Súgópéldány

Vadász Dániel kiemelte: a prózai színháztól az operán, operetten és musicalen át a kortárs táncig és az ifjúsági produkciókig rendkívül széles műfaji kínálat jellemzi az új szezont.

A színház MTI-hez eljuttatott közleményében jelezték: az első bemutató ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében az Izzik a galagonya lesz, ezt Keresztes Attila rendezésében Federico García Lorca Bernarda Alba háza című drámája követi. Az évadban többek között a III. Richárd, a Holt költők társasága, a Kurázsi mama és gyermekei, a Traviata, az Anyegin, a West Side Story és a Csókos asszony is színpadra kerül.

Az évadnyitón bemutatkozott Ilja Bocsarnikovsz főrendező is, aki meghatározó alkotója lesz az új évadnak: a III. Richárd, a Holt költők társasága és Barta Lajos Szerelem című drámáját is ő rendezi. Bocskor-Salló Lóránt igazgatóhelyettes a társulat előtt álló feladatokról és az új évad szakmai kihívásairól beszélt - írták.

A közlemény szerint Jelentős változások történnek a tánctagozatnál: a Gradient Kortárs Balett Debrecen vezetését Nagy Nikolett vette át, aki elmondta: a társulat több országból érkező táncosokkal újul meg, az évadban pedig két új produkcióval, a Hollywood és a Trója című előadással találkozhat a közönség.

A prózai tagozathoz Mechle Christian és Kardffy Aisha csatlakozik, míg az operatagozatot Bartal László, Kozma Dávid és Kovács Barna erősíti. A tánctagozat megújulásával együtt így mindhárom művészeti területen új alkotói energiákkal indulhat a szezon – emelte ki az igazgató.

Az évadnyitón Puskás István, Debrecen kulturális alpolgármestere arról beszélt, hogy a színház szerepe különösen felértékelődik a jelenlegi, forrongó és bizonytalanságokkal teli világban. Mint fogalmazott, fontos, hogy a színház egyszerre lehessen menedék és iránytű.

Vadász Dániel elmondta, hogy a Csokonai Nemzeti Színház erős alapokról kezdi új évadát: az elmúlt szezonban 629 színházi eseményt rendezett, 381 előadással és összesen 101 352 nézővel.

A 2026/27-es évad célja, hogy a színház továbbra is Debrecen meghatározó művészeti és közösségi központja legyen – olyan hely, amely őrzi a klasszikus értékeket, nyit az új színházi formák felé, és valóban menedéket, találkozási pontot és iránytűt kínál közönségének.

A fesztiválhoz ezen a napon a Judafest is kapcsolódik: a Sálom utca délelőtti programjai után délután a Judafest veszi át a terepet, így a két rendezvény együtt egy egész napos kulturális programot kínál a látogatóknak.

Az Európai Zsidó Kultúra Napját 1999 óta minden évben szeptember első vasárnapján ünneplik Európa-szerte. A Sálom utca ehhez a kezdeményezéshez kapcsolódva immár negyedik alkalommal hívja közös ünneplésre a zsidó és nem zsidó közönséget. A fesztivál szervezői szerint az idei, „Szeretet/Szerelem” témánál keresve sem lehetett volna aktuálisabbat választani: a programok a szerelem, a család, a közösség, a kapcsolódás és az együttélés sokféle formáját járják körül.

A Sálom utca különlegessége, hogy nem egyetlen intézmény fesztiválja. Az eseményt az Erzsébetvárosi Önkormányzat, a KULT7, a MAZS Alapítvány, a Csányi5 és a Gólem Központ közösen szervezi, civil és kulturális szervezetek, művészek és közösségek szélesebb körének együttműködésével. A szervezők számára ez az összefogás önmagában is fontos üzenet: a közös jövőhöz közös gondolkodásra és közös cselekvésre van szükség, ezért a fesztivál a közös értékek és a közös élmények megmutatására helyezi a hangsúlyt.

„Egyedül nem megy!” – olvasható a fesztivál mottója is. A Sálom utca szervezői fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy a rendezvény közös ügy: zsidók és nem zsidók, civilek és intézmények, külsősök és belsősök együtt hozzák létre a fesztivált. Idén pedig a Judafesttel karöltve válik teljessé ez a nap.

A szeptember 6-i programban a kortárs zsidó kultúra és művészet számos területe mellett a gasztronómia is megjelenik. A Gólem Terasz Gasztroszínpadán a látogatók többek között a babka, a flódni és a maceszgombócleves titkaiba is betekinthetnek, délután pedig kóser borkóstolón vehetnek részt. A Sálom utcát a Glück Lányok koncertje zárja.

