyelve képek, ritmusok, mozdulatok és dallamok segítségével teszi átélhetővé a roma közösségek lelkiségét és kulturális örökségét.

A Duna Művészegyüttes és a Göncöl Zenekar közös produkcióját Juhász Zsolt rendezi, a koreográfiákat Farkas Tamás, Fundák Kristóf és Juhász Zsolt jegyzi.

Közreműködik Farkas Franciska színésznő, valamint zenészként Szilvási István, Horváth Pákó és Váradi László.

A Cigányok arca – Romengi faca a Liszt Ünnep keretében, a Müpa szervezésében, a Duna Művészegyüttessel közös programként 2026. október 15-én és 16-án, majd december 15-én és 16-án látható a Müpa Fesztivál Színházában.