A Csányi5-ben kiállítás-megnyitó, zongorahangverseny és Veiszer Alinda Vircsaft című színházkibeszélő sorozata várja a közönséget Szinetár Dóra színművésszel. Az Irodalmi Szalon egész nap lehetőséget kínál arra, hogy a fesztivál forgatagából kiszakadva könyvek és felolvasások között pihenjenek meg a látogatók. Itt a Gólem Színház idei évadának 3 bemutatójából lehet meghallgatni majd egy-egy részletet.

A fesztivál egyik különleges helyszíne az Utcajesiva, ahol az érdeklődők bepillanthatnak a vallásos zsidó oktatás világába a Lauder tanárainak köszönhetően. A tanórák témai között szerepel többek között héberóra, zsidó misztika vagy a gólem története.

A szeretet és szerelem témájához kapcsolódva a fesztiválon bárki elkészítheti saját ketubáját, azaz zsidó házassági szerződését, a SzerelemFalnál pedig száz keret vár arra, hogy a látogatók belerajzolják, hogy kit szeretnek a legjobban. A Hüpe alatt ráadásul hat óráig érvényes, játékos zsidó „házasságkötésre” is lehetőség nyílik.

A családok számára Gyerekkert, kézműves programok, csocsó, biliárd és pingpong, a játékos kedvű látogatóknak pedig A Mázlista kvíz kínál kikapcsolódást. A Jaffe Zsidó Családi és Közösségi Pont programjai között művészetterápiás közös festés, képzőművészeti közösségi alkotás, henna, kívánságfa és barátság- vagy szerelemkarkötő-készítés is szerepel.

A MAZS Alapítvány 60+ programjai a nyugdíjas évekre való tudatos felkészülést járják körül: szó lesz többek között pénzügyi tudatosságról, életmódról és identitásról, valamint digitális jóllétről és az online világ biztonságos használatáról. A ManzArt programjai pedig az alkotás iránt érdeklődőket várják: az AHAVA workshopokon héber betűkből és a gránátalma szimbolikájából készülhetnek képeslapok, emellett Chagall ihlette élményfestés és Urban Sketching is szerepel a programban.

A szervezők célja, hogy a Sálom utca ne csupán egy napra szóló kulturális rendezvény legyen, hanem annak a sokszínű, kortárs zsidó kultúrának a megmutatása, amelynek természetes része a művészet, az irodalom, a zene, a gasztronómia, a tanulás, a játék és mindenekelőtt a közösség. Ahogy a fesztivál szervezői fogalmaznak: a közös értékek és a közös jövő bemutatása lehet az együttélés egyik legerősebb formája.

Sálom utca – kortárs zsidó kulturális és művészeti fesztivál

2026. szeptember 6., vasárnap, 10:00–16:30

Helyszín: Budapest VII. kerület, Csányi utca

A részletes program a www.salomutca.hu oldalon érhető el.

Az alkotók bejárták a színház tereit, és az előttük álló művészi munkáról, a következő évad feladatairól, valamint a közös gondolkodás lehetőségeiről egyeztettek. A találkozás egyszerre szolgálta a konkrét rendezések előkészítését és annak a hosszabb távú alkotói iránynak a formálását, amely a következő időszakban meghatározza a Csiky művészi arculatát.

Szász János a Csikyben tér vissza a magyar színpadi rendezéshez: Dragomán György Kalucsni című drámáját állítja színpadra. A nemzetközileg is elismert film- és színházi rendező kaposvári munkája az évad egyik kiemelt művészeti eseményének ígérkezik. Hargitai Iván Tennessee Williams Az ifjúság édes madara című művét rendezi, és a 2026/2027-es évadtól állandó rendezőként kapcsolódik a színház munkájához.

A két készülő produkció eltérő alkotói világokat képvisel, ugyanakkor egyaránt erős emberi történetekkel és fontos kérdésekkel fordul a közönséghez. Jelenlétük jól illeszkedik a Csiky törekvéséhez: a színház klasszikus és kortárs művek, különböző generációk és markáns rendezői látásmódok találkozásával kíván országos figyelmet érdemlő évadot létrehozni.

Miközben az új bemutatók előkészítése már zajlik, szeptemberben és októberben a közönség több népszerű előadással is találkozhat bérletszünetben:

A 2026/2027-es évad bérletértékesítése szintén megkezdődött. A személyes értékesítés április 21-én indult, az online bérletvásárlás július 1. óta érhető el. A jegyiroda nyári zárvatartása alatt bérletek online válthatók, a személyes értékesítés pedig augusztus 24-től folytatódik.

Szeptember 2-án, szerda este a hamisítatlan budapesti hangulat és a kollektív nosztalgia veszi át az uralmat a Budapest Bár koncerten. A Budapest Bár az utóbbi évtizedek egyik legizgalmasabb kulturális sikertörténete, amely teljesen új alapokra helyezte a múlt századi magyar dalkincset. A zenei formáció 2007-ben született meg Farkas Róbert hegedűművész vizionárius ötlete nyomán, aki elhatározta, hogy a hagyományos, virtuóz kávéházi cigányzenét összeházasítja a modern magyar rock- és popzene legkarizmatikusabb egyéniségeivel.

Ami eredetileg csupán egyetlen lemezre tervezett, egyszeri kísérletnek indult, az mára egy állandóan teltházas, generációkat összekötő intézménnyé nőtte ki magát. A zenekar titka a míves hangszerelésben és az utánozhatatlan, színházi elemekkel tarkított atmoszférában rejlik. Régi, sokszor elfeledett harmincas évekbeli kuplékat, fülbemászó filmslágereket, érzelmes táncdalokat és popslágereket öltöztetnek vadonatúj köntösbe, miközben a New York-i jazz, a brazil bossa nova és a francia sanzon világát is megidézik. A Margitszigeti Szabadtéri Színpad hatalmas platánfái ideális kulisszát biztosítanak ehhez az időutazáshoz, ahol a zene hullámai felerősítik a nyárvégi nosztalgiát

Farkas Róbert virtuóz cigányzenekara köré ezúttal is felsorakozik a magyar könnyűzene színe-java a Margitszigeten, így színpadra lép a hazai alternatív rock atyja, Lovasi András, a Kispál és a Borz és a Kiscsillag frontembere, akinek mély, ironikus és drámai előadásmódja teljesen új dimenziót ad a régi sanzonoknak. Mellette a Quimby karizmatikus énekese, Kiss Tibi hozza el a rá jellemző füstös, bluesos, bohém energiákat, amelyek tökéletesen rímelnek a kávéházi hangulatra. A rockos vonalat erősíti a Kistehénből ismert Kollár-Klemencz László is, akinek melankolikus, lírai hangszíne és finom intelligenciája mindig a koncert legmeghatóbb pillanatait eredményezi.

A soul és a pop világából érkezik Tóth Vera, aki elementáris erejű, érzelmes hangjával és díva-jelenlétével rendszeresen elkápráztatja a közönséget. A sokszínűséget fokozza Mező Misi, a Magna Cum Laude énekese, aki a rá jellemző elsöprő temperamentummal és rockos szenvedéllyel nyúl a dalokhoz. A női energiákat színesíti tovább Behumi Dóri, a Jazz+Az egykori énekesnője, aki könnyed, swinges eleganciájával és tiszta, játékos énekhangjával bűvöli el a hallgatóságot. A csapat legfiatalabb dívája pedig a Blahalouisiana frontembere, Schoblocher Barbara, aki modern, soul-rockos rezgéseket és lenyűgöző énektechnikai magabiztosságot hoz a színpadra. Ez a páratlan felállás garantálja, hogy a Budapest Bár koncertje egyszerre legyen érzelmes és fergeteges, egy olyan megismételhetetlen este, ahol a magyar könnyűzene különböző korszakai és stílusai egyetlen hatalmas, közös ünneppé olvadnak össze.

A produkció régi filmslágereket, kuplékat, táncdalokat és elfeledett zenei kincseket kelt új életre míves hangszerelésben, egy olyan síros-nevetős, táncolós estét teremtve, amely garantáltan átmelegíti a lelket.

Erre a felszabadult energiára tesz még egy lapáttal a színház szeptember 4-én, amikor Nagy-Britannia első számú, több mint négy évtizede tündöklő kortárs gospel kórusa, a London Community Gospel Choir robban be a színpadra. A London Community Gospel Choir nem egyszerűen egy énekkar, hanem a globális zenei világ egyik legfontosabb, negyvennégy éve töretlenül lüktető energiaközpontja. Az 1982-ben, Bazil Meade vezetésével alapított formáció eredetileg csupán egyetlen, egyszeri koncertre állt össze egy több mint ezer fős közönség előtt, ám az ott felszabaduló, elemi erejű hangzás azonnal világossá tette, hogy valami korszakalkotó született.

Nagy-Britannia első neves kortárs, turnézó gospel kórusaként az LCGC teljesen átírta a műfaj szabályait. Megmutatták, hogy a gospel nem egy zárt, templomfalak közé szorított, múzeumi tradíció, hanem egy folyamatosan fejlődő, élő és lélegző univerzális nyelv. Titkuk abban rejlik, hogy a spirituális gyökereket elképesztő zenei nyitottsággal kezelik: a hagyományos, szívhez szóló gospel-dallamokat és a monumentális kórushangzást bátran vegyítik a pop, a dögös soul, a finom jazz, az érzelmes R&B és a lüktető funk legújabb ritmusaival. Ennek a fúziónak köszönhetően a zenéjük egyszerre monumentális és végtelenül modern, ünnepélyes, mégis hús-vér és mai.

Ez a műfaji határokat átlépő, zseniális rugalmasság tette őket a világ legnagyobb szupersztárjainak első számú partnerévé. Az LCGC neve és jellegzetes, libabőrt okozó vokáljai olyan pop- és rocktörténeti mérföldköveken hagytak letörölhetetlen nyomot, mint Madonna kultikus felvételei, George Michael slágerei, vagy éppen a Blur együttes felejthetetlen, Tender című himnusza. De énekük emelte új magasságokba Sir Elton John, Paul McCartney, Kylie Minogue, Justin Timberlake és Gregory Porter koncertjeit, valamint stúdióalbumait is. Amikor szeptember 4-én az LCGC elfoglalja a Margitszigeti Szabadtéri Színpadot, a nézők nem egy hagyományos előadásra, hanem egy kollektív, lélekemelő rituáléra váltanak jegyet.

Két este, két eltérő világ, de a közös nevező ugyanaz: a legmagasabb művészi színvonal és az életre szóló élmények ígérete a Margitsziget fái alatt.

Nagy Viktor beszédében hangsúlyozta: a Csiky Gergely Színház gazdag múltjára és meghatározó művészeti örökségére építve, ugyanakkor jelen idejű, folyamatosan megújuló intézményként kíván működni. Kiemelte, hogy a színház valódi erejét a társulat és az abban dolgozó közösség adja.

Szita Károly arról tájékoztatta a társulatot, hogy a jelenlegi finanszírozási konstrukció alapján a színház működése 2029-ig előre tervezhető. Kiemelte, hogy Kaposvár hosszú távon is számít országos jelentőségű színházára. A polgármester bejelentette a jubileumi jutalmazási rendszer megújítását is, amely a több évtizedes szolgálat mellett immár az ötvenéves színházi hűséget is elismeri.

Az évadnyitón két fontos művészeti bejelentésre is sor került. Hargitai Iván állandó rendezőként csatlakozik a Csiky Gergely Színházhoz. A 2026/2027-es évadban Tennessee Williams Az ifjúság édes madara című színművét állítja színpadra, amelynek bemutatóját november 6-án tartják.

Hüse Csaba színművész visszatér a kaposvári társulathoz. Korábban 2012 és 2018, majd 2019 és 2024 között volt a Csiky tagja, és eddig 32 kaposvári produkcióban láthatta a közönség. Az új évadban az Egy csók és más semmi, a Kalucsni, valamint A miniszter félrelép című előadásokban találkozhatnak vele ismét a nézők.

Az új produkciók előkészítése és az olvasópróbák már megkezdődtek. A Csiky Gergely Színház közössége felkészülten és új lendülettel várja a 2026/2027-es évad találkozásait.

Batykó Róbert Cabin Crew című – az acb Galériával való együttműködésben megvalósított – egyéni kiállítása az AI-képkészítést ütközteti a kortárs festészeti gyakorlattal. Tárgyakkal összefolyó testek, hatujjú kezek, megfestett hallucinációk. Batykó, a 2000-es évek közepén induló művésznemzedék egyik legkarakteresebb, legismertebb és legsikeresebb képviselője a repülőgépek biztonsági tájékoztatóit, a „safety card”-okat veszi elő, miközben az AI-iparág egyre ijesztőbbre csavarta fel körülöttünk a tempót. Néző és alkotó együtt ül a technológia fedélzetén, mint a légitársaságok örök személyzete, egy képzeletbeli „cabin crew”, várva az elkerülhetetlent.

Az emeleti privát lakástérben (K2 apartman) bemutatott másik nyitókiállítás, az Új színfolt egy művészettörténti utazásra invitál. A csoportos tárlat – a Jáky Gyűjtemény segítségével – hét évtizeden átnyargalva mutatja be az új színek születésének összefüggésrendszerét, technikai és kultúrtörténeti hátterét. Bár a színskáláról lehet a fizika tudományos nyelvén is beszélni, a valóságban a tónusok nosztalgikus madeleine süteményként idéznek meg korokat, emlékeket és történeteket. A K2 nyitókiállítása az eltűnt színek nyomába ered, és megpróbálja rekonstruálni a friss színélményeket az elmúlt hetven év képzőművészetéből.

A történet a korai Kádár-korban indul, amikor Kondor Béla és Barcsay Jenő újra felfedezte az ikonok aranyát, majd folytatódik az IPARTERV-nemzedék tagjaival (Keserü Ilona, Bak Imre, Nádler István, Fajó János), akik a ’60-as években forradalmi módon próbálták modernizálni a színspektrumot, import festékkel vagy akár műanyaggal. Azt lehetett hinni, hogy nincs már több új sáv a színkörön, de az újabb technológiák újabb színjelenségeket szültek, a fluoreszkáló „neonszínektől” kezdve (Mengyán András), az infrakamerás fotózáson (Horváth Gideon), a RAL-szabványok meghekkelésén (Kristóf Gábor) és a nonotechnológiás ultrafeketén (Koós Gábor) át, egészen a digitális napszín kikeveréséig (Sztojánovits Andrea).

A K2 (Kieselbach Kortárs) egy kortárs képzőművészettel foglalkozó kereskedelmi galéria. Egy olyan kortárs intézmény, amely kutatja, elemzi, vizsgálja és bemutatja az elmúlt 80 év képzőművészetének legjavát, az 1945 utáni post war időszaktól a legfiatalabb mai alkotókig. Friss trendek és történeti mélyfúrások egymás mellett.

A K2 a magyar műkereskedelem hagyományos központjában, a Falk Miksa utcában várja a látogatókat. Több mint 220 négyzetméteres kiállítótere két részből áll: az utcáról nyíló földalatti galériából és a félemeleti privát lakásból (K2 apartman).

A K2 nem követi a Castelli-féle galériás modellt, vagyis nincs leszerződött művészgárdája, hanem nyitott az újdonságokra és a meglepetésekre. Kooperatív: színes kiállítási programjához keresi az együttműködést a művészeti színtér többi részvevőjével. Bár saját profillal rendelkezik, mégis az – aukciókkal, kiállításokkal, könyvek kiadásával foglalkozó – Kieselbach Galéria és Aukciósház részegysége. Elsősorban hazai képzőművészettel foglalkozik, de nemzetközi kitekintéssel.

A K2 művészeti igazgatója Rieder Gábor művészettörténész, kurátor, szerkesztő és tanácsadó. Olyan projektek, könyvek és kiállítások fűződnek a nevéhez, mint a Flash Art, a Budapest Gallery Weekend, az Artkartell, a Pokoli aranykor, a Youhu vagy a Vasarely és Fajó. A K2 mindkét nyitókiállítását kurátorként jegyzi.

Kiszely Ágnes kiemelte: a jubileumi évad előadásai fénnyel és árnyékkal, bábokkal és tárgyakkal egyaránt kísérleteznek, a műsoron pedig klasszikus mesék és kortárs darabok is helyet kapnak.

Az évad első bemutatója Lázár Ervin meseregényének színpadi feldolgozása, A kisfiú és az oroszlánok lesz az iskolás bérletben, amely az elfogadásról és az egymásra figyelésről mesél. Az óvodásokat a barátságról és a képzelet erejéről szóló Barátom a sötét című árnyszínházi előadás, valamint a történetmesélés közösségteremtő erejét megfogalmazó A boldogságárus meséje várja.

A klasszikus történetek kedvelőinek a Grimm testvérek meséje alapján készülő, mozgásszínházat, cirkuszt és tárgyjátékot ötvöző Rigócsőr király című zenés előadással készülnek, amely az önismeret és a belső értékek fontosságát hangsúlyozza.

Az évad egyik kiemelt produkciójának ígérkezik Berg Judit népszerű regényciklusának színpadi változata, a Rumini Ferrit-szigeten, amely a bátorság és az összetartás üzenetével szólítja meg a gyermekeket.

Az adventi időszakban megújult történettel nyit ki a színház Mikuláskuckója, az október 4-én induló, családokat megszólító Vasárnapi Mesébelépő elnevezésű színházlátogatási játék pedig szintén a jubileumhoz kapcsolódik.

A teátrum az új évadban is folytatja a kórházi mesedélutánokat a vármegyei oktatókórház gyermekosztályán, az előadásokhoz készült feldolgozó segédanyagokkal pedig az óvodai és iskolai foglalkozásokat segítik.

A kecskeméti bábszínház története az 1950-es évek végén kezdődött, amikor Báron László képzőművész, tanár bábszakkört alapított a helyi szakmunkásképzőben. Az egykori amatőr csoport – amely nevét egy ismert gyermekmondókából kölcsönözte – 1986-ban vált hivatásos társulattá. A színház kezdetben a Katona József Színház tagozataként, majd alapítványi formában működött, 1991 óta pedig önálló városi fenntartású intézményként várja a közönséget.

A filmfesztiválok egyik alapvető feladata az új hangok keresése, a bátor kezdeményezések felkarolása és a kortárs kérdések középpontba állítása. A Fantazma nevű új versenyprogram azokat a meglepő, zavarba ejtő, formailag vagy gondolatilag merész filmeket fogja csokorba, amelyek kimozdítják a nézőt a megszokott filmes komfortzónájából. E szekció a fordulatokkal teli, meglepő, esetenként misztikumot, sci-fi vagy horror elemeket sem nélkülöző történeteké. A nem túl távoli jövőben játszódik a legendás japán alkotó, Hirokazu Kore-eda új filmje, A bárány, akit akarsz. A házaspár Otone és Kenszuke úgy döntenek, egy humanoid robotot a saját fiukként nevelnek fel. A film Saint-Exupéry A kis herceg című művének bárányára utal, és ahogy azt Kore-edától megszokhattuk (Anyátlanok, Bolti tolvajok, Szörnyeteg), ezúttal is szociálisan rendkívül érzékeny, valódi könnyfakasztó történet vár ránk, amely nemrég a Cannes-i versenyprogram nézőit ríkatta meg.

A görög-spanyol-holland-angol Az ünnepelt története a hetvenes évek végén, valahol a Földközi-tenger térségében játszódik. Marcos Timoleon hajómágnás – a kiváló Willem Dafoe alakításában – fényűző és pazarló születésnapi ünnepséget rendez exkluzív magánszigetén egyetlen örökösének, a lányának, Sofiának. Marcos ahhoz szokott, hogy irányítson mindent és mindenkit maga körül, és úgy érzi, a lánya jövőjéről is dönthet. Ahogy érkeznek a vendégek és leszáll az éj, apa és lánya hatalmi harca elkerülhetetlen tragédia felé sodródik. A film alapjául szolgáló regényt Arisztotelész Onasszisz családi története inspirálta.

Nicolas Winding Refn visszatért a Cannes-i Filmfesztiválra Neonpokol című, tőle megszokott módon gyönyörűen fényképezett, ugyanakkor rendkívül megosztó filmjével. A beszámolók szerint a közönség egyik fele hosszú perceken át tapsviharban részesítette a vetítés végén a látottakat, a másik fele viszont már a film közben elhagyta a termet. A Drive – Gázt!, a Csak Isten bocsáthat meg és a Neon démon kultfilmek rendezője ezúttal egy futurisztikus metropoliszba kalauzol. Elle (Sophie Thatcher) eltűnt apja nyomába ered a rejtélyes ködbe burkolózó városban. Útja összefonódik egy amerikai katonáéval (Charles Melton), aki pedig a lányát igyekszik megtalálni.

A francia Pierre Salvadori rendezése, a Szikrázó csók 1928-ba, Párizsba repít. Az ünnepelt festő, Antoine alkotói válságba kerül. Hogy előrelendítse pályáját, kétségbeesett műkereskedője felbérel egy mutatványosnőt, aki médiumnak adva ki magát kapcsolatot teremt a festő és elhunyt felesége között. A kegyesnek szánt csalás azonban váratlan fordulatot vesz, amikor a két idegen között valódi érzelmek szövődnek. Hogy az idei Cannes-i Filmfesztivál nyitófilmje miért is került a Fantazma programba? Ez legyen olyan meglepetés, amit a film nézői fejthetnek meg.

A finn Hanna Bergholm már A keltetés című munkájával bizonyosságot tett a tehetségéről, és angol nyelven forgatott új rendezése, Az éjszaka szülötte biztosan nem okoz csalódást a műfaj rajongóinak. A tökéletes családi idill reményében a finn Saga és brit férje, Jon visszatérnek a nő gyerekkori otthonába, egy eldugott házba az erdő mélyén. Miután gyermekük születik, Saga a környezete megnyugtatása ellenére is érzi, hogy valami nagyon nincs rendben a csecsemővel, és a baljós jelek egyre inkább szaporodnak. A férfi főszerepet a rég látott Rupert Grint alakítja, akit az egész világ megkedvelt a Harry Potter-filmek Weasley-jeként.

A Fantazma képzelőerő-szellemiségéhez kapcsolódó mini-szekció a Hidden Gems, amely kevés pénzből készült forradalmi műveket, elfelejtett kultfilmeket és/vagy bűnösen szórakoztató mozikat kínál. A válogatásnál fontos szempont, hogy a bemutatott alkotások tematikájukban kapcsolódjanak a ma nagy dilemmáihoz. Idén a CineFest az 1980-as évekből mutat be három sci-fit, amelyek a mesterséges intelligenciával és a robotikával foglalkoznak: vajon hogyan képzelték el a jövőt negyven évvel ezelőtt? Olyan filmeket láthatunk végre-valahára nagyvásznon, amelyek legjobb esetben is a narrátoros VHS-ek korszakából ismerhetünk. Közülük a legnagyobb karriert Paul Verhoeven Robotzsaruja futotta be: a félig ember, félig gép detroiti rendőr története számos folytatást megélt, volt belőle tévé- és rajzfilmsorozat, képregény, videójáték és újrafeldolgozás is. De természetesen a folytatások nem érhetnek a később az Elemi ösztönt, Showgirlst és a Csillagközi inváziót jegyző Verhoeven jövőre negyvenéves eredetijének nyomába, amely még akkor is megér egy újbóli mozis megtekintést, ha rengetegszer láttuk már.

Michael Crichton-t a legtöbben a Jurassic Park (1993), a Gyilkos nap (1993), a Kongó (1995), a Zaklatás (1995), a Twister (1996) és A gömb (1998) írójaként ismerik, valamint a Vészhelyzet sorozat (1994) szellemi atyjaként. Pedig rendezői munkássága említésre méltó: a Michael Douglas főszereplésével készült Kóma (1978) és később a Westwood tévésorozat alapjául szolgáló Feltámad a vadnyugat (1973) mellett ő jegyzi a Gyilkos robotok (1984) című sci-fi akciót, amiben mindenki Magnumjának, azaz Tom Selleck-nek ezúttal a címszereplő gépekkel gyűlik meg a baja a nem is oly távoli jövőben. Ha pedig ez még nem lenne elég, a filmben Gene Simmons, azaz a KISS rockzenekar magyar származású frontembere is fontos szerephez jut – természetesen ki mást, mint a fő antagonistát alakítja.

Simon Wincer csak a legelvetemültebb filmrajongóknak csenghet ismerősen: olyan elfeledett iparos ő, akinek a neve a Harley Davidson és a Marlboro Man (1991), Szabadítsátok ki Willy-t! (1993), Jack, a villám (1994), a Dumbo hadművelet (1995) és A fantom (1996) stáblistáján olvasható rendezőként. Míg ezeken a filmeken egy generáció nőtt fel, addig a D.A.R.Y.L. – A múlt nélküli fiú (1985) című családi sci-fit biztos, hogy itthon aránytalanul kevesen látták. A gyerektelen Richardson házaspár örökbe fogadja az erdőben talált, magára hagyott kisfiút. Daryl csak a nevére emlékszik a korábbi életéből, ám rendkívüli szellemi képességével mindenkit ámulatba ejt. Beláthatatlan fordulatokhoz vezet, amikor Daryl fotója megjelenik a helyi lapban.

A CineKids igyekszik a mozizás örömét megismertetni a család legfiatalabb tagjaival. Dargay Attila generációk számára emlékezetes klasszikusa, a Vuk örök és megunhatatlan sláger marad, amit most nagyvásznon láthatnak a nézők. A hasonló című Fekete István regényt az idén elhunyt Henrik Irén adta férje kezébe egy tengerparti nyaralás előtt – a többi már filmtörténet. Az életrevaló rókakölyök vidám kalandjait több mint kétmillióan látták a magyar mozikban bemutatása után, Vuk, Karak, Csele, Vahúr és a többiek népszerűsége évtizedek óta töretlen. A film vetítésével egyben Henrik Irénre emlékezünk, aki a magyar animáció legígéretesebb fiatal alkotójának odaítélt Dargay Attila-díj megálmodójaként, zsűrijének elnökeként haláláig aktív résztvevője és meghatározó alakja volt a fesztiválnak.

A CineKids egy igazi különlegességet is tartogat, ugyanis a Csibefutam és a Wallace és Gromit készítői, a többszörös Oscar-díjas Aardman stop-motion animációs stúdió legújabb filmjének világpremierje a CineFesten lesz. A Shaun-sorozat legújabb mozifilmje, a Shaun, a bárány és Moszatvég szörnye hősei izgatottan készülnek Halloweenre, ám egy szerencsétlen balesetben a gazda véletlenül tönkreteszi a titokban nevelgetett tökföldet. Hogy megmentse az ünnepet, Shaun veszélyes kísérletbe kezd. Kisvártatva a gazda rejtélyes körülmények között eltűnik, és egy különös, csupaszőr vadállat jelenik meg a kertben. Shaunra és a nyájra minden eddiginél nagyobb kaland vár a farm és a Halloween megmentéséért. Az Aardmantól megszokott utánozhatatlan humort és kreativitást hozza el a kedvelt gyapjas hősök új, kacagtató és izgalmakkal teli mozis kalandja, amely a sorozattól megszokott módon beszéd nélküli, ugyanakkor a számos filmklasszikusra történő kikacsintás miatt a megszállott filmrajongókat – korosztálytól függetlenül – sem hagyja cserben. Bár az új film önálló történet, ha jobban meg szeretnénk ismerkedni Shaun világával, vagy felidézni a korábbi eseményeket, akkor jó hír, hogy a programban látható lesz a sorozat előző, Shaun, a bárány és a farmonkívüli című, 2019-es mozifilmje is. A CineKids retrospektív előadásai – tehát a Vuk és a Shaun, a bárány és a farmonkívüli – a terem befogadóképességéig ingyenesen látogathatók.

A fesztivál zárófilmje, a francia-belga-amerikai De Gaulle – Az ellenállás hajnala tovább erősíti azt a népszerű második világháborús filmes vonalat, amit a versenyszekcióból Az oslói csata képvisel. 1940 júniusában Franciaország fegyverszünetet kötött a náci Németországgal. Az akkor még szinte ismeretlen tábornok, Charles de Gaulle Londonba menekült, hadsereg és politikai támogatás nélkül is megpróbálta meggyőzni a világot arról, hogy még nem veszítették el a háborút. A nagyszabású, két részesre tervezett film első felvonása de Gaulle és a köré szerveződő Szabad Francia Erők történetén keresztül mutatja be, miként született meg a francia ellenállás. Antonin Baudry rendezése nem csak az év, hanem minden idők legnagyobb költségvetésű francia filmje – a két rész együtt 74 millió eurót emésztett fel.

A 22. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált 2026. szeptember 4. és 12. között rendezik meg. Az elővételes jegyvásárlás már elindult a https://jegy.cinefest.hu oldalon.

Sophie Ellis-Bextor neve több mint 25 éve egyet jelent az ellenállhatatlan brit dance-poppal, amelyben egybeforr a diszkó, az elektronika és a pop. A brit énekes-dalszövegíró Spillerrel közös Groovejet című dallával hódította meg a listákat 2000-ben, majd gigaslágerekkel – a Take Me Home-mal, a Get Over You-val, a Catch You-val és a Murder on the Dancefloorral – vált a popkultúra meghatározó alakjává - tartalmazza a közlemény.

Hangsúlyozták, hogy jövőre, július 29. és 31. között ünnepli a Jazzpiknik a jubileumi, 15. születésnapját, Paloznak pedig Sophie Ellis-Bextornak köszönhetően egy estére "csillogó diszkóteremmé" alakul át.

Felidézték, hogy Sophie Ellis-Bextor két évtizeddel ezelőtti sikerei után újra meghódította a világot: zenéje 2024-ben a Saltburn thriller-vígjátéknak köszönhetően egy újabb generációhoz is eljutott. Ugyanis a filmben felcsendülő ikonikus dal a brit slágerlista második helyén végzett.

Számai összesen több mint 1,4 milliárd lejátszást értek el a Spotify-on, ahol havonta csaknem 10 millióan hallgatják azokat. Az előadó hat top 10-es kislemezt és hat top 10-es albumot jegyez a brit listákon. Tavaly jelent meg nyolcadik stúdióalbuma, a Perimenopop – ismertették.

Ezzel az ötödik helyen debütált a brit albumlistán – fűzték hozzá.